Kérlek

nem ismerem az életet
de úgy érzem jobban mint te
látom a mindennapok folyását
érzem a lelkek suttogását
segítek ha kéred
cserébe semmit nem kérek
csak szeretetet
s közben már nem érzek...

nem ismerem az életet,
fiatal vagyok: még éretlen.
kérve kérlek, kelletlen
fogadj el így engem!
én csak látok s csak érzek
ha kell adok belőlem,
de kérlek adj te is nekem!
hagy ismerjem meg a saját életem!

mert nem ismerem az életet
tanulni akarok s mindent tudni
átlátni a szitán, boldogan nevetni
helyette kétségbeesetten hánykódom
összerogytam láthatatlan
és sírok némán, boldogtalan...

nem ismerem az életet?
dehogynem!
jobban mint bárki
s mi vagyok én?
egy törött akárki
s még a kutya se hederít rám...
szép vagyok, vagy eszes?
kit izgat már..?
csak foglalkozzanak velem is
kérlek szépen! ÉLNI akarok!
nem csak egyoldalúan szeretni...