chillly24 blogja

Matek óra...


Matek óra te ádáz kutya!
De még is olyan jó vagy.
Te hazug galád!
Mégis te a szívem csücske vagy.
Miért zaklatsz hát folyton?
Hisz szívem alapból olyan mint egy mozdony.
Mért büntetsz hát meg?
A táblai szereplés nem az esetem.
Mégis kiállítasz, és jól móresre tanítasz!
Te galád kutya, szeretlek,
csak azt nem tudom, miért jó ez neked.
Fejem meleg, agyam sehol,
hát mire volt ez jó mondd!
Feladsz  olyat mit még látni sem láttam,
Kinevettetsz úgy hogy még hallani sem hallottam.
Leszek csendben, leszek jó,
csak hagyjál néha a helyemen.


Szeged, 2009.04.21 10:16

Teázgatok, gondolataimba merülök
éppen úgy ahogy a filter merül alá
a víz felszínéről a mélybe.

Nézem a színes vizet.
Tetején kis pamacsszerű habok,
mint megannyi bárányfelhő az égen,
mint folyó felszínén az uszadékok.

Csak lebegnek ott, semmire nem gondolnak.
Ha rájuk nézek kis szigeteket látok,
Istenem, de milyen szépeket látok!

Pálmafás, napsugaras szigetek, ahol
csak egy ember vana alátóhatáron.
Már távolról ismerős az alakja,
közelebb érve látom már nem alabástrom.

Nem bizony, de olyan mint egy álom
karjai megölelnek, szíve magábafogad;
Elmosolyodom, és megiszom a teámat.

Egy bogár élete vajon miből állhat,
eszik, iszik és él a mának?
Vagy talán eglsz nap csak kéjeleg
éa egész nap csak révedez?

Egy bogár élete?
Nem él a mának,
Nem. Sőt mi több, beáll rabszolgának.
Rabszolgának? Bizony annak,
s nem is akárki szolgájának.
Övé a keze, övé a lába,
tehát ő, a saját rabszolgája.

Egész életében gyűjtöget, eszeget
hogy aztán belőle majd több legyen.
Folyton szorgos, nem is kesereg,
Csakhogy majd nagy legyen eztána szeretet.

S mi hogy vagyunk ezel emberek?
Egy bogár élete sokkal kegyesebb?
Mért nincs köztetek szeretet?
Csak tudnám, hogy ezzel mivel jobb nektek!

Hisz rájuk ezer gond és baj hárul,
ti meg mindent hogy oldotok meg? Hátul...
Nincs elesettebb egy kis peténél,
ki még egyáltalán nincs eszénél.

Vagy talán a pajor jobb,
hogy magát hízlalja,
hogy aztán vidáman rikkantja
Bogát vagyok, bogár vagyok! Teljes egész bogár!

De ha az ember felnő
még azt sem mondja 'hurrá!'.
Nem mondja, mert az embernek
ez nem dícsőség,
mert ennél minden jobb...

Teljsesség? Egészség? Szeretet? Szerelem?
Mi az nekünk? Jobb inkább
a szürkeség, a közönyösség és a csalás
mert ekkor rajtad kívül mindenki hibás.

Vesszen hát a bogár, aki
csak jobb életet akar,
hisz ez nem fontos, mert
azonmód leüt egy idegen kar.

S ha mást akarsz:
Családot, barátot s szebb világot,
búsonganod kell, mert ezt ebben
a világban épen már sosem találod.

Tiszaalpár, 2009.04.18. 12:38

Vigyázok Rád Édesem
avagy a virág, a Nap és az Esthajnalcsillag története

Szeretlek én Kincsem, ó nagyon Téged,
Olyan vagy nékem, mint égen az Esthajnalcsillag.
Mielőtt leszállna az éjszaka,
Csak Te ragyogsz nekem a homályban.
Utánad feltűnik vagy száz apróbb csillag,
De csak Téged látlak, drága Esthajnalcsillag.
Az éjszaka már kibontotta sötét szárnyait
Csendes szuszogás hallatszik,
Ilyenkor jó, ha magam vagyok itt.
Magam vagyok, mert még nem vagy velem;
De várom már azt az időt, Szerelmem!
Várom, hogy újra csak Téged láthassalak Csillagom,
Hiszen a Nap előtt is Te vag, ki még látható, Csillagom.
Hasad a hajnal, a szürkület felszáll,
Nem látlak már édes Bogárkám.
De a Nap aki látja a bajomat, rámmosolyog és noszogat:
'Ejj, Te kis virág, miért búsongsz?
Hisz Te vagy az egyetlen, aki mindíg mosolyog.'
A kórók a földön mind grimaszolnak,
Míg a virág felismerri egyetlen szerelmét a Napban.
'Hogy lehetsz hát itt Szerelmem?
Az előbb még a csillagban láttam szép lelked, Lelkem.'
'Te drága kis virágom,
Úgy szeretlek Téged ezen a világon,
Hogy éjjel-nappal vigyázok Rád egyetlen Drágaságom!'


Szeged, 2009.04.16. 22:28

Drágám.
Te vagy az, aki az életet jelenti.
Drágám.
Te vagy az, aki a boldogságot jelenti.
Drágám.
Te vagy az, aki a szívem felét jelenti.
Drágám.
Te vagy az, olyan vagy, mint a herceg a mesében,
akire a királykisasszony örökké vár,
az aki szerelme tüzével azonnal a várba talál.
Drágám.
Te vagy az én hercegem,
Te vagy az, akire örökké várnék egy szobába bezárva.
Drágám,
Te vagy a minden számomra!



Szeged, 2009.04.14. 22 óra körül