chillly24 zavaros élete

Szerelem
chillly24•  2009. július 17. 20:31

Nem láttalak...

Nem láttalak már régóta,
mi pontosan két napot tesz ki ma óta.
Nem hallom a drága hangod,
mi egyszerre korbácsol fel és nyugtat.
Nem érzem a közelséged,
mi engem úgy megéget...
Nem láthatom tiszta szemeid,
mivel oly szenvedélyesen pásztáztál mindig végig
s nem tudom mikor láthatlak legközelebb
de félek, addigra a tűz lentebb ad szerelmem...
a tűz kihuny, mert nem lát téged,
nem érzi az élet értelmét, nélküled.
ha nincs ki életben tartson a szerelemmel
akkor már nem érzem a nap melegét mi símogat engem...
mintha te lennél és éreznéd: bársony bőröm puha érintését
tekintetem szenvedélyes tüzét, mi téged elragad
s hasonló gondolatokkal nézel vissza mint én magam...
vágyom ajkaid lágy érintését, s a kezed finom rezdülését
a könnyűívű hátamon, mi elég ahhoz hogy örökre hozzád láncoljon...
de csak képzelgés mind ez, s nem jutok sehova
mert még csak beszélgetni sem tudunk soha...
én dolgozom, neked társad van
úgy érzem szerelmem egyelőre társtalan...


Tiszaalpár, 2009.07.17. 20:30

chillly24•  2009. július 15. 20:20

Szeretlek vagy mégsem?

Szeretlek vagy mégsem?
Hogy lehet így beleőrülni éppen...
Gondolataim körötted keringenek,
de én magam csak csendben legyintek
mert félek a jövőtől, mi nem közös lesz
s félek attól hogy egyszer teljesen elfelejtesz
pedig bennem már a tűz egyre hevesebb
s nem vagyok képes fékezni ezt
te vagy ki képes lennél mindenre
te vagy az akiért a szívem oly hevesen ver...
Félek nem érem meg a holnapot
félek nem látlak egy darabig most...
Hisz holnap s holnapután nem láthatlak,
a szívem törik össze a nagy bánatban...
őrült vagyok hogy ilyet érzek
s már nagyon régóta hatalmasan vérzek
de te lennél sebemre a hintőpor,
mi a folydogáló vért gyorsan összefog...
te nem vagy roncs mint ami én vagyok
de érzem a nagy vágyadat mi téged hozzámköt...
foglyod vagyok, aki szabadulni nem akar
a börtönöd falát csak halkan símogatja
kezeit tördelve kérleli a mennyet hogy sorsa jobb legyen
a börtönből fentebb kerülve végül a toronyszobában lehessen
s kerüljön a te fekhelyedre rongyok közt akár véresen
majd tested melegével melegítse magát kebleden
mint hű kutyád a legkutyább idő kedvese...
Szeretlek vagy mégsem?
Hogy lehet így beleőrülni éppen?


Tiszaalpár, 2009.07.15. 20:20

chillly24•  2009. július 15. 20:07

Foszlány egy szerelemről?

Csak gondoklodok, hangot ki nem adok
csak nézek a semmibe, s tudom holnap nem vagy velem.
mégis csak rád gondolok,
de tudom hogy nem lehet, mert összetörnéd a szívemet...
Én mégis rádbíznám azt, akármilyen rossz voltál is, ma
már nem vagy az ki akkor voltál...
Csak szenvedek kínok között, mert tudom hogy nem lehet:
neked életed van, nekem senkim
ilyenből pár nem lehet
mégis látom a szemedben, hogy máshogy látsz
akár milyen furcsa, a szívembe hatoltál...
Szeretlek, de mégsem, mert ez nem szerelem csak késhegynyi
a mámorból, mi magunkat hajtva egymásba belénkhatol...
látom olyan vagy mint én, de mégsem,
mert míg én a kislány voltam, te már a pokol tüzében égtél
s mégis hasonlók lettünk, hát lépjél...
mikor megsimogattad a hátam a borzongás futott át,
sosem éreztem még eddig sráctól így ilyen hamar már...
furcsa vagy és különleges, és vágyom rád,
remélem te is így szeretnéd, mert ha nem
már csak a boldogtalanság mi táplál...


Tiszaalpár, 2009.07.15. 20:05

chillly24•  2009. július 15. 19:31

Valami jó

A szenvedély újra fellobban
a szívem újra megdobban...

De ez nem is lehetséges,
csak két napja ismerlek...

Olyan mintha én lennék Te, Te pedig én
s ismernénk egymás gondolatát már rég...

Tiszta tekinteted vonza két szemem
s alig bírok magammal hogy a munkában legyek...

Furcsa vagy s különc mint én,
mégis nagy bandád van más vagy mint én...

Nagyon sokat gondolkozok rajta:
Létezik szerelem első látásra?

chillly24•  2009. június 25. 18:00

Mi (még...)

Egy dolog van mi minket összeköt
még is nagyon sok hasonlóságot észlelek...
A kézi az mi közös káros szenvedélyünk
s a "többiek lassú beszéde"...
Tetszel nekem nagyon is
talán azt sem tudod mennyire is...
Akarom hogy tudd találkoznék Veled,
nem csak egyszer hanem végtelenszer...
Ajkaid érintése már véresre tépje számat,
selmyes bőrömet vad simogatásod cafatokra vágna...
Mégis arra kérlek szeress csendben és gyengéden
ajkam ne vérezzen, bőröm még érezzen
s szívemel az örök nyarat éljem meg Veled!

Tiszaalpár, 2009.06.25. 14:10

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom