chillly24 blogja
GondolatokIjesztő cél...?
gyűlölj és útálj
játssz egy szerepet
hidd el hogy szeretnek
boldog máshogy úgyse leszel!
harapj, karmolj, hasogass, ölj
s hidd el a jónép körülötted kidől...
hisz ez a célod...! Nem...?
Szeged, 2010.03.08. 13:08
Tavaszkép
a lehullt leveleket megcsípte a dér
az olvadt hólé elbomlasztotta a felét
kupacba gyűltek eme darabok
csendben állnak mint a halmazok...
mellettük bújnak ki a hírnökök
egy dolguk van: hirdetnek
kiabálják a tavasz jöttét
elűzik a tél csendjét
illatukkal elbódítják az embereket
látványukkal megrészegítik a természetet
s a dűlöngélő alig szárnyaló fázós madarak
álmosan pislognak a káprázatra...
a szervezetek felfrissülnek, forrósodnak
addig, amíg párt nem találnak
hogy kiéljék az évszak bujaságát
felejtsék a tél-ősz csunyaságát---!
a magány és a gyász virágát
az év két lomha-szomorú évszakát
amik megrontják az álmodozók álmait
s rémálmukban írnak irdatlan verseket...
Kérlek hát tavasz:
jöjj gyorsabban!
már kellenél nagyon...
Hiányzol... ha mondom!
Hozz életet ebbe a szürke világba!
Szeged, 2010.03.08. 09:08
/Negatív/ Önarckép
Érzed hogy kevésés gyenge vagy
érzed hogy az erőd lassan leapad
kiszipolyoz az élet teljesen
kiégsz mint a fű, feledhetetlen...
mégis várod a tavasz meleg nyalábjait
amik segítenek szárnyallni az élet határain
kocka képeket csendben elhagyva
a kerek erdőket négyzetesen megkerülve...
s az értelmét mindennek elveszítve...
igen! ott fogok állni
ott leszek majd várok
az időre és az értelemre
a beteljesülésre, magamra...
s majd csak ácsorgok bután
pislogok értetlenül
saját magam tükörképét bámulván...
mert bennem nincs értelem
se logika, csak egy üres rendszer
ami kiforgatja a szíveket
igen! ez mind én vagyok
egy ügyes-üres mesterkedő
őszinte alak
aki bánt, kiforgat
de valahogy mégis szeret...
csak magam sem tudom hogy mit szeretek...
Szeged, 2010.03.07. 22:14
Betűk
..betűk, betűk ti kacska számok
furcsa alakba írt drágaságok
betűk ti álnok barátok...
Hisz nem vagytok mások csakvonalak
nem mások:
betűk...
muja virágok, kígyózó tetűk
kik kurta, hol hosszú sorban rendeződve
kacsáztok, szabmáztok meglepődve
illegve-billegve
kidőlten-bedőlten
s oktatjátok ti hős írások:
a gondolatnyi pillanatot...
s félve ringóztok tovább
a napágyön sülve, kergetőzve
majd újból pihenve pihengve
ültök a napon
ti átkozott szemét
gyönyör képek:
betűk... betűk
s csak vonalak
és betűk...
formátlan kerek idomok
megkésett szám-utód csodák...
ti ismeretlen hibák
amiket úgy aldok!
Köszönöm hogy vagytok
drága betűk...!
Szeged, 2010.02.24. 22:57
valami
papírfecnit fújó szél lengedez
s közben kórókat rugdos szét
azt hiszed az égen szépek a fellegek
de közöttük már egyik sem ép!
Közönséges sajnálkozó ocsmány kép
mit az égi festék mázolja úgy
hogy nehogy rájöjj te balga a cselre
hisz buta vagy és süket
egy felszínes állat!
Maradj is lent a földön
s rúgok rajtad én is párat!!
Szeged, 2010.03.08. 13:03