chillly24 blogja

Egyéb
chillly24•  2009. december 27. 19:00

zöld sorokba...

... zöld sorokba rendeződtek
a hullámos vonalak
pongyolába bugyolált farkas
mi színpadra ugrik éppen...

zakatoló hangok
suhanó alakok,
valamelyikük én vagyok
a másikban te lakozol...

majd üvöltő képek között
játszom a gyermeket
a barátságos melegben
a zöld falak mögött...
...hangosan nevetek,
mint egy tébolyult...
mert az vagyok...

chillly24•  2009. december 24. 20:02

Én nem...

nem kívánok se jót se szépet
legfőképpen boldog újévet
jó volt így is a tavalyi
nem kell ide siránkozni...

új év jön új esztendő
töröld le a régi sarad - ím a zsebkendő
s nézz tüzes arccal fellángolva a jövőbe
hidd hogy nem emlékeznek másra csak a jóra

felejtsd a múltat higgy a jövődben
Istenem milyen felelőtlen...
mégis hiszik s remélik sokan
de ez nem az én múltam

én nem kívánok senkinek
boldog békés ünnepet
csak azt kívánom nektek
hogy legyetek elégedettek..

de ne magatokkal
csak a világgal...
nem megy?
ezért nem kívánok semmit sem nektek...

mert nekem sem megy...
mert ez csak sablon
csak szép képek
én nem kérek belől, kérem...

csak gondolkodjatok magatokon kérlek
nem akartam ünneprontó lenni tényleg
de a csöpögés nem az én reszortom
legyen nálam boldogabb karácsonyotok...

chillly24•  2009. december 21. 19:15

Óda a sörhöz

Ó ti cseh remekek
bár csúsznátok folyton keblembe
világos arany színetek megbabonáz
ha rátok nézek mint a tengernyi búzakalász
árpa és komló rétek hegyek
csak legyen már sör belőletek.

két kezem folyton emelem
mint mások a kalapot boldogan emelgetem
ha kezemben érezhetem drága korsódat
nem te ásod meg a koporsómat
mert te édesíted meg a szürke életem
te mindent behabzó csoda - fegyverem.

Drága nedűd a bőröm alá vinném
eremben pumpálná életemet a sör a vér helyett
s tusolnék benned édes nedv
gigámat nagyra nyitva kiakasztanám
s te a száraz torkomat kiáztatnád...

s mire ezt elképzelem, elfogysz a korsómból kedvesem
feleszmélvén csak azt látom,
üresen kongva állsz az asztalomon.
ocsúdva lépek kettőt hármat
majd a pultot megtalálva rendelek belőled
te soha el nem fogyó nektár nedv

óvatosan indulok vissza
dőlöngélő habtestemmel vigyázva
mert egy csepp habod is drága
ha nem kerül az én számba
s kacsázva félve mégis
a helyemre ülök s lehúzlak csak-azért-is

de jó volt már újra inni Téged
drága vaj-puha éked gigámon végigcsúsztatni végre
mi bár az egyetlen nedű lenne...
mégis fizetek és indulni készülök
az ajtóban mint büszke dalia állok
s várom a kevésbé ittas párom
induljunk újra útnak az éjszakába
a sörtől világos hajnali tájnak...

Köszönöm kedves MacPhisto úr türelmét... :)
És az ötleteit! :)
...mert a türelem sört terem... :)

chillly24•  2009. december 19. 20:08

Hajnaltánc (próza)

 Már lassan felkelt a Nap, a narancs - rózsaszín árnyak szívesen kúsznak az ágyadon, a takaródról a párnára. A nyári napfelkelte mindig szebb, mint bármelyik másik évszakban... Ez minden nyári nap egy-egy csodája, de nem képes mindenki felismerni a hatalmas élményt, amely megfigyelése közben képes vagy mindenről elfeledkezni. Merülj el az óceánhullámokban, az agyi impulzusokban! Hidd el ha gondolkodni kezdesz, bajod nem eshet. Talán csak annyi, hogy a fantáziád túlszárnyal mindent. Néha kell is hogy szárnyalj, hogy mindent magad mögött hagyva csaj a képzelet egén repülj és ott cselekedj. Ilyen a hajnali merengés is, melynél nincs szebb kerengő itt, széles e világon.
 Csodás némán zajos pillanatot élsz át, s azon nyomban várod a csodát, a szél simogatását, keresed a vágyaid forrását: a nagy fantáziát... és még mindig tart az örök illanó pillanat.
 Szemed rebbenve bámul tovább a semmibe és látod a színek változását. Látod ahogyan lopva csókolják egymást, és szemérmesen kérik egymást a nászra s felkérik egymást egy táncra. E tánc az örök-illó életük, mi egy perc és kihúny a fény, eltávolodik a lét és süketen hallgatják tovább a sikító Nap szikrázó hangját, hőn várva az ő lehullását, a sziporkázó napnyugtát, a szemet gyönyörködtető sötét éjszakát. Mert utána újra kezdődik a nászuk, az örök - színes táncuk, mit újra bámulva átélsz s mámorban úszva átlépsz az álmok színes hajnal táncába, mit csak megfigyelőként láthatnak az illetéktelen szemek, kik ettől szárnyalnak, majd újra a földön ébrednek...

chillly24•  2009. december 18. 22:02

országunk

Te ványadt hazug becstelen hazám
te aki gyengéket kínoz
te aki gazdagokat kényesít
te aki hazug szóval lopsz

lopod a népet, az átlagot
az időt, a számokat
a képeket, az álmokat
az álmokat... a szerelmet...

Igen! Ez az én hazám...
a hazugság országa...
   ez Magyarország...