Jó vagy rossz?

Tomboló hormonok,
fialtal vagyok.
Csalfa gondolatok,
fiatal vagyok.
Örök hűségesség,
más vagyok.
Tiszta szerelem,
na ebben már én sem hiszek.

Miben vagyunk mások?
Miben különbözünk?
Más emberektől kapunk csalódást,
mégis egyezünk.
Más döntéseket hozunk, 
ugyanoda jutunk. 
Akkor mi bennünk az egyedi?

Mindenki örök csalfaságra és bűnre van kárhozva?
Vagy mindenki a saját párját kell hogy megtalálja?
Mindenki csak a karrierjét akarja bejárni?
Mindengyik és egyik sem.

Életünk örök és változó,
egyenlettel le nem írható.
Ha jobbra fordulsz ezt kapod,
ha balra, máshogy gondolod.
Kitől kaphatnál mégis JÓ tanácsot?
Van egyáltalán JÓ tanács?

Ki dönti el hogy mitől leszel jó vagy rossz?
A beteg társadalom?
A régi egyház, aki magát se ismeri fel a tükörben?
A szomszéd vagy a kutyája?
Vagy Te magad vagy a kész uralom?
Nem tudom.

De jó és rossz, szükségszerűen léteznek.
Ennek kell megfelelnünk, vagy nem
s élni buzgó vagy lusta életünk.
S mi lesz a végén? Ki tudja?
Lehet hogy megyünk egyből a következő utunkra,
vagy csendben s némán ölel át minket a halál,
és semmi folytatást ne várj...