Inkább várnék, ha lehet...

csak ülsz
nem vársz, nem kérsz
csak csücsülsz...

várod hogy lássanak
kéred hogy észre ne vegyenek
s tovább bámulsz ki a fejed ablakán
mit úgy hívnak szem...

¤-----¤-----¤
kéred a kezem
én félek s remegek
majd újra kérsz
én nem mozdulok:
félek tőled...

vágyam leapadt

agyam elzsibbadt
s szeretnélek de most más...

Te vagy az akit valóban akarok?
egyáltalán most kire gondolok?
én sem tudom...

és most én várok...
nem rád nem másra
a saját elmémre ami megkésve cirkál
világról világra vándorol
s közben rád gondolva kínlódik
a te gondolatodtól...

boldog vagyok, de szenvedek...
inkább csak várnék... ha lehet...

Szeged, 2010.02.16. 20:26