Indulj utadra...

chillly24•  2010. augusztus 18. 15:40

hófödte csúcsok mögött
lent a láprét mélyén
titkon lapulnak csendben
de nincs mitől félned, ne félj

kelj fel vackodból s láss
édes csuhád hintsd magadra s járj
keress finom csókokat orcád pirosára
járjad a hű táncot, ropja lábad bátran
nézz utána pozsgás szerelmednek...
de csak akkor ha már nem fáj!

takaród ím rád fonódik
mint szerető kéz s derekadra
arcodon boldog mosoly húzódik
mint ahogy a szíved is melegebb vagyon

s ne rettegj az újtól, ne félj
hisz ott hagytad, mit kellett
arcod ez erőből már csupa pír.

talpra hát angyalom fel
a magasban járj
szíved magányos, orrod pisze
és lelked már az erősek útján sétál

a hófödte csúcsok mögött
lent a láprét mélyén
te már nem lapulsz magányban
nincs mitől félned, indulj utadra
ne félj!...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!