Idő

lágyan ringat
majd talán meg is forgat
óvatosan pátyolgat
néha meg eltemet.

körbe körbe keringőzök
míg egyszer csak eldőlök
s nevetek halkan füledbe
te gaz idő!
úgy szeretlek,
s néha épp ennyire nem kedvellek...

az ellentétek vonzák egymást nemde?
kell egy kis púder meg hab, ugye?
s látni fogod belső énem
kit érdekel az arc-festményem?

s hol mellettem hol ellenem
mégis kísérsz utamon még.
de mi lesz ha nem?
megáll az órám:
s utolsót üt a vég...