Hegyen

chillly24•  2020. november 18. 14:27  •  olvasva: 167

Mesélt a hegy,

Szívem marcangolta, 

Hogy nem lakom rajta,

Hanem csak vagyok mint vándorlója. 


Lelkem feltölti zsivajjal, 

Hűs szellő szavával, 

Cinkék baráti kutatásával, 

Bennem kelt oltárt. 


Mesélt a hegy, 

Azt mondta legyek övé, 

Maradjak nála csak egy napra, 

Ígérte a szépet, s csendet aggódva.


Szívemet élteti mosolyával, 

S lelkem forrón ölel kilátásával, 

Mégsem leszek társa kendnek, 

Rossz, csalfa, úri város hová visszamegyek.


Kedves Hegyem!

Jegyem ím ma retúr, 

De ígérem, szívem hozzád

Mától télen-nyáron hazahúz! 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

chillly242020. november 19. 01:39

@legland: köszönöm, nagyon szép is volt! :)
@skary: mög fogom látogatni a högyöt, az lössz! :D
@Törölt tag: köszönöm! :) igen, mi is mehetünk, nem csak a hegy..
@liketorn: mindenkinek egyedi az élete, akár a lenyomata: összehasonlíthatatalan. Minthogy a négyzet sem hasonlít a körre. Köszönöm szavaidat, jól estek! :)

liketorn2020. november 18. 19:57

Vándorló lélek, ez tetszik. Biztos nagy életed van, de hogy írsz is, az kiemelkedő, gratulálok!

Törölt tag2020. november 18. 16:11

Törölt hozzászólás.

skary2020. november 18. 15:14

namostakkóó...milössz? :)

legland2020. november 18. 14:53

Szép kirándulást tehettél, remek a megszemélyesítés is, kedvem támadt kirándulni, festői versed hegycsúcsára :)