Hazug érzelmek

szavatlan perceim élednek
néma ajkamon kifelé terelnek:
élettelen lusta képeket, 
hány életet le tudnék élni veletek...?

fáradt lelkem megtörve lóg
szívem hiába kér, agyam pór
testem pőre kezed előtt
szemed fénye takarja a fertőt

mégis kívánnék életben maradni
szeretnék szívemből újra szeretni
de lelkem tükre törötten is karcos
túl sok volt az, ki megtaposott.

s ha éledek feléd
rám se nézel
megkötsz két szavaddal
kiábrándítasz egészen.

hazugság volt minden?
minden mi létezett?
hagytad hogy a kedélyek
csapják fel lelkemet?
értsem úgy hogy szerelmed hazugság?
nagyon fáj már minden porcikád.
gyűllöllek és szenvedek:
ez az, mi igaz szerelem neked?
Kiskunfélegyháza 2011.12.27.  12:08