Egyedül a porban

chillly24•  2020. december 21. 22:35  •  olvasva: 166

Csillogás a kacathalmon,

Káprázat;

Ázott könyv alul, 

Áldozat, 

Minek a szavak vére hull. 


Fény a sötétben, 

Én vagyok, 

Szív a tengerben, 

Hányódik, 

S keresi pálmafás szigetét, 

A tiszta lelkedet. 


Kéz a kézért nyúl, 

Ki az őszinte? 

Vajon van még lélek, 

Ki nem önkényből fizet?


Kirágott naplóm szélét fogdosom, 

Te miért olvasod? 

Érző szíved vajon velem dobban? 

Vagy otthagysz meghalni egyedül a porban? 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

chillly242020. december 22. 18:00

@skary: az nem itt kezdődik! :D
@negyvenkilenc: köszönöm szépen! :) nem félek hogy nem jön.. Attól se ha még nem! :)
@legland: köszönöm! Nem is fogok! :)

legland2020. december 22. 17:39

Nagyon szép lett, ... nem maradhatsz egyedül a porban! :)

negyvenkilenc2020. december 22. 16:54

Nagyon drukkolok, hogy jöjjön a segítő kéz! Biztos vagyok benne, hogy van, lesz lélek aki önkényesen úgy dönt, hogy a te boldogságod lesz számára a fontos :). Szép vers, gratulálok!

skary2020. december 22. 16:53

úúúúú..ez má szinte zsarolás :)

chillly242020. december 22. 15:14

@pepo: köszönöm! :)
@Törölt tag nem hagy.. De csak költői kérdés volt :) köszönöm szépen! :)

Törölt tag2020. december 22. 10:26

Törölt hozzászólás.

pepo2020. december 21. 22:43

Oh..jó