...

Fáradt ködös tekintetű szemek
gondolkodás révedés és értelmetlen kegyek
nincs értelme mégis így van
mért vártál ennyit ha régóta így érzel mint ma...
mégis sajnálom hogy így alakult mert érdekeltél
ma mégis már csak az énekemben él
ami régebben minden nap a szívemhez ért,
nem volt más csak a szíved mi késve ért...
Lehettem volna Neked kies mező tele élettel
lettem inkább az idő miatt egy állott képű idegen,
ki mégis olyan mint a friss tiszta mező
csak a látszat az mi nem különböző,
mert nélküled más lettem mint voltam
és mást kaptam mint te lettél volna...
Maradunk távol egymástól mint eddig egyre
s talán lesz valami egyszerre,
vagy elfelejtjük egymást teljesen
ahogy eddig hittem hogy így érezted amikor beszélsz velem...