chillly24 zavaros élete

chillly24•  2020. november 29. 19:00

A gettó tava

A gettó melletti tó,

Minek tükrét nézem,

Szemem megvillan 

Egy kupac szeméten. 


Egyre csak azt érzem, 

Hogy mocsok járja át a testem,

A szemétben lézengve, 

Végül eltévedek. 


Gondolatom a sötétségen jár,

Emberként hogy lehet ilyen kárt

És szennyet hagyni? 

Lejáratjuk magunkat mindig. 


Unokáink rá se ismernek, 

Miket képeken mutogatunk, 

Nekik már csak az üres erdők énekelnek, 

Száraz kórók hada zörögnek. 


A gettó tava, 

Emberek szégyene, 

Mondd hogy bírod még 

Ezt a sok verést? 


chillly24•  2020. november 29. 11:56

Sarokban

Erőm teljében,

Térdem megrogy, 

Ülök a sarokban, 

Némán zokogok. 


Szép falak és bútorok között, 

Visszhangzik fájdalmam, 

Ami már visszafordíthatatlan. 


Szomorú szemem 

Szépen vérzik, 

Kékre mossa a padló redőit. 


Fájdalom barátom, 

Te újra meglátogattál, 

Ismert megsemmisülés 

Megint magamba fogadlak. 

chillly24•  2020. november 29. 10:52

Cicával az élet

Csak nézzük egymást sután,

Mostantól én vagyok a gazdád? 

Félve fekszem melléd az ágyra, 

Nem hagyom magam elaludni mára. 


Arcod kíváncsi és szőrös, 

Félek nem leszek elég erős, 

Hogy jó támaszod legyek mától, 

Eltűnnék a világ napsugarától. 


De már itt fekszel nyakamban, 

Praclid az arcomban szeretetet ad,

S én habozás nélkül megfogtam. 


Bohókás lelked tiszta és játékos, 

Lesz ehhez türelmem most? 

Puha egyszerűséged kételyeket kelt, 

Vajon erre lehet szükségem? 

chillly24•  2020. november 27. 10:38

Tündérlepke

Gubóba zárt lelkem

Tavasz szavakra vár, 

Készülőben már 

Az édes átalakulás. 


Szavaidon merengek,

Belém hasít a felismerés, 

Szívesen olvasok beléd, 

Hisz lelkünk egy soron született. 


Csúf kis hernyóként kezdtem,

A fájdalom rágta lelkem, 

Kiírtam én mindent magamból,

S kértem, olvass a szavakból.


Csírája voltam a tudatnak, 

S azt hittem az élet meghasonlás, 

De már tudom ma, 

Hogy az egész maghasadás! 


Virágfejeket zabálva tápláltam agyam, 

Jó nagyra is nőtt a hasam, 

Azt hivém a virágom nagyra nő, 

De nem voltam más, 

Csak egy utcai betörő. 


Jóllakott gyomorral böffentek eléd, 

Nem dobom ki a taccsot, ne félj, 

Hisz mardos a szép szavaid igéje, 

Veled leszek az égi kert szépséges tündérlepkéje. 


chillly24•  2020. november 27. 01:43

Senkiék

Neved Senki,

S egyszer csak Senkinévé válok,

Vérrel töltöm meg a halott szíved, 

S az éjszakát is veled hálom. 


Én leszek a bordád, 

Mi tűzben ég érted, 

Szaftos oldalamat 

Minden este odatolom néked. 


Hálát adok majd Istennek, 

Hogy van kit melegítsek, 

Díszes ruhákba öltözhetek melletted, 

Mi leszünk a semmiség párja:

Mindenek felett. 


Senkikként boldog a szürkeségünk, 

Fakó hitetlenségünket áruljuk majd, 

Ízlésesen átlátszó csomagban,

S tömegcikk uradalmat taposhatunk rajta. 


Fogyassz te barbár! 

Én vagyok a szürke mestered, 

Látod az asszonyi orcát? 

Szoknyáját meglesheted. 


Szürke Senki család már boldog lett, 

Övék az egész fattyú élet, 

Zsebük tele pénzfecnikkel, 

S vérző szívük se lélegzik. 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom