celtichun75 blogja

Egyéb
celtichun75•  2022. augusztus 12. 18:23

Átfújt illúziók

elhozza árnyad az éjszaka

víztócsát rezget meg arcod

ágak suhognak bábjátékban

pajkos szélben megint alkotsz


levél kapaszkodik s mintha

mégis inkább messze menne

mezőn szeretkeznek hajlongva 

füvek.. oh de szép terepszemle


már nem rejtőzködhetsz tovább

természeted fedd fel kérlek

mielőtt korhadnak a fák 

hagyj engem elpusztulni végleg


vidd el árnyékom ha lenne

semmisségedben még haszna

szellemnek kristálynak lelke

lehet talán még a mihaszna


2016.

celtichun75•  2022. augusztus 12. 18:22

Akinek képzeleted látott

az nem lehetek sehogyan sem

nagy, rozsdás a testem és vágok

a tiéd nem leszek sohasem 


mint a képen pont olyan vagyok 

negyvenen izzóbban ragyogó

világítok míg a világ titok

egy partot mosó lassú folyó


felszívom a Holdat s a Napot

egyre hordozom mi megrekedt

és átölelnek kék fénykarok

hogy éjben aztán ezüst legyek 


csend és zúgás kísér amerre

duzzadó mellemmel szétfutok

ha áradást hoz csermelyemre

a sors csapása, hát ez jutott


éntőlem ne várd ami részed

mégcsak ne is nálam követelj 

ha morgást hallasz ne vedd észre

mert az ár sodor mint követ el


2016.

celtichun75•  2022. augusztus 12. 18:21

Eltérítve

Részekké esett hirtelen a semmi

Látszólag léte elől tágul menekül

Egyre nagyobb szájból habzik az űr

Ilyen sebesen terem meg az ennyi

Részek vagyok én is és részeg

Egy gázfelhő tengelyén leittasodva

Megcsavart spirál fekete odvakba

Örvényként hull tudatom s emlékeztet

Előttem nem voltam és nem is véltem

Nem alkottam hisz ott sem voltam

Nem volt szervem nem volt ércem

Nem voltam édes se nem sótlan

Most így vagyok a legszebb talány

Mert halált csak az élő élhet

Visszalátok az örvény falán

Ahogy botladozva dűlöngélek

Együgyű az ember és ostoba 

Egy ügye lenne itt: szeretni

Nem lenni másnak sem ostora

Csak egyszerűn önnön feletti

Nehézlégzés ha tisztul a tükör

És ha átesem új csillagokra

Tudom egyszer zárul a kör

És megtörnek egész darabokra


2017.

celtichun75•  2022. augusztus 11. 21:45

Balogh nagymama

kihánynám az egész világot 

amit a szív érzett és szem látott

kiszállt ma belőlem egy darab

és egyre kevesebb ami itt marad


vad hajnal ráfenyít az éjre

mindent beborít hamis fénybe

csak egy halál a milliárdból

mégis elválsztja őt a milliárdtól


egy könnycsepp egy röpke gondolat

akármilyen is volt őrzi álmomat

isten veled drága nagymama 

kísérjen oda angyalok hada


hol egyszer istenből újralátlak 

a mindenség egyszerű szilánkjának

isten veled drága nagymama

utad őrizze angyalok hada


2018.


celtichun75•  2022. augusztus 11. 21:44

Az életről

elrohad az életnek nevezett

mocskos emberi hámréteg

még mocskosabb lelkemről

elvisznek oda hova nem akarom

elveszik lábam a fejem karom

mit képzel magáról a teremtő

ki ő hogy eltépjen szeretteimtől

és különben is mikor idejöttem

nem vállaltam semmit időtlen

vagyok hiába űzött ebbe a testbe

minden hit és vallás csak felesleg

annyira unalmas a nézet oktatása

hinni a nemlétezők hamissága 


2018. 


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom