celtichun75 blogja

celtichun75•  2022. június 29. 14:20

Akármelyik nőnek

megfagytam ahol égni rendeltetett

nem lenne szégyen az se ha jéggé

esnének bennem össze a nedvek

kifakadások gyászos arca egyfajta

végekép

pedig lennék lázadban sóhaj

remegve tartanálak szóval

a legutolsó percben elhebegve

mert megérte  az egyetlen csók

és a telhetetlen majdnem ölelés

járok-kelek mint messzi égitestek

csak az fáj hogy nem érzem égni tested

hiányzol és hiányzik a nyak

egyszerűen hiányZolinak


2019. 

celtichun75•  2022. június 29. 14:18

Ilyen úgyse lesz

mindig többre old egy gondolat

mint ezernyi hamis ölelés

száll a szívem míg én hanyatt-

fekve, hiányodat törném szét


ahogy emelkedik a mellkas 

úgy fojtom meg gyenge lényem

nem tudom mi lesz ha elhagysz:

tán némaság hogy értsd jelbeszédem


volnék forró víz a kádadban 

bársonyos szappan vagy tusfürdő

volnék játékod hogy azt játszhassam

épp előbújok a mellközödből


édes teher a merengés hozzád

volnék tiszta és illatos törölköződ

nézem lassan elhagyod a fürdőszobát

hogy befogadj engem: egy menekvőt


nehéz éjszakánk átvesz a mélyből

kintről apró fények mosolyognak 

alszik a kocsma és alszik a térkő

a gondolatok visszaandalogtak


a reggelt már csak azért kívánom

mert egyre közelebb a távol:

együtt szuszogni egy díványon

vagy csókolhassalak bárhol.


2018.

celtichun75•  2022. június 29. 14:17

Tövis

maradok tövis egy rózsabokorban

leszek néma bármit is szóltam

felfeslik már az ég bádogteteje

tetszik vagy sem esni fog este


esőcseppek szigonya maradok

szelektől óvott bokorcsoportok

legmélyén büszkén megbújva

várom hogy lenyúlj hozzám újra


2018.


celtichun75•  2022. június 28. 15:46

Ideiglenesen sáros

ha fájni kell, fájjon

elvész tengerben a lábnyom

hiszen partja semmiképp pihen

ring féltő kezekben

mint egy könnyű bölcső,

mert Isten sohasem álmos. 


nekünk akkor is menni kell

sebesen és megárvulva mert

minket arany- vagy ezüsthíd vezet

bizalommal, hogy aki szeret

az odaátban vár most. 


ahol éppen lakom, sok a szikla

ahonnét jöttem egy sor szilva

mindkettő erős a szívnek

rossz vagyok magyarnak, írnek

és kobold se lettem, sem táltos. 


ha fájni kell, fájjon

bánatos napnyugtákon

vagy a nem kívánt reggelekben

mikor az élet rabszolgája lettem

és így ideiglenesen sáros. 


2019. 

celtichun75•  2022. június 28. 15:44

A szenen

csendeddel takarózni minek

felver ahogy dns-em tekereg

a kozmikus zaj örökké duruzsol

piroslik ajkunk a rúzsodtól

belül néma a vádlott, ez van csak: pokol.


lábtól fekszik velem a magány

ő sír vagy én,  mindegy is talân

meglopnak álomnélküli sóhajok

ha kérdezné valaki, csak hazudok:

azért jól vagy? igen, azért jól vagyok.


még érzem, hogy velem gondolsz

meggörnyedt, gyűrt alakom torz

árvaságból árnyakat növeszt a vád

az egész világot hazavágnád, - 

ugye, ha isten lennél, mint jó atyád?! 


nem látom kialvatlan szemem

de biztosan tudható, hogy a szenen

milliárd csillagot tükröz

nem hallom, de biztosan tudható 

hogy fájok neked, nosza csak üvöltözz! 


2019. 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom