Zsefy blogja

cedrus49•  2017. november 8. 18:46

hárítás


nem az én bőröm

hirdeted és el is hiszed

arcodon kagylóhéj

tested meztelen csiga

a házadat magadról te tépted le

de naponta mészváz után kutatsz

hogy újra növeszd

sziszifuszi munka

ha mindannyiszor

saját magad metszed le a testedről


cedrus49•  2017. november 5. 12:18

minden nap temetetlen halott



szétnézett. mögötte csupa elhasznált

előtte a még láthatatlanok.

hátranyúlt hogy egyet újra szemügyre vegyen.

elképedt. egész másképp emlékezett rá.

most annyira szörnyűséges.

gyorsan elképzelt egy új formát és

el kezdte gyúrni.

utólag sem volt könnyebb.

és sehogy sem sikerült eltünteni a

jellemző vonásokat.

kipróbált még egyet.

újra semmi változás.

ekkor fordult a láthatatlanok felé.

de azok még nem voltak elérhetők.

majd megszületnek


cedrus49•  2017. november 4. 07:04

még kortárs

hideg a kezed öltözz fel
szemüregedből lárva nő
nincs helyed nálam költözz el
nem gyógyír rád a lávakő
ujjpercek végén fagy zizeg
csontjaiddal a hold tekéz
árnyadtól fél ki nem isten
éles kaszádat fény becéz


piszok hideg van innom kell
s eldugni magam egy híd alá
fagyban éhezni szenvedni
s leírni milyen a jó halál
írni sírni de kibírni
ha kinyírni nincsen akarat
s naponta orrodhoz dörgölni
a meddighez hiányzik egy adat

cedrus49•  2017. november 3. 08:41

Szerepek(?)

Ki az áldozat?


Ha vadászként üldözött vadnak öltözöl, a toron már nem te iszol az elhunytra.
A hisztéria olyan betegség, amit egyeseknél csak az áldozatszerep gyógyít.
Ha örökké áldozatnak tünteted fel magadat ne lepődj meg, ha kilőnek, akiket vaknak hittél.
*


...és az Ember?


Az egyik letörli rólad, ha leköpnek, a másik leköp, miközben megölel.
*

cedrus49•  2017. november 3. 08:36

helyzetjelentés két felvonásban


és .... 

akkor elképzelte magát a csúcson 

nem ment 

a tériszonya képtelenné tette rá 

semmi vész a hegyoldal is megfelel 

de onnan meg lecsúszott 

a völgyben kaparta össze magát 

még mindig bizakodott 

annál lejjebb már úgy se 

s akkor egy előrejelzett rengéstől 

megnyílt alatta a föld 


oké itt maradok(k) 


mert... 

a ledobott kötél túl gyenge volt 

a sikertelen mentés közben 

egyre nagyobb tömegben zúdult 

a fejére a talaj 

már nyakig betemette 

de nem adta fel 

eltervezte hogy holnaptól 

minden más 

és senki és semmi 

csak béke a lelkében 

csak még egy kötelet 

csak még újra a fényt 


és akkor 

a hatalmas robbanás fényével 

atomjaira hullva távozott 


múlandó volt akár a béke 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom