carina blogja

Még itt vagyok.

Még itt vagyok, még gondolkodok.
Az idő, megállithatatlanul szinte robog.
Gyermekkorom emlékeit tisztán látom,
A jelenben miért, csak totojázok.
Hallom a szavakat, értsd meg!
Gyerek vagy, ezt még nem érted!
Az élet majd tanít, megleckéztet.
A szép fehér fekete lesz, az édes keserű,
Semmi nem lesz oly egyszerű.
Mégis most azt érzem, az élet bújával, bajával,
Gyönyörű az élet, a sok csodájával.