írott művek

 

LXXVIII. rész     - Vera, és Károly sikeresek –

 

Károlynak az üzlete beindult, oly annyira, hogy kedvese Vera egy újabb üzletei vállalkozást nyitott. Amália, Verának, Péter pedig Apjának Károlynak segít az üzleti részben.

Kari kihasználta, hogy a fia Ricco Sandors keresztlányával jár együtt, így már jobban tudta érvényisteni az olasz kapcsolatait. Bánya is több ércet tud termelni, és küld további hasznosításra a külföldi partnerhez. Károly elhatározta, hogy semmi mással nem foglalkozik, csal az alumíniummal. Neki ez bejött, és nem érdekli semmi más üzlet, csak ez. Ezért már arra is gondol, hogy további külföldi kapcsolatokat szerez, és bővíti az üzlet ágát. Megkérte, - fiát – hogy mérje fel a bánya készletét, hogy menni érc van, még a föld alatt. Ezért, Péter különböző helyeken és mélységben fúrásokat végeztet a bánya területén.

 

Vera, és Amália a Gánton nyitott egy kis vállakózást, amely típusa szerteágazó.

A helyieket foglalkoztat, takarítással, élelmiszer kereskedelemmel, vagyonvédelemmel, piaci résszel.

Az önkormányzatnál megvették a piac felügyeletét, és ¼ részét, a község védelmét, piac felügyeletét a „gánti sec” vagyonvédelmi sec őrzi, és felügyeli.

Közben Amália félszemmel kíséri a Jánosék tevékenységét is. Ha probléma adódna, akkor a kapcsolatát kihasználva közbe tudjon lépni.

Károly a ház garázsába behajt kocsijával, mikor megszólal zsebében a telefon.

Vera hívja.

 

-         Drágám, egyetek nyugodtan, mert Amáliával egy kicsit később megyünk haza.

-         Jól van! Merre mentek, és hol lesztek?

-         Nem érdekes, majd elmeséljük.

-         Sziasztok, és jó étvágyat! Vera kikapcsolta a telefont. 

-         Ez fura, hogy két csaj elmegy este hatkor, nem ezt beszéltük meg, ilyenre még nem volt példa.

-         Apa, ne aggódj, ketten vannak, és vigyáznak egymásra.

-         Remélem is.

 

Károly megterített, az asztalon. Megvacsoráztak.

 

-         Mi volt ma, hogy haladnak a fúrások?

-         Van még két hely, amit mg nem tártunk el, de már vége felé járunk. Egy-két nap, és készen leszünk. Akkor adom az eredményeket.

-         Jó, nem azért kérdeztem, fiam.

-         Apa, most felmegyek, mert lesz egy jó film, és azt akarom nézni.

-         Jó, én megnézem az UEFA meccset.

-         Ki játszik?

-         Schalke 04 – Ferencváros.

-         Kikap a Fradi, Apa.

-         Na, nyomás fel Péter. – mosolyogva mondja Kari

 

    22 óra 45 van, Amália, és Vera sehol. Lemegy a garázsba Kari, de a kocsijuk nincs ott. Ki néz az utcára, de nem látta, hogy autó közeledne. Károly azon tűnődik, hogy a két leány merre, és hol vannak. Jó, hogy később jönnek, ahogy Vera mondta, de már itthon kellene lenniük. Felmegy a gyerekek szobájába, de látja, hogy fia erősen nézi a filmet, fekve. Szeme behunyva, horkol. Nem kelti fel a gyereket.

Olyan jól alszik.

Végre zajt hall. Kutya ugat. Megjöttek Veráék. Károly a tv előtt várja őket. Úgy tesz, mintha aludna.

 

-         Pszt, csendesen, látod Vera Károly, már alszik!

-         Mindig ezt csinálja, mikor tv- ét néz, a drágám.

-         Azért, Vera nem rossz nő a Kati, jó kellemes alakja van, és finom a bőre is.

-         Igen, mert ő egy divat cég egyik „úgymond” próba hölgye. Kapja ingyen a krémeket, illatszereket, próbára.

-         Ja, így könnyű, de azért én is kipróbálnám.

-         Amália. Ezt megbeszéljük, Katival.

-         Jó, akkor, szia, és jó éjszakát!

-         Szia.

 

Vera ad egy lágy puszit Károlynak, és a következőket súgja a fülébe.

Gyere Kedvesem, most az éjjel a Tied vagyok teljesen. Akarlak, most Téged.

Károly mosolyog.

 

-         Te huncut, nem is aludtál. Átráztál. Nem baj, akkor gyere a hálóba, tied vagyok éjszakára.

-         Csak éjszakára? – mosolyog Kari, és átöleli Verát, megpuszilja, és a hálószoba felé veszik az irányt.

 LXXVII. rész      - János ideges –

 

 János, még mindig azon morfondírozik, hogy ki ez a Nguyen Thai? Ki, ez a Nő? Hogyan került ide? Miért, Ő kapta meg a labort?

Miközben e kérdéseket tette fel magába, fel – alá sétál a dolgozószobában. Kezében egy konyakos pohár. Ép az utolsó kortyot itta ki mikor az ajtóban, megjelenik a kedvese Bea.

 

-         Mit csinálsz?

-         Nem látod, szívem, hogy gondolkodom.

-         Azt látom, konyakkal, avval lehet gondolkodni, csak avval, ugye?

-         Akkor mi van? Konyakkal, vagy nem, de gondolkodom, érted?

-         Min, ha szabad kérdeznem, min Jánosom?

-         Thai-jon.

-         Mi van vele?

-         Hát nem éted, Ő, aki egy fát sem tett arrébb, és egy ceruzavonást se tett az építkezésen, és most Övé a labor. Ölébe hullt a gazdagság, a vagyon. Hát nem érted Beám?

-         Persze, hogy értem Jani, de most mit tudsz csinálni a lánnyal?

-         Ez egy jó kérdés.

-         Gondolkodjunk, és találjunk ki valamit, jó!

 

Kopogtak, és nyílik az ajtó. Belép egy biztonsági őr.

 

-         Mit akar? – kérdi János

-         Bocsánat, - feleli a biztonsági őr – de a főnököm hívatja János. Valamit szeretne mutatni Önnek.

-         Rendben azonnal megyek.

-         Oda kell kísérnem, ezt mondta.

 

János feláll, és követei az őrt.

 

Épület felsőszintjére mennek, a biztonsági vezető irodájába.

 

-         Hívattál, mi akassz mutatni nekem?

-         Szervusz, János – köszön Sándor – csak a kimutatást, szeretném megmutatni, és azt, ami a problémát okozta a rendszerbe.

-         Lássuk, de gyorsan, mert dolgom van.

 

Sándor előveszi a kimutatást, megmutatja.

.

-         Ennyi összeg, ez rengetek erre. Nem sok ez Sándor, ebből nem lehet csökkenteni?

-         Lehetni lehet, János, de ugye a biztonság, és a védelem Nektek, és a területre kell, azt meg kell fizetni. Két dolog lehetséges:

1: vagy kell, la teljes védelem, Nektek, és a területre

2: vagy kell a biztonság, és megfelelő létszám.

Dönts most légy szíves! – fejezte be Sándor.

-         Oké, oké fizetek. Minden marad így, de ha kellakkor ezt még tudjuk fokozni,

     még biztonságosabbá tenni?

-         Miért kell?

-         Még nem tudom, de lehet.

-         Megbeszéljük, János.

-         Akkor most megmutatom a problémás alkatrészt. Sándor elővesz egy panelt a fiókjából, és János elé teszi. Itt, látod, hogy fekete. Na ez okozta a problémát, de már ki van cserélve. Működik minden.

-         Köszönöm, Sándor. Jó munkát végeztetek.

 

Elköszönt Jani, és siet lefelé a lépcsőn, mert Bea várja. Benyit a dolgozószobába.

 

-         Jani, megtaláltam a megoldást

-         Mégpedig?

-         Hívjuk ide a Labor főnöknőjét, és beszélgessünk vele egy kicsit, faggassuk ki.

 

 Köszi, Beám. Ez kiváló ötlet, tudom, hogy Rád mindig számíthatok. Jani, egy hosszú forró csókkal jutalmazta Kedvese ötletét. Közben lassan benyúlt a blúza alá, és finoman érintette az ekkor már feszült melleket. Csókra, csók volt a válasz. Majd, a blúz lekerült Beáról, és János előtt volt két gyönyörűen fezes mell. Hosszú kellemes perceket éltek át az íróasztalon Beáék.    

12. rész.

 

Retró, óra csörgésére kelt Petra, hétfő reggel. Óra félnyolcat mutatott, Ő kilenc órára ment dolgozni. Lefőzte a kávét, kitette a friss péksüteményt az asztalra, hogy mire Mihály fel kell,

az asztalon legyen. Petra leült szép lassan elfogyasztotta a kávét, megette a péksüteményt hozzá. Mielőtt elment benézett a szobába, látta, hogy még alszik a Kedvese. Dobott egy puszit Misi felé, és távozott a lakásból.

Lefelé menet az egyik lépcsőre rosszul lépett, és megbicsaklott a jobb bokája. Bicegve, lassan ment a kocsija felé. Beült, motort beindította, és lassan elindult a munkahelye felé. Nehezen kiszállt a kocsiból. Belépett, bicegve az irodájába.

 

- Jó reggelt Petra! – köszönt a titkárnő.

- Jó reggelt Amália!

- Miért biceg!

- Rosszul léptem a lépcsőre, mikor jöttem lefelé, meséli Petra, és megbicsaklott a jobb bokám.

- Hozok egy fáslit, és rátesszük a, bokájára.

- Nem kell.

- Petra, higgye el, hogy jót fog tenni, szakképzettségem ápoló, előző munkahelyemen kórházba dolgoztam.

- Akkor, miért van itt, mint titkárnő?

- Ott a kereseti lehetőség kevés volt.

 -Amália, nagyon ügyes. Köszönöm szépen, most már tényleg jobb. Már nem fáj annyira. –feleli Petra.

 

Közben nyílik az ajtó, és belép az ifj., Princ.

 

- Mit csinált Petra? – kérdi Mihály.

 

Petra elmeséli, hogy a baleset hogyan történt. Mihály mosolyog, és ezt mondja Petrának.

 

- Nincs semmi baj, majd Fater meggyógyítja!

 

MIHÁLY!  Petra üvöltött, hogy az iroda csak úgy zenget. Amália, is összehúzta nyakát.

 

-MENJEN KI, Mihály!

 

Mihály hátrafordult, és távozott az irodából.

 

 

11. rész

 

Mihályt, csak furdalta, hogy a szerelmes együttlétet, nem a feleségével – Nórival – csinálta, hanem a szerelmével, aki nála húsz évvel, fiatalabb Hölggyel, Petrával.

Petra a boldogságtól majd ki csattant, hogy megkaphatta a hőn állított férfit, akit már hónapok óta kinézett magának, őt a kedves jó szeretőt Princ Mihályt.

 

Vasárnap volt, kellemes reggeli után, úgy döntöttek, hogy e napot sétálással, és munka előtti kikapcsolódással töltik. Hosszan sétálgattak a belvárosban, mint a kezdő szerelmesek elmentek, a Feneketlen tóhoz. Leültek a fűre, és nézték az égboltot, amely tiszta volt. Itt, ott volt egy-két bárányfelhő, akik a gyenge szellő hatására játszadoztak egymással. Nézték a természet játékát.

Mihály finoman átölelte, és magához húzta Petrát, aki vállára hajtotta a fejét, és mosolygott rá. Ezt Mihály szívesen, és örömmel fogadta.

A tó felszínén két hattyú összekapaszkodva úszkál egymás mellett.

 

-         Látod szívem, a madarak olyanok, mint Mi. – szólalt meg Petra, amikor a madarakat nézte.

-         Igen, látom. Ők is szerelmesek.

 

Misi Petrához fordult, és megcsókolták egymást.

Szép lassan kéz, a kézben bandukoltak Petra lakása felé. Fél várost átsétálták, mikor oda értek

A Kisháti utcai lakótömbhöz. Felmentek a lakásba, vacsoráztak, kellemesen elfáradtak, Petra a fürdőszobába ment, lemosta magáráról az út porát, felvette az átlátszó finom selyem köntösét. Misi csak bámulta a gyönyörű szép Nőt. Mihály tudat, hogy Petra csinos, és gyönyörű, de most, de most így látva még gyönyörűbb Petra. Misi, is követte, le zuhanyzót, hogy teste tiszta legyen. Már a hálószobába volt Petra várta szerelmét, Mihályt. Petra türelmetlenül várt. Megjelent Misi, Petra már az ajtóban hosszú forró csókkal köszöntötte, és úgy mentek az ágy felé, hogy ajkuk összeért, ruhájukat, ami rajtuk volt azt közben ledobták a földre. Élvezték ezt a szituációt. Hosszan játszottak egymással, s fedezték fel a testük még nem járt részeit. Pedig már tudták, hogy milyen az együtt lét, de a mai nap valamiért különleges számukra.  Misi tudatába volt, hogy most nem jó úton jár, de a nő látványa teljesen elragadta, és a fiatalsága. Kedvelte e fajta játékot, amit műveltek Teljesen más volt, mint Nórával. Izgalmasabb, és jobb. Petra is érezte, hogy játszik Kedvesével, és fokozta a játék további részét. Annyira, hogy Misi intet, hogy picit lassítson, mert ez gyors, de nem, hogy lassított, hanem picit fokozta a tempót. Csak a Misi testével ismerkedet, de látta, hogy már nem bírja tovább Mihály. Megkegyelmezet neki. Megpuszilta Kedvesét. Evvel megköszönte a kellemes estét. Misi mellé feküd, átölelte, finoman, úgy, hogy érezze, hogy egy nő fekszik mellette, és álomra hajtották a fejüket.

 

 

 

 

 

LXXVI. rész.   – út Gánt felé –

 

Budapest határától úgy 35 km-re Károlyék kaptak egy defektet. Vera felnevetet

 

-         Ha, ha, Károly egy defekt. – szólt nevetve Vera.

-         Éreztem. – felelte Károly

-         Emlékszel Verám, mikor kint Olaszországba kaptunk egy duplát, teli rakománnyal, s lám akkor mindjárt ott volt a rendőrség, mikor a padkára hajtottunk.

-         Igen, de az teljesen más szituáció volt, mint a mostani.

 

Károly lassított, és az útatkára hajtott. Vera a kocsi hátsó részéhez ment, felnyitotta a csomagtartót, kivette a kis kompresszort, a defekttömítőt. Kinyitotta az első ajtó, szivargyújtóba csatlakoztatta a kompresszort, majd behelyezte a tömítőt fejjel lefelé a kompresszorba, majd a szelepre tette a kompresszor csövét, és bekapcsolta. A töltő úgy öt percen belül a szelepnyíláson befújta a tömítőt a gumi belsejébe, így eltömtette a lyukas részt. Ami a gumit kitöltötte, így sikerült a defektet elhárítani.

Kari, most lassabban vezess, és kapcsold be a vészvillogót, amíg nem találunk a közelbe egy gumiszerelő műhelyt. Nem sokára találtak egy gumiszerelő műhelyt, ott kicserélték a sérült kereket, és folytatták az utat, haza felé. Defekt az utazás 3 órával megnövelte.

Mikor a Gánt határába értek, már Károlynak be kellett kapcsolni a fényszórókat, hogy jobban lásson. Este felé járt már az idő.

Lakásukhoz közeledve, észrevette Kari, hogy a villanyok a lakásba fel vannak kapcsolva.

 

-         Égve hagytad a villanyokat? –kérdezte Károly

-         Nem, lekapcsoltam őket. –felelte Vera

-         Akkor miért világos a lakás?

-         Kari, biztos, hogy itthon vannak a gyerekek.

-         Milyen gyerekek Verám?

-         Amina, és Péter.

-         Látod, hogy milyen hülye vagyok, már teljesen kiment a fejemből, hogy van két gyermekünk. Akkor hamarabb érhettek haza, mint Mi.

-         Bölcs megállapítás.

 

Károly beállt a garázsba a kocsival.

 

-         Szia Vera, és Apa. Jó estét! – köszönt Péter, és Amina.

-         Szervusztok, fiatalok. – üdvözölték őket Vera, és Károly.

 

Vera elmeséli, hogy idefelé kaptak egy defektet, ezért jöttek későbben.

Asztal már meg volt terítve a vacsorához.

 

-         Amina, milyen a fővárosunk Budapest? – kérdezte Vera.

-         Jaj, nagyon szép város. Amina élménybeszámolót tart, hogy merre jártak, és mit láttak Péterrel, s nagyon élvezte az estét.

-         Mi van a végrendelettel, kaptál valamit Apa?

-         Persze, fiam ezt a bányát, még egyszer mondom nagybetűkkel, hogy most előttetek egy BÁNYA TULAJDONOS ül.

-         No, no nem csak Tied a bánya, fele az enyém is!- mondja nevetve Vera

-         Persze, hogy a Tied is, drágám!

 

Erre iszunk Apám!

 

Péter a hűtőből kiveszi a pezsgőt, kibontja, majd tölt, koccintanak, és ittak a bányára, és a tulajdonosokra.

 

-         János mit kapott?

-         János, mosolyog Károly. Csak a Bocskai rezidenciát, és területet, semmi többet.

-         Labor az, kié? - Apa

-         Nguyen Thai – jé. A masszőr lányé.

-         Nem mondod, hogy Bocskai kijátszotta Jánosékat.

-         Bizony, fiam ez így történt.

-         Más kapott még valamit a Bocskai vagyonból?

-         Igen, de Ő már előbb megkapta, egy nagy érékű órát.

-         Milyen óra az, ami ilyen nagy értékű? – érdi nevetve Péter

-         Az, az óra egy különleges óra, annak az ára kéz alatt 15. 000. 000 euró.

-         Hű, az áldóját, akkor tényleg különleges lehet.

 

Na, most már minden tudtok, sipirc lefeküdni, mert holnap munkanap van fiam!

 

-         Jó éjszakát! – köszönt el Károly.

-         Nektek is Apa.