írott művek

verselo•  2012. november 11. 11:41

Őszi tájkép

 

Történetem a fákról szólnak. Fa, amely nekünk, az Embereknek életet ad. Gondoljunk csak bele ebbe a szóba, hogy életet.

Most feltehetnénk azt a kérdést, hogy miért, hisz nem csinál semmit?

Milyen jó, mikor belefekszünk az ágyunkba, vagy finom falatok illatoznak az asztalon, vagy nyári melegben milyen jó a fa árnyéka alá bújni. Még sorolhatnám a pozitív tulajdonságait.


Őszi tájkép.

Kellemes séta az erdőben.

Fa lombjainak susogó zenéje.

Levelek cikázó esése, földre érése.

Sok megszárad levél a talajon.

Kusza ágak sűrűjében sétálunk Mi ketten,

s élvezzük a zenét a csendben.

verselo•  2012. november 1. 08:14

A Csapat.

A Csapat!

Még láttam játszani Őket. A nagyokat. Acélt, Mátrait, Fenyvesit, Rákosit, Dalnokit, Vilezsált, Oroszt, sorolhatnám a többieket is, de most mindenki tudja, hogy melyik csapatról van szó. Nagyszerű futballisták voltak. Nem beszélve az egyetlen Aranylabdásról, ALBERT Flóriániról. Sokan irigyeltek minket ferencvárosi szurkolókat, hogy Ő, itt erősíti a csapatott.

Egy ismerős dátum, mindenki számára: 1995.

Fradit szeretőnek, és szurkolóinak egy nagyon szép dátum.

Csapatunk bekerült a BL-be. (BL= Bajnokok Ligája)

Ünnep a focit szeretőknek.

Néhány név az akkori csapatból. Kuznics Zorán, Simon Tibi, Lisztes Krisztián, Hajdú Attila, Albert Flóri, Keller Józsi, Nyilas Elek, és a többiek, akik magyar edzővel NOVÁK Dezsővel játszottak a nagy csaptok ellen. Olyan csapatok, aki ritkán jönnek hazánkba, mint a Grasshoppers, Ajax Amsterdam, Real Madrid. Igaz nem sok sikerrel játszottunk, de megtelt a Fradi stadion.

Tízezer torok énekelte a Fradi indulót, és buzdította a csapatot.

Tízezer torokból jött, hogy FRADI! HAJRÁ FRADI! SZÉP VOLT FIUK!

 

Buda-Tétény. 2012. 11. 01.

verselo•  2012. július 7. 20:45

Mikor falun nyaraltam.

 

Nagyon régen történt, amit most elmesélek. Bocsánat leírok. 10 éves lehettem mikor ismerősökhöz lekerültem. Kedves néni, kedves bácsi volt a két idős ember. Egy hónapig voltam ott. Mivel nekem nem voltak nagyszüleim, már a harmadik napon így hívtam a két idős embert, hogy nagyi, és nagypapi. Tetszett nekik, mert nekik nem volt unokájuk.

Szóval, mikor reggel felkeltem, nagyi behozta a tisztaszobába a lavórt, benne igazi kútvízzel. Törülközővel megmosakodtam, hideg volt a víz. Felvettem a kisnadrágomat, és konyhában asztalhoz ültem. Nagyi már hozta a finom forró kakaót, fonott kaláccsal.  Megettem a reggelit, és nagyi ez mondta nekem.

- Ha, már étkezet, akkor menjen ki és hozzon a tyúktól két tojást.

- Megyek már, és hozok. - feleltem

Elhúztam a fehér lepedőt, ajtó helyet volt feltéve. (Itt az a szokás, hogy tavasszal az ajtót leveszik, és ősszel pedig visszahelyezik.)  Már az állatok köszöntöttek, a koca röfögőt, ló nyerítet, Bodri kutyus, pedig hangos ugatással üdvözölt. 

Tyúk elé álltam, én a vékony pesti fiú, és ezt mondtam a tojásokon ülő szárnyasnak: „Kedves tyúk, nagyi mondta, hogy hozzak tőled tojást”. Tyúk kotkodált kettőt, felállt, kivettem a tojásokat, visszaült. 

Akkor azt hittem, hogy ha a tyúk amennyit kotkodál, annyi toása van.

Visszarohantam a konyhába, éppen nagyi jött ki a kamrából, kezében csupor tejfellel. Elmeséltem, hogy kértem a tyúktól tojás. Nagyi annyira nevetet, hogy kiejtette kezéből a csupor tejfelt. A kemence padkájáról azonnal oda ugrott Párduc, a fekete cica, és lefetyelte a tejfelt. Közbe megjött nagypapi, aki a vásárról hozott egy fiatal csacsit. Bevezette az istállóba, lovak mellé kötötte. Bejött a konyhába, elmeséltem a kis történetet, Ő is nagyot nevetet. Nagyi kigyúrta a tésztát, kemencébe tette, kisidő múlva onnét kivette, bekente zsírral, majd túrót rakott rá, összehajtogatta, és kész is volt a túrós rétes. Amit hárman megettük.

verselo•  2012. március 5. 21:03

Állati történetek.


Lujza.


Kiskutya ugrál a réten, és hevesen ugat.


Vau, vau, vau.


Kicsi feje a lyuk felé hajlik. Pici farkincája, mint a rudacska égre mutat. Farkincáját csóválja, egyre gyorsabban, jelez valamit.


Vau, vau, vau.


János a gazdája a kutyája fölé hajol, és látja, hogy a lyukból két szem néz ki. Megsimogatja kutyáját, megdicséri.


Lujzi, ügyes vagy!


Ne bántsd, ő még kicsi. Épp olyan, mint te. Gyere, menjünk. János előre lép, Lujza követi, de visszanéz.


Nem érti, hogy miért, hisz ő még ott van.


verselo•  2012. február 8. 21:09

Első.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom