Üres, de miért?

 Tette fel a kérdést a fiatal férj, Asszonyának. Miért üres a lábas?

Amikor még elmentem, akkor még félig tele volt. Most meg üres, ki járt itt! Ki volt az, aki megette az ebédem! Ki! Felelj Asszony, mert eljár a kezem.

Asszony csak húzta be a nyakát, mikor a férj feléje közeledet.

Majd, szóhoz jutott, és így felelt.

Üres, akkor üres, és mi van, ha a lábas nincsen tele. Megromlott, a leves, azt már nem adom oda szeretett férjemnek, hogy beteg legyen.

Hát, akkor hol van a leves, Asszony!

Megették az állatok, a macskád, és a kutyád, Ember.

Ember kiment, rá nézett az állataira, megkérdezte tőlük.

Jó volt?

Macska kedvesen nyávogott, kutya illedelmesen ugatott gazdájára, majd visszament Asszonyához, és emigyen szólt neki.

Szerencséd van Asszony!