Fegyver

 

XXIII. rész.     - Károly haza menne - 

 

Másnap, az őr, aki vigyázz Károlyra, jelenti Jánosnak, hogy megint furán viselkedik Károly. János, már készíti elő a "gyógyszert", és beadják. Bent a konténerben vigyáznak rá.

Az építkezésre megérkezik a helyi városháza, építési osztályának mérnöke, hogy átvegye az épületet. Bocskai, László, és Dénes János társaságával megtekintik az építkezést. A mérnök, keresi az építésvezetőt.

 

 - Uraim, keresem Tóth Károly urat, most hol van?

   Ha nincs jelen az átadásnál, akkor nem tudom megbeszélni az esetleges változtatásokat, mert Ő az építésvezető, és a terveken, amit benyújtottak, az Ő aláírása szerepel.

 

Bocskai, és Dénes egymásra néz. János válaszol.

  

- Tóth úr kapott egy táviratot, egy családi tragédia miatt, így haza engedtük.

- Rendben, akkor nézzük meg a kész művet.

- A mérnök egy, két hibát talál az épületben és tájékoztatja Bocskai László tulajdonost, hogy amíg a hibákat.

- Mérnök úr, kérem, menjünk be a kis házba, akkor aláírom a papírokat. - Invitálja Bocskai a mérnököt.

- Jó, rendben.

 

 Kis házba érve, a mérnök kiteszi az aláírandó papírt, hogy a hibákat két héten belül kijavítják, és akkor kapja meg a lakhatási engedélyt a tulaj.  Bocskai egy zárt borítékban, némi hozzájárulás nyújt át a mérnöknek.

Rendben, akkor a lakhatási engedélyt megadom, a rovatba, amire hibákat beírta, kijavítva szó szerepelt. Ezek csak formai beírások, nincs jelentősége.

Kifelé menet a mérnök a konténerre néz.

 

- A konténert is megnézném.

- Már abba minden szerszámot bepakoltunk, és a kisebb bútorokat is, egy talpalatnyi hely nincs benne.- feleli János.

- Uraim, akkor minden rendbe, viszontlátásra.

- Viszontlátásra, Bocskai, és Dénes a mérnökkel kezet fogtak, és a mérnök távozott az építkezésről.

- Ezt megúsztuk. - mondja János

- Te, avval a hülyével mi van? - kérdi László.

- Mindjárt megnézem. - feleli János

 

János benyit a konténerbe, őrt kiküldi, rátekint a még kábult Károlyra.

 

- Mi van, mi a francot nézel Te engem?

- Amíg Te itt pihensz, addig átvették az építkezést.

- Akkor már mehetek haza.

- Nem mész sehova, ordít rá, a sérült emberre János, most már azt fogod csinálni, amit én mondok neked, érted?

- Haza akarok menni?

- Nem, és arcon üti János, barátját, itt maradsz, és azt csinálod, amit én mondok. Nem, mondom még egyszer.

- Elcsattan még egy pofon, és sérült ember az ágyra zuhan, a kezét az arca elé emeli, és sír.

 

Ettől kezdve Tóth Károly élete, Bocskai László, és Dénes János kezébe van.

 

-----------------folyt. köv.----------------