Oktober egy.

Valamikor a gondtalan gyerekkoromba,

mindenki csak úgy becézet, aranyos Bencuska.

Amikor Tordán az apai nagymamámnál nyaraltam,

minden este 17-23 óra között a könyveket "faltam".

Jokai, Mikszát, teljes sdorozatát, de Petőfit, Ady, Csokonait,

Késöbb erediben olvastam el Viktor Hugo, Stendhal, fracia nyelven.

Nem egy két müvet angolul, szerencsémre a "Három bajtárs" megvolt magyarul,

a Love Story mind a két nyelven és össze sem lehet hasonlitani.

Tordai nagymamámnak köszönhetem, a kecske tejet vedeltem,

az öt nagybátyámnak(Álmos, Bende, Botond, Csaba és Huba.

Kijártunk a Tordai hasadékba, és a srég barlangokba,

nagyon kelemes pihenést és sok sok történést.

Megismertem legaláb 10 féle ehető gombát és a piacozást,

egy kosár gombára, a piacellenőr egy kissebb vagyont.

Akkor is már roppant édes száju voltam, de a házvági patakban,

pecáztam és a fogot halakat panirozva, de bezabáltam.

Berecki Mihály szomszédunk aktiv pihenése, a Szamos partján,

halászot, pipázot de amit fogott, kinek kellet ajándékba adott.

Kifogot egyszer egy 16 kilós harcsát és a drága nagymamám, 

ebből egy 30 liter pörköltett készitett és ebből boldog boldogtalan,

                                                                                 jó sokat evett.

Amikor Nagybányán dolgoztam és Szatmár Németibe is zongorát hangoltam,

a műhalas tavakban tükör pontyot kézzel is kifogtam, de vissza is dobtam.

Aranyhal nem volt de nekem arany szívem, boldog lelkem, szellemem,

a Dumitrana Eugen és a Weltman Gábot "féltestvérem", de egy ékszerész lányt

                                                                          megismertem és nem kicsit beleszerettem.

Sajnos ö megmondta, azt hogy egymásnak mindent megadtunk az ágyba,

ne is akarjak jegygyürüt húzni az ujára mert nemsokára kivándorol Amerikába.

Már járt ott és tudta, a legnagyobb hatalom ebben az árnyék világba,

csak a pénz, pénz és mindig a pénz főleg kemény valutában.

Megnösültem de mivel anyosomnak a kapcája lettem,

a drága feleségemnek csak a nevem kellet, és utána ?

Amikor elváltam a lelkemet a pokolnak adtam,

mert minden női rokonát megdugtam ésutána ot hagytam.

1991 Mátészalkán kezdtem egészen új életet,

egy csodás nővel albérletbe, a férje mellet.

Mivel impotens volt de a felesége még bagyon is,

velem szeretkezett, és semmi más nem érdekelt.

Én akkor 36, ö már belépet a 49 évébe, és mondta,

be féljek mert más álapotba ,ár semmi esély, tehát.

A fia aki kolégám volt elmult 26 és már két gyereke volt,

 a 19 éves Henriette, cserfes kislány, nem tudta még.

A fekete  puli kiskutyáját, Cukorfalatnak keresztelte,

nagyon jól tanult, és reggeltől estig szinte othon sem volt.

Amikor az Endrédi Mihályné, született Perei Klára,

közölte velem, lehet hogy anyává tettem de velen.

Boldog is voltam de kétségbe eset is,

ha ez kiderül hogy egy családot szétromboltam.

Klárika mondta, neki Piricsen van egy lakása,

szerez nekem állást, és élete végéig csak engem imád.

Hihetetlen de a férje megérezte de mivel több tiz évig,

a nejét füvel, fával megcsalta és ezt ö sohasem tagadta.

A henriette lánya amikor egyszer rajtakapot minket,

azt mondta ha nem hagyuk abba, a rendörséget ránk hozza.

Még Piricsén találkoztunk és rájötünk, el kel válnunk,

de a szívünkbe örökké élni fog az emlékünk.

Sajnos a férfiasságom ettől még le nem lankadva,

a Fencsik Lajosnét találtam meg az ágyamba és a kaland.