bolonyibence blogja

Kegyetlen a valoság de ha szembe nézel vele,

it veszet el Napoleon Bonaparte dicső serege.

Mind a két világháboru, a nemet harcosoknak,

több mint a felét ette meg az Isten hidege.

Még mielöt csontá fagytak volna,

lovastól, "tokostol, vonostól". 

Farkasok gyomrába végezték,

a megvadult oroszok öket, Berlinig kisérték.

Rachmaninoff, zongorrára, zenekarra,

Ravel, Debussy szívét is áthatolva.

Musorgskij "Kiálitás képeit" zongorára,

de a zenekari változatát egy világ imádta.

A "Boleró" már nem csak egy garbó, talán,

Greta Garbó, Karádi Katalin, "soha se mond.

A világ legnagyobb kémnője vot Matahari,

a háboru sorsát meg tudta határozni.

Novgorod rengeteg harangja megszolalva,

lekotázva átment szimfoniába, igazi csodába.

Akik gyárakat épitetek a tajgába,

nem kellet sporolni fával mert tonna számra.

Isao Tomita, és az elektronikus muzsika,

a pontoságot a zénébe belevarázsólta.

"Kék rapszodia" és "Egy amerikai Párizsban",

csodát varázsolt a XX-dik századba.

Kinai joslást, a marokkó játék 64 pálcikája,

minden alkalommal a koncert 64 oldalát.

Sohasem tudták mi miután következik,

Párizsban nagyon nagy divat lett a kánkán.

A Bánk bán, Kékszakálu herceg vára,

Fábol faragot királyfi és a Pinokió óra.

Kodály Zoltán és az "Este a székelyeknél",

az igazi emberek szívét nem fagyassza dér.