bolonyibence blogja

Pár nap és belép  az év második embere,

Szeptember után, oktober  tengere.

Lenin élt, ÉL, és örökön örökke,

élni fog mert a XX század nélküle ?

A komunizmus még szerencsére csk 75 évig,

de ennyi év alatt 300.000.000 ártatlant.

Felemésztet, mert az egész világi rendszert,

5.000 ember irányitotta, és aki ezt el nem

                         fogadta, a rendszer "ledarálta".

Soha életemben nem viseltem "lelki bilincseket",

1989 után megértettem, hitszegő és megalkuvó ?

1991 othagytam szülő hazám de hontalanként,

vissza sohasem néztem mert a szívem, lelkem, értelmem.

Debrecenben, akkor láttam tüzijátékot élöben,

virágkarnevál, minden mi igazi csoda, ringatot állomba.

Mátészalka volt az első magán zeneiskola, ahol két ukrán nővel,

együt alkotunk minden egyedit mert az Irénke és én négy kezest.

A gitár és balalajka művésznő, kinek neve Liuba volt, de hangja,

igazi csoda volt de letelepedési engedélye ? Csak orosz utlevele.

Mátészalkán tanitotunk, és mivel nekem Lajti Károlyné mindent elintézet,

nem kellet szellemet kergetnem, és tudtam már vissza, mivel multam feledem.

Aljas modon mind hárman ki letünk "aknázva", a két ukrán nö ki let "toloncolva",

én maradtam mert a magyar személyim feljogositot arra, de pénzem és albérletem.

Ablakba került és akkor tudtam meg, pénzért mindent, mert az utlevelemmel,

csempészni tudtam mindent és a sátánt(Csoboja Lászlót) megismertem.

Minden héten egy 40.000 l "szőkitet benzint", a nyólc saját benzinkutján árult,

a Drabik ikrek nekem mindenben segitetek, mert a fekete üzlet az az igazi lett.

Aki (törvény emberei) melénk állt, azoknak anyagi gondjai ? Na sohasem !

Mikor megtudták billentyüs tanár ? - Bence bátyánk, te vagy a császár.

Éjeli bárban este 23-05 alig hat óra alatt annyi pénz "kaszáltam",

amit a vendégek a szintim meleti "urnámba" dobtak mert zárt.

A táncos lányok, kik elméletben 18 felett voltak,(13-17 évesek),

az 50 fölötiek nekik egy ábrándos óráért 20.000 boldogan fizetek.

Rendörség tudta de mivel a tulaj a zsebüket rengeteg pénzel tömte,

ezért már akkor is a piszkos pénzüket, Svájcban tisztára mosták.

A főpartancsnok már akkor miliomos volt, és Baden-Badenbe, villája volt,

ha minden kötél szakadt ott már teljesen más néven csak egy árny volt.

Ez már utánna Nyirbátorba, ahol a bérelt lakásomban,(három szoba öszkonfort),

aki egy éjszakára nőt hozzám felhozott, minden kényelmet megkapot.

A másik szobába, a kártyások voltak összzárva, és csempész piával ellátva,

regelre mindent megadva mert itt minden megmaradt titokban.

Piricse lett a következő évben a munkahelyem, erről csak pár szót,

a dohány termesztésen volt az igazi bolt, de az uborka is ment.

Igazi vademberek, mindent ököllel rendeztek, de késsel sosem,

de román ide a lábát sohasem tette be, mert a buszon közölve volt ez vele.

Utolsó hely az Ramocsaháza, ahol egy lengyel alkoholista volt az iskola "szent atya",

amikor 6 órakor a munkahelyét elfoglalta, már borvirágos volt a "krumplióra".

Baktalorándháza, a lovári, beás és olá cigányok biztonságos othona,

engem elfogadtak mert már Szabolcsban ezt a nyelvet is megtanultam.

Város szintre emelték de a játékbarlangokat sosem figyelték,

mert tudták ha ezt megpiszkálják, az önbiráskodás és a káosz.

Egy özvegy róma nőnek mindent elintéztem, és ezért nem egy, négy,

igazi profi örömlány "kegyeiben megfürödtem" éssemmitől sem féltem.

Sajnos életem legnagyobb csapdájába a büszkeségem vit a hazugság poklába,

Kis Árpád Bálint magán zeneiskolájában, ahol zongorát, gitárt, szépéneklést.

Mindent biztositott csak egy dologban hatalmasat hazudot, mert sem T.B., sem adot,

utánnam nem fizetett, pedig én mindent, de abszolut mindent, és akkor a lelkem kővé dermedt.

Akkor kezdödtek a roszul léteim és amikor egyszer a buszon vesztetem el eszméletemet,

a buszsofőr bevit az ügyeletre ahol két nap és egy éjjel "talpra magyar", és jöhet a dal.

Közölték velem, ez magának 30.000 lesz és megkérdeztem : - Miért is mert akkor a T.B.,

mindent levont töllem a munkáltatom, és akkor most - (na jó, ez után mindent).

Amikor kérdöre vontam kiadta az utam,és még szerencse,

 hogy volt némi megtakaritott pénzem, de ez nem volt az én szégyenem.

váltotam albérletett, és hogy legyen mit ennem, utcát sepertem, 

sáncot takaritottam, és nem szégyeltem, mert a víz mindent "tisztára mosott".                                                                                                                                     

Ha az én hibám lett volna, de engem is villámcsapásként ért,

ez a lelki világomba még bőven belefért, de mivel szeretek.

Kistarcsán egy játékmestert kerestek és a terem sarkában,

volt egy háló fülke, és amikor a váltóm dolgozott minden ott megvolt.

Nem aludtam sokat de tudtam azt is ez nem egy álapot, 

a Kis Árpád Bálintot a rendörségen feljelentettem, kár volt.

Megvet ö mindenkit és az eredmény az lett hogy megfenyegetett,

- Ha nem lépsz vissza, neked itt annyi, a torkodat bel fogom vágatni.

Az egyedüli dolog ami feldobott az volt hogy minden hajnalban,

az aranyos Dunában legalább egy órát úszkáltam, és így lehigadtam.

Már nem vártam csodára és már nem tudtam mi is az ábra,

de valaki aki tudta hány nyelvet beszélek, főleg az angolt, és a románt ?

Ösze hozot egy nagyon nagy csaloval(ezt én akkor nem tudtam),Hankovskij volt a neve,

de amit felajált, bolond lettem volna ha el nem fogadtam volna, főleg mert az orosz konyha.

Hetvenkét éves volt, és az élettársa csak huszonhárom éves de egy öt éves lánya,

akkor én már negyvenegy, de ismertem erdélyt és az ami nem volt senki számára mindegy.

Temesvár, Arad, Nagyvárad, de főleg Kolozsvár, mert ott minden nem otani portékát,

aranyárba adtak és sokan a senniből igazi vagyonokat kovácsoltak, és jókat mulattak.

Ez egy lengyel ki viszont beszélt németül, és jidisűl, mert Izráelből hozta az üzlet ide,

egy hatalmas vagyont átmosot, és már ö sem tudta hány tízmilliót Svájcban "parkoltatott".

Szeretet vilogni, mindenkit átverni, jokat enni, rengeteget inni, de föleg fiatal lányokat,

"ágyba vinni", Minek ? , de rengeteg pénzel tömni, neki semmi sem volt drága, a bárba.

Egyszer aztán nagyon csunyán megjárta mert egy enyves kezü kislány, 100.000 forintól,

megszabaditotta és az arany zseboráját is meglovasitotta, a becsületét megcsonkitotta.

Megismertünk egy olasz testvér párost, akinek pár pohár pia után mindent megigért,

részegen örült bátor volt főleg hogy négy olasz lány sorban az ölébe "landolt".

Azt is megigérte ami még sosem volt zsebébe, mert a Tubino kávét senki nem ismerte,

De a két forint hasznot "zsebre tette" és azt mondta, a Douwe Egberts Omnia kávégyárat

                                                                                                                 csödbe jutatja.

A két Massimo Antonio és Sabela töllem olaszul megkérdezte : - Ennek a vadbaromnak,

esze ennyire sötét mert ök korzikaiak a tréfát soha nem tisztelték és a bünt sem.

Felajálták viszont ha szerzek nekik egy jó uzletet, értem mindent, csak kérnem kel,

a Mátyás király palotájának felujitását de ahoz igazi vörös márvány fwlfogásukat arany szeggel.

- O.K. testvér, az nekünk filérekbe kerül, és mivel már évek ota itt üzletelünk,

több mint 100.000 kárpotlási jegyet 10% értékben megvetünk, ez nekünk alig 10.000.000.

Amikor a román kormány, Iliescut, Petre Románt és Funarit, de főleg Viktor Medinciut péntel,

megtömtük és a Quaritas csalás fölött szemet hunytunk, mert a pilota játék bevételének 50%.

Ha legalább 100.000 náluk három hónapra lekötöttél amikor úgy döntöted neked ez elég,

800.000 zsebre tehettél, és akkor már sokkal gazdagabb lehettél de ha enyivel megelégedtél.

A Horvát család két turnus után, 6.400.000 forintal azt mondták elég és egy börfeldolgotó gyárat                                                                                                                                        megvetek,

a Szamos partszakaszát 200 méteren elkeriteték és akik ot rolgoztak csqak nők, hatalmas pénzt.

Megveték a Mátyás király palotáját, és a külső falát fehér márványal botizották,

a gazdag gazembereknek tisztára mosták minden vagyonát, szerény 10%- kér.

A belsőrészt fekete márvánnyal, igazi eredeti festményekkel, hirességekkel,

az üzlet pörgöt és így ez mindenkit meggyözőtt, és amikor a főnők a feszületre esküdött.

Az olaszok csak anyit mondot "- Come volio el diabolo", Ahogy a sátán akarja,

én nekik elmondtam én csak a tolmávs szerpét a mindennapi kenyeremért.

Nevette, és mondták : - Testvér mi itt egy év alatt 1.000.000.000 lirát kerestünk,

az üzleteket itt már szorakozásbol is tetük mert nem egy országból bérgyilkosokat.

Bukarestben a Ceausescu rendszerben 1984-től elkezdve, mivel tudta nagyon sokan,

elene voltak, és főleg akik külföldön rola nyilatkoztak, küldtek utánuk bérgyilkosokat.

Rogeriu negyedben olyan emberek éltek akik már több gyilkosságot elkövettek,

fegyverrel a kézben senkitől és semmitől sem féltek, mert a kerteházaikkat Rotvejlerekkel.

Minimum életfolytiglant kaptak volna és a Doftana szikla börtönbe, onnan még senki,

nem került ki élve, de lehetösége volt ha gyilkosként kemény valutáért élelmet és életet venni.

Amikor az Elena a jigereibe megérezte, a férjének teljesen elment az elméje, épp esze,

a szekuritátét a legkeményebb börtönökből a gyilkosokat megszervezte és kijelentette :

- Aki nekem dolgozik és akit kel örökre eltakarit, azt minden munkáért 500 dollárt kap,

négy munka után világutleverlet kap és onnan tovább mint az ég madara - Szabadon szálhat.

Csak azt nem mondta nekik, mivel túl sokat tudtak és fél részegen még kitálalhat,

az utolsó kávéjába egy finom kis cián tabletát kaphat és a megtakaritott pénze eluszhat.

A Ceausescu családnak két fia és egy lánya volt, Mihaela, nem csak alkoholista dr drogos,

a Nicu fia viszont egy igazi zsarnok de mindenki remeget tölle, csak egy szinész és felesége nem.

A szinész neve Florin Piersic és a magyar felesége Széles Anna, de igazi lovas barátjuk 

                                                                                                              Ilárion Ciobanu,

igazi lovas ki nyereg nélkül ülte meg a majdnem vad lovat és lasszóval, ostorral.

Amikor a hét lovas betyár filmforgatáson, egy nap alat hat lovat kergetet halálba a hetediken,

a csatát megnyerte, mert fent a havas hegyekbe, szikla barlangokban gyűlt a betyár serege.

Két lábon állva, minden akadályt áthágva, ha kellet odvas fába, minden kaszkadör munkát,

hatalmas termetével betörte még a szarvasok hátát, és a bagoly nemes hangját.

A Valentin hat évig tanult az angol fővárosba Londonban és legalább öt nyelven tolmácsolt,

Moszkvában, Párizsban, Rómában, Velencében, Madridban, New Jorkban, Rioban.

Megértette az apjának ha ezt folytatja semmi esélye, de nem tudta hogy az annya,

Svájcba mentet át 1.000.000 dolárt aranyban, ezt viszont Iliescu és Petre Román is tudta.

Amikor 1989 év végén kitört a foradalom mert Tőkés László akivel 14 éves koromban lekomfirmáltam,

mivel már uttörő voltam és zsebembe a piros könyv de lelkemben az egy igaz egyetlen Isten.

Áthivták Temesvárra és ott a fiatalok lelkét a hazafiságra, a volt nagy Magyarországra,

felkészitette, és a történelmet az egyedit az igazit, és nem ara amit a román történelem tanít.

Kimondta a valoságot de a mondás "Modj igazat és betörik a fejed", bérgyilkosok elöl a nép                                                                                                                                          átmenekitett,

mártirnak kikiáétva, Temesvár abban a pillanatban fellázadva, a tűz átt terjed Aradra, Nagyváradra,

Szatmárra, Nagybányára, Kolozsvárra, de a legszörnyübb az hogy Bukarestre, és akkor Ceausescu kimondta a végitéletett : - Temesvárt tövig le kel bombázni és porrá tenni !!

a hadügyminiszter kijelentette : - Ezt soha NEM !! . Akor a saját marokfegyverével a miniszter agyát                                                                                    kilocsantotta, ezzel a lépésével magát elásta.

Menekült mind egy patkány de a Iliescu kémei már a kijáratnál várták, és a nép hadbirosága ellöt                                                                      azonnali halálra itélték, de festék puskákkal "kivégezték". 

Amikor lefényképezték és a ruhájukról letörölték a művért, a Svájci bankszámlát megfelezték,

az egész országot félre vezették, a Nicu Ceausescu fiát "eltemették" se a Budapesti II kerületben.

Boldogan hagyták élni és bérgyilkos munkákból, minden piszkos pénzt tisztára mostak,

pénz adtak vaknak, lábatlannak, de a világ minden genszterével nagyon jóban voltak.

Korzika, Kuba, Kolumbia, és a világ poklát kokainért, de a vadkendert Europába hozva,

a gyenge embereket belevitek a "főldi pokolba", mert ezt a füvet csak burjánnak nyilvánitva.

A harmadik szemét az Funariu volt ki mint Kolozsvár polgármerstere, egy történelmi szobor csoport lerombolását tervezte,

ezt viszont Europa neki meg nem engedte, és megkövetelte, a kisebségek jogait ne vegye semmibe.

Szeptember 24, mikor a telefonomat sim kártyával,

végre ellátam, és a Banga Zoltánnal két dolgot megtárgyaltam.

A világ legundoritó dolgát most már dronok az égben vivják,

ezen a földön kihalnak a violák, kállák, liliomok és orhideák.

Kolozsvár volt életem egyedi csodája mert a Gelu Furduj énekkarába,

minden igazi népdalt, de ha kellet mulatosat, mindenz eredeti nyelven.

Latinul, franciául, angolul. németül, olaszul, románul, de legnehezebb,

oroszul mert a táckar a Kalinkát táncolva, a közönség is állva tapsolva.

Amikor kint voltunk Moszkvába, karácsony és szilveszter között,

- 37 fok és a Szibériai szél benünk mindent megfagyasztott.

Egyedüli dolog amit az orosz, söröskorsokban kinálta, az a vodka volt,

vörös és fekete kaviár, az asztalon ott gözölgöt a szamovár

Párizsban az igazi élet, 22 óra és hajnali négy, táncosok, bohocok,

akkor voltam 22 éves és amit kivitünk igazi gyögyel diszitett női melény.

Ketöt eladtam nem kevesebbért mint 1.000 frak és a Plas Pigaleban,

két örölánnyal hajnalra nem épp jozanon, fejenként 200 frankot adtam.

Londonban, Varsoban, Prágába, Komárnoba és Rómába,

a Romulus és Remus bronzszobrát megcsodálva, és ahol.

Ahol a Vezuv kitört, egy igazi történelmi filmet megtekintve,

a tömör gyönyört átélve, aludtunk el mindenkivel tegeződve.

Tavaknak tava, vulkánok gyombrába, Kárpátolban legendákban,

Medvetó, Boditó, Szentanna tó, és a legnagyobb a Gyilkostó.

Európa két legnagyob sóbányáját már a Romaiak is kiaknázták,

természetes forásait akor még nem palackozták de inni már itták.

1955, május 31 születtem, amikor,

dél után 15 óra után amikor a munkások.

Nyolc óra munka után a gyárakból kiléptek,

akkor sirtam fel mert a "mélyvízből" napra.

Ami már első pillanataimat meghatározta,

az nem volt más mind a zenének zuhataga,

Nagypapám 1902-ben születet és dédnagyapámnak,

nyolc gyereke születet, hat szálfa magas fia, és két tündér lánya.

Az első világháboru idején nagyapám még csak 12 éves volt,

dédnagyapám meguszta de ez a családi birtoknak 50% bánta.

Gyerekeit akkor is magán iskolába járatta, és nagyapám 1922- ben,

épitész mérnökként a vasutat, teljesen két év alatt 1.000 km-ren.

Töb álomást megtervezett, Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron,

Szatmáron, Hunyad és Dévavárán, Nagybányán és Nagyenyeden.

Négy évig havonta csak két napot pihent, de a fizetését pengőben,

első este, hajnalig mulatot, és a primás amikor megláta a kedvenc notáit játszotta.

Ezer pengőbe volt ez neki de őt nem csak ezért tisztelte mindenki,

mert a nincsteleneknek a házukat ingyen megcsináltatta, és Albert Lajos volt legjobb barátja.

Mivel egy katolikus pap gyereke volt, sehol semmien állást nem kapot,

elintézte hogy felvegyék Moszkvában a párt egyetemre, és mikor visszatért Ő lett Dés város polgármestere.

Mivel hatalmas ember volt, vadászni, halászni járt, megvédte az erdő vadjait,

nagyapámmal sokszor bográcsolva, minden finom gombával megajándékozta.

Engem is beavatott minden titokba és ha az erdőbe mentem, két vizslája,

elkisért első utjaimra de hamar megismerve, már a szút is a fából kivályva.

Kedvencünk a keserü gomba volt mert jútúroval kibélelve, ropogosra sütve,

bodza üditövel "leöblitve", csendes pihenés, a többi pedig semmi  vész.

Ot volt még a csiperke gomba, igazi tejfölel, paprikásnak elkészitve,

a kenyér gombát deszertnek, nagynénéim ezt megháláltak almás rétessel. 

-----------------------------------------------------------------------------------------

A zongora alatt volt a birodalmam és amikor ott voltam ha nem is aludtam, 

lelki világomból Bach, Viváldi, Hajdn, Mozárt, Beethoven, és a XIX századból.

Verdi, Chopin, Schuman, Liszt, Schönberg, Vébern és Albaberg, a XX- század,

de Bartok és Kodály, mert a népdal mindennél régebi és ezt a nép szívből szereti.

Tizennégy honapos koromban egyet gondolva felpatantam két lábra, és a fekete ribizlit,

tizenhat fogammal "csocsálva" a vörös és fehér rozsák ilatát csodálva, mert nagyapám.

Imádta a virágot és a tornác árnyékát egy indiai akác tölcsér virágát, és eresz alatt,

egy fecske fészek volt ahol nem zavartqa éjjeli álmát a változó hold, és csak a bagoly "kukolt".

Négy évesen amikor ovodába mentem, nagyapám legjobb barátja, a Páncél Péter két iker lányával,

Carmen és Geta, olyan mind két tavaszi alma, Pinzaru ügyvédnőnek lány, kinek hihetetlen komolysága.

Négyen mentünk dalolva, táncolva, gyalog mert az ovoda alig fél kilométerre volt, és kocsija akkor ?

az uzsonánkat mindig összedobva, nyolc órátol délig mindent megtanulva, keztünk felkészülni a "való világra".

Varni, horgolni, kötni, keresztszemet varni, himezni, kukorica háncsból egyedi lábtörlöt késziteni,

a bodza fekete bogyojával mindent kiszinezni, mert a két Kajetán lány, festömüvészek voltak.

Három csodás év, felejdhetetlen, mert mind a négyen öt évesen zongorázni és felváltva négykezest játszani,

énekelve készültünk minden június közepén a záro koncerten a végső gyözelmet learatva az életet áldva.

Nyolc évig egy osztályba járva, mindent együt csinálva, és amikor a három lány Váradra költözöt,

egy ideig írtunk egymásnak de ök sajnos tovább mentek Bécsben Ausztriában, emlékeinket csak a szivünk.  

1970 életem első olyan fájdalmas élménye, májusban az első 12 nap, egyfolytába ömlöt az eső és mindent elmosot de 13-kán. 

elszakadt a Besztercei gát és egy negyven millió köbméter víz elszabadult,hatalmas tengerré alakult és a katonaság rengeteg embert megmentettek.

Négy nap után, méteres iszapban rengeteg hal elpusztult,, majorság, disznó, tyúk liba kacsa, szarvasmarha ezt csak a jól uszó ló meguszta,

Rengeteg család hajléktalan lett és tornatermekben, mindenhól, már nem sirtak de csak anyit tudtak, egy élet munkája iszapban fuladt.

Egy dombon ahol a víz csak özönvíz esetén érne fel, elkezdet épülni, több mint kétszáz ház és mi gyerekek 12 évtől idösebbek, mindenben,

napi 6-8 órát dolgoztunk mind szorgos hangyák, mert gyászolásra, nem volt idő és mivel akkor még oktober idején beállt a zord idő.

A karácsonyt már mindenki hálával ünepelve, áldoták azokat, akik nekik kicsit használt butorokat is összehordtak, eszájgokat,

1971, újjá épült minden, és a főld amit az iszap "felhizlalt", gazdag búzát, kukoricát, árpát és mindent, zöldséget édeset.

Visza térve 1963 évre, Wajsz Elemér mindenévben kétszer, az öszes tanitványainknak zongoráját két hét alatt áthangolta,

én lettem a legszorgalmasabb tanonca és a bilentyüzetet szétszedve, hogy ne kopogjon aláposztoztam, de elötte kiporszivoztam. 

Amikor már tizenhat évesen egy komoly versenyt megnyertem, a Mamajai uttörő táborban, Verdi áriáit daloltam,

oldal szakálamat angolosan meghagytam és töb féle rizsporos parokában, egy amerikai elnököt is eljátszottam.

Szikron tolmácsként alig két ora alatt, a Konstacai kaszinoban, a rulettet négy napig kezeltem, és a zsetonjaimat,

pénzre váltotam és a tábor társaimat fagylaltba, Coca colában áztatam és a fekete tengert hajnalba birtokban.

Orosz zene, mégis a hónak is van szíve,

Egyiptomban sok az oázis, karaván.

Kairó, ahol az író csak egy mulló halandó,

de tollal tintával maradandót alkotó.

Csak  szívverés egyedi, a szerelmaseket,

nászutra, és a menyaszony családjában.

Talál békére, szeretetre, csendes életre,

kertekben, éjelben daloló fülemülében, énekben.

Tüzijáték nem a petárdák zuhataga,

két lélek megy átt halhatatlanba.

Marikám, meleted lelkem meztelen,

igazi testen retenetesen telhetetlen.

Szerdai nap, már töb mint egy órája,

a fantáziám szárnyakra kapva, tudatba.

Szépség amit nekem mindig adta, állta,

a "Kiálitás képeit", egy orosz zeneszerző,

                                           szemünk elé varázsolta.

Amikor viszont nem csak zongorán de zenekarral,

a világ minden táján felhagozva, varázsával.

Látni tudtad mi is az igazi gyönyör, hosszú tél,

az ami mindennél töbet ér, ha mindent nem fuj el szél.

Két Ferenc az egygyik Erkel, a másik Liszt,

a mindenható nekik nem csak ihletet, de hazaszeretet.

Általuk a világ megismerte, a magyar nem csak egy nép,

mindenek elöt egy igazi jelkép, sőt egy korona, amiből,

                                                                   egy ebbe a világba.

A XX század, a háboruk százada, mert a világ szabadsága,

a piros vér által let áztatva, a zőld mező áttitatva.

Töb min 1000 éve, Szent István tudta, egy tengerszem,

Balaton, édes víze, a fehér virágok tengere.

Ez a három szín lelkünk üdvössége, de minden népnek keresztje,

vérünk által áztatot, csodás szent földje, mert a galambok fehér szíve.

Egeknek legjobb légi postássa, mert lebegve, ök eljutnak meszire,

szélnek sebességét, viszik a csodálatos menybe, az örök életbe.

Augusztus 20, egy perc néma csend, árbocon zászló leng,

ennek a népnek minden gondolata, eszménye, vére szent.

Europának igazi dobogó szíve, sosem vágyot a békétlenségre,

és mégis, sajnos mégis, a célkeresztbe téve, kiáltja : - LEGYEN VÉGRE BÉKE !!!