bolonyibence blogja

                      Életem tengerére talán 2026-ban fog eljönni a béke. Nem kel vitorla csak egy fuvalat. Halgasd a dalodat, a sirály ne sirjon. Minden meg fog változni mert az ember fogja elpusztitani a világot. A tenger el fogja nyelni a szárazföldet. Ennek így kel lenie. Én már ezt elfogadtam.

               Civilizáció, az csak egy vicc amivek az emberek ámitják magukat. Mi történt Krisztus születése elöt 5.000 és 10.000 év között. Ezt a titkot a VATIKÁN ÖRZI.

               Szombat november 22-dik napja. Úgy néz ki végre lesz tél, hó és a gyereke hoembert épithetnek. A gyerekkoromba volt olyan idő amikor kint a egyetlen nap alat 20-30 cm. hó is eset.  Dombokon méteres hóba "barlangásztunk". Mécsesel világitotunk és ott regeliztünk.

               A Szamoson legalább 20-30 cm. vastag volt a jég. Ott keltek át a vidéki emberek szekérrel. A halak amikor csákányal léket vágtak, megérezték az élő csali ilatát, úgy akadtak horogra mind a pinty. Futoversenyeket rendeztünk. A drága Berecki Mihály nagybátyám kifogot egy 13 kg. harcsát. A fejét preparálta és ezel a troféával megnyerte az abszolut első helyet. Nem beszélve a 4 kg. csukával. Olyan leves lett belölle hogy a szomszédok mind a 10 ujukat megnyalták utánna. 6 éves koromba már március végén usztunk a Szamosba. A dombon átgyalogolva volt egy olyan beszakadt bányató amit már a romaiaknak is megérte hogy onan szálitsák a sót. Valamikor tengerfenék volt és Romába egy kiló Désaknai sót egy kiló 18 karátos aranyért adtak. 

               Nagyapámnak a Munteanu család volt az ahová szivesen kijártunk. Két gyerekük volt a Stela és a Bábu. Amikor éhesre fürödtük magunkat, igazi reggeli várt. Amikor mind a két gyerek egyetemre ment, utána a stela férjhezment, gyereket szült(akkor tombolt a gyerekparalizis), azt vette észre hogy valami nem stimel a gyerekével. a belső szervei normálisan fejlödtek de a teste fejlödése megállt. Mindent megprobáltak de eredmény nélkül. Amikor szgégy gyerek láta hogy a 3 évesek már szaladgáltak, tisztába volt azzal hogy az ő élet nagyon rövid lesz. Még ő nyugtata az anyát : 

              - Ne bánkodj mert nekem a sors enyit adot de te még fogsz egészséges gyerekeket szülni.

              Az anya majdnem beleörült és ha a családja és azok akik barátai voltak nem állnak mellé hát biztos beleörült volna. A férje othagyta és soha töbet nem ment férjhez. A zenébe menekült és az énekes madarakkal kereskedet. Egyetem után megismerkedet egy olyan emberrel aki nagyon megértette a helyzetét. Négy évig udvarolt neki. Stela rádöbent hogy 30 évesen még joga van a normális élethez. Eleinte csak barátok voltak de miután megszületet az első gyermekük(egy gyönyörü fiu, utána két lány),megtalálta a végtelen boldogságot és a csodát.  Nagybányán kezdtem el a tanári pályafutásomat. A legjobb barátom Szatmáron tanítot. Ott ismertem meg egy igazi elöadó müvészt Weltman Gábort. Onnan  9 km. volt hat tó ahol a legkülömbféle halakat tenyészteték. Az igazi a tükörpony volt és mivel a tó örzöjének gyerekeit a Weltman Gabi tanitota zongorázni, nekünk megengedték hogy ott halászunk. Megismertem egy ékszerész lányt és együt úsztunk verseny szerüen.

            Ő belémszeretet és boldogan szült volna nekem gyereket. Én balga kihasználtam de vigyáztam hogy véletlenül se ejtsem teherbe. Amikor rádöbent a valoságra meggyülölt. Megátkozott hogy soha se tudjam meg mi az igazi szerelem. Az átok megfogant. Megnösültem, elváltam és az 1989 foradalom után éreztem ez már nem az én országom. Erdély megváltozott és akkor döntötem el innen el kel mennem. 

           Az emlékek visszatértével még mindig könybe lábad a szemem. Nem látam meg az igaz szerelmet. Ezt sohasem bocsátom meg magamnak.

           A Gabi felesége mesterszakács voltés egyedi halászlevet főzőt. Amikor a Moszkvai ismerösei meglátogaták mindig hoztak fekete kaviár. Az adta meg az igazi izét. A füstökt lepényhalat úgy lehetet enni mind a rántothust. Vadashoz hoztak öz és nyúlgerincet. A fürjtojás leves egyszerüen mesés volt.

              A tyukgalamb mellehusa bepanirozva egyedi volt. Gyerekként minden vadgyümölcsöt megetünk. Úgy ismertük a gombákat mind senki más. A legfinomabb a keserü gomba volt amit ha megtömtünk júturoval, vasplaton ropogosra sütve mesés volt. A csiperkét jó pénzért adtukel a piacon. A gomba vizsgáló már ismert. 

             Az idösebb sogorom aranybányába dolgozott. Egyszer voltam lent mert kiváncsi voltam miért fizetnek annyit. Megtanultam valamit amit sohasem fogok elfelejteni.

              Torda. Apám édesanya ott élt. Amikor az 5 unokatestvéremmel, (a-b-c sorendben Álmos, Bende, Botond, Csaba és Huba, mindenre megtanitotak. Kimentünk a Tordai hasadékba, (álitolag egy hatalmas hős amikor menekültünk a törökök elöl, egyetlen kardcsapással vágta ketté a hegyet). A bokrok mögé bujva nyilazták le a törököt. Soha többé nem merészkedtek be ebbe a hasadékba mert elterjedt az a legenda hogy a sátán völgye.

              A leghiresebb vajda az a Karos vajda volt. A fia mivel pigment hiányos volt, ö napal nem léphetet ki mert olyan sebek keletkeztek rajta amik nagyon nehezen gyogyultak és észveszejtő fájdalommal járt. A Drakula kastély Besztercétől alig 6 km. volt. Akik rádöbentek mekora üzleti lehetöség van itt, nagyon hamar meggazdagodtak. Hogyan is ? Egész nap ökröt sütötek és hogy vajpuha legyen a husa, vörös borral locsolták. Este beöltözöt egy szinész Drakulának. Azok a nők akik egy éjszakás kalandra vágytak ott megteheték. Szegény férjük ha tudta volna hát szégyenükbe elbujdostak volna. Egy vagyont fizetek azért hogy Drakula "megharapja". utánna nem érdekelte hogy ki kivánta meg öket. Olyan fiatal özvegy is volt aki csak egy "szerelem gyerekre vágyot". Apa, minek ? A fiatal feleségek "unták a banánt". Ezt a titkot magukkal viték a másvilágra.

              Én jártam a Drakula kastélyba. A toronyba denevérek aludtak nappal fejjel lefele. Ök olyan bogarakkal táplálkoztak amik hihetetlen károkat tudtak okozni. Nekük az éjszakai vadászat jelentette a menyországot, a bogaraknak meg a poklot. De létezik olyan hogy pokol ? Egyet tudok, minden hit igazi hazugság. 

              Egy nyáron hat pakistáninak voltam a tolmácsa. Menekültek mert mivel fellázadtak a rendszer ellen ha ot maradnak akkor megeteék volna öket a tüzhangyákal. Tudták már legalább két évvel elöte és Svájcba átutaltak 1.000.000 dolárt. Két hét kellet hogy kelő pénzel teljesen új személy azonoságot kellet venni. 10.000 dolár meg sem kotyant. Érdekes filozofiájuk volt de nagyon kegyetlen törvényeik voltak. Ez Nagyváradon történt. A Kerezsi bácsi aki a Feketesas szálodában volt mindenes ő kapta meg a legjobb vendégeket. Aradon találkoztunk azzal a közvetitövel és onan már Korzikába mentek. Megkérdezték mivel anyanyelvi szinten beszéltem az olasz legyek a tolmácsuk. 

              Én már találkoztam Korzikaiakal és tudtam, ők csak adig foglalkoznak bárkivel ameddig le tudják "huzni", utánna elföldelték. Sajnáltam öket de mondtam, nekem it van az életem és szeretem ezt a földet.

              1989 december. Minden eltünt ami emberi de 1991 már Debrecembe voltam. Augusztus 20 igazi tüzijáték és virág karnevál. Szeptember eklsején már Mátészalkán tanítotam zongorát, harmonikát és a környék zongoráit is én halgatam. Úgy tünt végre révbe értem. Ez viszont csak egy iluzio maradt.

           Budapesten dolgoztam 27 évig. mivel sohasem volt csak egy munkahelyem, nem tudtam elfogadni hogy elmultam 65, 66 67. Amikor 2023 január másodikán elveszitetem a testem jobb oldalát, balkezes lettem és már nem akarok a halálom utánis tovább élni. Eldöntötem hogy halálom után a szerveimet felajálom a tudománynak és ha darabokba is de még tovább élek. Mindent bal kézzel végzek de szerintem ez sikerült. Az utolsó leheletemig alkotni fogok. 70 év fölöt minden nap egy ajándék, vagy büntetés. Az egyetlen dolog ami megváltoztatta ezt a gondolkodást az volt amikor megismertem azt aki a verseim muzsálya lett. már lasan két éve szeretnénk egy szobába kerülni de csak napal tudunk össze bujni. 

          Szombathely lasan számomra roszabá vált mint a börtön. Eldöntötem mindent el fogok követni hogy vissza kerüljek Budapestre. Természetesen nem egyedül. Itt akármit terveztem zsákutcába torkolodott. EBŐL ELEGEM LETT. Valamikor azt mondták olyan vagyok mint egy faltörő kós. Most jöt el ennek az ideje. 

                            A sorsomat ezentúl csak én fogom irányitani. Nem lesz több hazugság és nem Szombathelyen fogom "feldobni a talpam". Ha nem tévedek nem azért vanak betegek hogy az ilyen növéreknek legyen munkájuk hanem azért vannak itt hogy azok szenvedésein segitsenek akik egy életet ledolgoztak. Sokkal kevesebért hagytam ot a szülöföldemet. Azt ahonan elmenekültek azok akik nem adták el a lelküket. A "csöbörböl-vödörbe" kifejezés mond valamit ? Akinek nem, arra kár fecsérelni a szót!!! Majd akkor fogok ehez a "döghöz" szolni ha PIROS HÓ FOG ESNI.

                  Mindent el fogok követni hogy "lapátra tegyék."

                  Este 16.30. For bennem a dű és az undor. Az Unios országokban Magyarországon a legmagassabb a szegénység. Aki itt lop, alap összeg az 1.000.000.000. ft. Akinek apropénzel szurták ki a szemüket, két lehetöségük maradt. Vagyvan olyan rokonaik akik adnak nekik egy szelet kenyeret, vagy elmennek filérekért dolgozni. Harmadik nincs. Várom a hétfőt mert akkor indulok el azon az uton ami göröngyös lesz de nekem egy takaritonöből let egészségügyi dolgozo ne játsza meg magát. Innen akik elmentek bárhová azokat elüldözték mert nem tudtak segget nyalni. Ez a hazaárulok, és segnyalok országa let. Inkáb a halál mint a szégyen. Ki szeretnék menni olyan országba ahol a nyelvtudást és a szinkron tolmácsolást értékelik. Itt csdak a gyávák maradnak.

Gyertyaláng és fájdalom,

ilyenkor érzed, öregszel.

Hét generáció ota változot a világ,

1820-tól Désaknán saját nyughej.

Igazi sziklára faragva név, Berei- Barta,

terekén lovas szobor, moha oly komor.

Dédnagyapám ki 1933-ban megboldogult,

borostyánnal futatta, kapuit bezárta.

Nagyapám, nagymamám, anyám,

egy 8 helyes kriptában alszanak.

Amikor a Dési házamat eladtam,

a kriptának gondozását gyertyázását.

1991-ben eldöntötem szülöhazámat,

elhagyom örökre, és végcél Budapest.

2025.10.31, kezemet imára zártam,

vissza mentem a boldog igazi világba. 

Ha meghalok, még ha darabokba is,

két tüdö, két vese, egy szív, talán máj.

Ami megmarad kerüljön hamu formába,

egy fekete rozsa, ibolya talajjába.

                 1996. Sikerült mindent biztositani a barátaimnak. Tudták hogyha valamit rám biznak azt meg fogom oldani. 1997 szeptember. Az ördög Kristof Péter álarca alat jelent meg. Leült mellém és minden számára hasznos informáciot kiszedet belölem. Kivet számomra egy 2 szobás,öszkonfortos lakást és kezdetben adot 30.000 ft elöleget. Ha segitek neki tanitványokat toborozni magas szintü nemzetközi diplomát biztositó diplomát amit az egész világon elismernek. Ha ez decemberig megtörténik, én leszek ennek a cégnek a vezérigazgatoja, prémium 500.000 ft. havi 50.000 fizetéssel. Én vakember, nem látam át hogy ennek a dolognak a vége börtön. Vakon hittem az emberi önzetlenségbe. Egyetemi tanárokat "kenyereztem le", és ez az ember visszaélt az okmányaimal. Kemény pénzeket vet fel és csak anyit kért hogy "biankoban"(fehér pappira) írjak alá, lássam el a cég pecsétjével. Elindult az oktatás. Az angol neve ennek a sajnos fantomcégnek a röviditése ez volt.H.E.C. (nem fogtam fel hogy ez neki csak hec volt). Volt olyanegyetemi tanár aki a hamis ragyogástól elvakitva ot hagyta a nyugdij biztositot állását. "Pénz beszél, kutya ugat". Eljöt a november 30. Akkor láttam utoljára. Úgy eltünt mind a "szamár a ködbe".

            December első napja. Egy csomo fedezetnélküli csek. Aki elösször rádöbent az a jobkezem a Zsuzsa. Szerencsétlen a "haját tépte". Kétségbe esetten közölte, meneküljek mert akkora szarba vagyok". Akkor már tudtam. Elmentem a XIII ker. beli rendörkapitányságra és sirva mondtam el hogy mekkora marha vagyok. Közölték velem rajtam kivül ennek az ügynek még 27 ilyen balek eset áldozatul. A teljes kicsalt öszeg közel 2.000.000.000 ft. Az a szerény 4.020.000 ft. az csak töredék. Az első kérdés az volt, ennek az öszegnek hány százaléka került hozzám ? :

           - A mindennapi megélhetésemhez kellő fizetésemen kivül 1 ft. sem. Abbol megsporoltam 30.000 forintot. Nekem már mindegy. Minden mindegy.

           - Azt tudja hogy volt olyan áldozat is aki már doktorátusi címmel rendelkezet és azokbol csináltak "címeres ökröt". Ebből 5 már öngyilkos lett. 4 felkötötte magát, egyik meg a Dunába ugrot. A bucsu leveleiket akár össze is lehetne cserélni. Anyit kértek csak, a saját büneikért ne a család legyen teljesen kifosztva ne kerüljenek utcára. Heten elmegyógyintézetbe kerültek. Öket a társadalom végleg elveszitet. Nyugot legyek és bizzak az igazságszolgáltatásba. 

            Tovább éltem az életemet de volt olyan hogy a legkissebb zajra is veritékezve ébredtem. A Satak takaritó cégnél kerestek utcasepröket. Beálltam de anyi ember között is magányos voltam. December 28-kán három éjszaka homunkásnak jelentkeztem. 4.800 ft. fizettek éjszakánként. A január is simán eltelt és én már kezdtem azt hinni, talán meguszom. Beszéltem egy "tanácsadóval" az legombolt rollampercenként 5.000 ft. Nem nehéz kiszámolni hogy szerény 11 percre ez mennyi.

            Február 6. Szombat. Felkereset két nyomozó és elhuzták az orom elött a "mézes madzagot". Csak anyit kértek, menyek be velük a Markó utcai rendörkapitányságra két aláirásért és már mehetek is. 

            Eljött a február 8. Nem tünt fel hogy miért történik ez este 21 orakór. Mondták hogy a parancsnok a VII emeleten van. Olyan simán "besétáltam az egérfogoba mint egy kisangyal". Amikor kiléptünk a fojosora az Orbán örnagy akkora pofonnal üdvözölt hogy elterültem és a két nyomozó már hátra csavarta a kezem és életemben akkor éreztem a bilincs kegyetlen szoritását. Vezetö szárra kerültem és úgy rángatak mind egy veszet kutyát. Orvosi vizsgálat, vérvétel, vényomásmérés. Mire mindennek vége let már éjfél is elmult. Pontosabban hajnali 01 óra. Bedobtak eg cellába és azt mondták:

            - Csak 72 óra.

            Aki még ott volt az egy kocsitolvaj. Rám nézet és már tudta "első áldozó vagyok". Akora volt mint egy hegyomlás, közel 2 m. magas, a haja a derekáig ért és ösze volt csomozva :

            - Nevem Lamper Levente de a becenevem Hegylakó Neked mi a neved ?

            - Bölönyi Benedek. Soha nem hittem volna hogy ilyen aljas emberek vannak a világon.

            - Hol születtél ?

            - Erdélyben. Kolozsvártól 60 km. Désen. Egy kis bányász város.

            - Mint Ambrus Attila ?

            - Nem tudod ki az ?

            - Miért kellene tudnom ?

            - Hosszú. Kiváncsi vagyok te mivel kerültél be, mert hogy még nem ültél sitten az lerí rollad. Én most vagyok itt másodszora és utoljára. A társam vádalkuért buktatot le. a játék a következő. 72 óra, utánna 30-60-90-120. Én már kerek 300 napja ülök türelmesen. Már csak 60 napot tarthatnak itt. Ha utánna nem tesznek átt a Markoba, olyan pert akasztok az igazságszolgáltatás nyakába hogy beleropannak. Rá akartam gyújtani de akkor döbentem rá, nem csak a nadrágszijamat de még a cipöfüzömet a cigimet meg az öngyujtomat. Volt olyan örült aki felgyujtotta a matracot. Akkor még szalmaszák volt. Füstmérgezésbe halt bele. Addig üveg ablak volt berülről zárható. Most viszont már kivülről zárható és nincs semmi olyan amit meg lehet gyujtani. Elö vet egy doboz arany Kentet és oda adta nekem. 

            - Elöbb gyujcsunk rá. Na most meséld el min buktál ekkorát ? 

           Elmeséltem töviről hegyire.

           - Na akkor nekem ez egy kicsit zavaros. Hogy is van ?

           Amikor már harmadszorra magyaráztam el, meg voltam gyözödve, ez nagyon hülye.

          - Jól jegyez meg minden szót mert minden eszközzel meg fogják probálni "tőrbe csalni". Mindent mondj el szoról szora. Akkor tudok tanácsot adni. Nem akarom azt hogy egy életre megbilogozanak mint Amerikába a szarvas marhákat. Rendben ?

           - Rendben

           Amikor elaludtam már hajnalodni kezdet. Dél elöt 11 "felszolgálták az ebédet". Bőséges és tápláló. 13 órakkor kivitek a tárgyaló terembe. Adtak egy kirendelt ügyvédet. 

           - Reggel 04 a kutya sem zavar. Ha viszont álmos vagy, nyugodtan aludj, én meg sem szolalok. "Meséld el mibe ragadtál bele"?  

            Jöt is a kirendelt "védő ügyvéd". Tele beszélte a fejem de én egy árva szót sem szoltam. Elém tet egy nyomtatványt de én nem töltötem ki. Majd felrobbant az idegtől. A Leventemegtanitott mindenre. Életem végéig hálás leszek neki, akkor is ha a társadalom nevébe ö csak egy bűnőző. A kérdés az hogy a "kétkulacsos"ügyvédek, bírók,(példa erre az idősebb Bárándi, erre még visszatérünk). A legnagyobb bünözöket kellő tisztelet dijjért szerény 2.000.000 ft. alapdijjért bárkit tisztára mosott. Aki nálla bojtárkodot, egy évre a tiszteletdijj 4.000.000 ft. volt, utánna egy ilyen "minden hájal megkent új zsivány" anyi tisztelet dijat kért amenyit nem szégyelt. Akit betetek velem egy cellába(mivel több nyelvet beszéltem) egy olyan emberke volt aki 2.000.000.000 Áfát felvett amedig rájötek a csalásra. Közölték vele hogy kaphat egy ingyen védő ügyvédet. Amikor megláták kit hívot be "lefagytak". Mindenki füle hallatára közölte :

           - Kedves barátom. A feleségem elölegben küld az ön számlájára 50.000.000 és ha 30 napon belül kint vagyok, további 250.000.000. 72 óra és 7 nap után a cella felelösöket szembe röhögte és (mivel nállam nem lehetet készpénz) hagyot nekem 200.000 ft. zsebpénzt azzal a feltétellel, ha ö hiv engem 2 percen belül szeretne velem beszélni. Akkor már csak 10 napom maradt együt Leventével. Ebéd után kint lehetünk a teraszon, kávéztunk cigiztünk. Aki ki szeretet volna ugrani, annak csak 7 emelet magasról való zuhanást kellet beválalni. az ott eltöltöt 202 nap alatt senki sem volt anyira (agymosott).

           - Vannak "bünök" amelyek sohasem évülnek el és sohasem fogsz bizalmi állást kapni. Had esenek szépen pofára mind a "zsiroskenyér".       

           Másnap már kész nyomtatványt tetek elém. Elmagyarázták hogy ha bünösnek valod magam, miután az orvos épelmélyünek talál, meguszhatom egy szerény felfügesztettel 3 évre. Szemükbe röhögtem mondtam :

           - Zeneakadémiát végeztem, népdalkutatásból doktoráltam, hobim a zongora hangolás. Akkor mondhatná rám hogy elmebeteg ha ezt a sükelelést megenném regelire. És most kérem, gondolkozanak el hogy ne cáfolják meg saját magukat. Azt is tudom hogy a 72 óra után jön a 30 de minimum 60. Ki fogom birni.

            Vacsorára nem adtak csak egy szelet kenyeret, ÜRESSEN. Nem érdeket mert a cellatársamnak volt májkréme és altatonak Napoleon konyak. 21 óráig beszélgetünk. Oktatot.

           - A legundoritobb a Salánki Emil nyomozó. Jelenleg csak alhadnagy. Ha a te ügyedet "megoldja", azonnal megkapja a hadnagyi rangot és a feletese aki most főhadnagy a lehetöséget a kapitányi rendfokozatra való jogát két évvel hamarább. Ezért mindenre képesek. Légy ovatos de sohase hunyázkodjál meg. Ne forditsál sohasem hátat. Inkább tapadj a falra.   

           Akit beraktak melém csak 3 napig volt velem. Minden este leviték a pincébe és agyba főbe verték. Szerencsétlen egy zsebes család vadhajtása volt. Amikor a harmadik kezelés után felhozták a cellába már vért hányt. Szerencsétlen alig mult el 12 éves. A papirjaiban a halál oka, tulzot kábitoszer függőség. Kokain. Egész éjel sirtam és sirtam. Innen élve nem kerülök ki. Az ot létem 55 napján le akartak vinni a pincébe de nem álltam el a faltól. Bejöt az a személy aki a nemhivatalos hohérja volt a csapatnak. olyan arcot vágtam mind aki kettőig nem tud számolni. A földszinten a Salánkit úgy hasba rugtam fél óráig eszméletlen volt. Az orditásra kijöt az örnagy. Nekiugrotam és elkaptam a torkát. Sziszegve elmagyaráztam neki ha kedves az élete akkor írja be a jelentésbe hogy minden amit rollam álitanak hamis. Olyan döntést hozanak hogyha nem engednek ki vagy kivégeznek de hozzám egy fegyör sem mer hozzám nyulni. Én roszabb vagyok mind egy örjöngő örült. Az eredmény az lett hogy nem a 90 hanem a 120-at kaptam. A visszaszámlálás elkezdödőtt. 

          A 100 nap leküldtek hogy hozuk fel az ebédet. Megkérdeztül, kaphatunk egy egy kávét és elszivhatunk lent egy szál cigit. Megengedték. A kapu tárva nyitva és senki sem figyelt, mi történik. Az idioták azt hiték hogy fejvesztve fogunk kimenekülni. Jót röhögtunk és amikor kb 15 perc után felmentünk, a barmoknalk leesett az álluk.

          Akkor került az én celámba került egy bicskás csángó, Brassó környékéről. A neve Farcadi Lajos. A második éjszaka darabokra törte a fali szekrényt és tüzet rakot. Szalonát sütöt és a vizes palackjából a liter boroka pálinkátol úgy berugtunk mind a seg. A padlobol kiásot egy gyeptégla darabot és amikor kinyilt a cella ajtaja fejbe dobta az ört. Rá két órára áthelyezték a Markoba. Onan kezdve a világ összes csavargonak akik nem tudtak magyarul én lettem a tolmácsa. A legdurváb egy albán volt. A felesége minden második nap személyesen hozta be neki a csomagot. Minden finomság volt benne. A születésnapján még torta is. A másik egy sziciliai aki olyan jargoba beszélt olaszul hogy csak én értettem. 

         "Király életem volt". Ez képletesen de mégis. Akkor már tiszteltek. Egy olyan valakivel beszélgetem csak franciául aki majdnem csödbe jutatot egy intézményt. Ezt bent tartoták 3 hétig. Amikor viszont kifizeték érte a 1.000.000 ft. kauciót, szerény fél órán belül már szabad volt.

           Az utolsó 10 napot már a Markó fogdájába töltötem. 14 voltunk egy cellába. 11 ukrán akik szebben beszéltek angolul, két magyar akiketúgy csicskáztatak hogy rosz volt nézni és a 14 én voltam. A bandafönök aki tökéletesen beszélt magyarul látta hogy naplot vezetek. Megkérdezte mik vannak benne és amikor láta a verseimet, megkérdezte, írnek egy szerelmes vallomást a feleségének. Megkértem, tudna egy fényképet adni ami meghozná az ihletet. Három képet mutatott. Egy ahol még hajadon volt, Egy ahol völegény és menyaszony, és egy ahol már utolsó hónapos volt. Ő melette ahogy simogatja pocikáját. Olyan verset írtam hogy elsirta magát. 

          Minden nap egy órát sétálhadtunk az udvaron. Amikor odajött hozánk egy olyan kinai akiről kiderült hogy birkozó, kb. 170 kg. nyomot, ö is verset kért. Amikor kiengedtek mondták hogy hová vigyek egy két mondatos üzenetet. Árpád király fejedelem utcai kinai vendéglöbe. A felső karomra írták az üzenetet. Tudták hogy a naplomat el fogják kobozni. Azért sajnáltam mert emlékezetből kellet leírnom egy kötetnyire való verset amit Salgotarjánba került nyomda alá. A cime "Ne néz vissza".

          Felkértek hogy nem kevés pénzért kellet kihordanom egy hivatalos ujságot. Neve "Közlöny". Kértek viszont egy erkölcsi bizonyitványt. Amikor 4 nap mulva megkaptam és az volt benne a nyilvántartásba nem szerepel, elborult az agyam. Megkerestem egy ügyvédet és akkor derült ki, állitolag én egy napot sem töltötem elözetesbe. Ezért jogtalan fogva tartásért hatalmas kártéritést kérhetem. Az ügyvéd viszont azt tanácsolta, ne tegyem.Onnan kezdve Magyarország összes rendöre úgy fog követni mind egy veszet kutyát. Egy botcsinálta váddal gyorsan a "Csillag" börtönbe kötnék ki. Onnan már csak "tepsibe" kerülnék ki. Legyen ez egy olyan lecke. A másik az hogy hivatalos munkára sehol nem vettek volna fel. Megértettem.    

          Onnan kezdve semmi olyat nem írtam alá ami nem volt áttekintve egy ügyvéd által.

                                                              Első rész.

         Az ember a születésétöl kezdve rálép egy valamikor befejezödő utra. Nincs két egyforma "pálya" amit le fog futni. A családomat a Dédnagyapám megismerésével kezdödőtt. Amikor betöltötte az életének 100 évét ezt az egész család megünepelte. Kedvenc bor az Egri bikavér volt. Még soha sem hordot szemüveget és mindig megkereste a "mindennapi betevőjét".

                  Hiába kérte a 8 gyereke :

                  - Miért hajtod magad. Neked már rég pihenned kellene. Egy szavadba kerül és ..........

                  - Gyerekek. Én csak adig szeretnék élni ameddig legalább napi 10-14 órát tudok értelmet adni az életemnek. Van egy igazi lovam aki reggel alig várja hogy én lásam el. Tudja hogy még fel tudom tenni rá a nyerget. Tisztelet tudoan büszkén felemelt fejjel megvárja hogy a hátára tegyem a nyerget és amikor megitatom, köszönés képen "megcsokolja a kezem". Nem vágtatunk de lépésbe 2 óra alatt bejárunk két falut. Akkor már a béresek  regelivel várnak. Az én apám(nekem üknagyapám)  azt szokta mondani :

                  - Fiam, a regelidet ed meg magad, ebédedet ozd meg a felebarátoddal de a vacsorádat ad oda az elenségednek.

                  102 évesen aludt el. Az életének utolsó hónapjában már pillanatok alatt elfelejtet mindent. A hintaszékében aludt el. ez egy juliusi napon történt meg. Mondta anak a szomszéd aszonynak aki elkészitette az enivaloját((az is tul volt a 90 élet évén):

                 - Mariska, angyalom. hozon nekem egy pohár bort, úgy kirázot a hideg.

                Mire szegény kitipeget, kb. 5 perc, már a feje hátra volt csuklodva és a szeme belebámult a semibe. Az angyalok elviték a lelkét.

                A temetésén több mint 1.000 volt és a nyughejét bekeriteték. Az kivánsága az volt, se fejfa, és semmi ami bárkinek emlékezésébe maradna ez a hej. Ami emlékeztese az embereket csak egy kis dombocska. Két nap, két éjjel siraták. Minden évben oktober 31 este 22 órátol november 1 napjának a déli harangszoig felváltva örizték "őrők álmát".

               Az egyetlen felesége 8 gyerekkel ajándékozta meg. Hat fiut és két lányt. Nagyapám aki a 3 gyerek volt a sorendbe, 1902 január harmadik napján születet.  A legidösebb akkor volt 28 éves. Mivel már túl volt a katonaságon és kellő pénzért rokkantnak nyilvánitoták, nem kellet a német hadseregbe vonulnia. Akkor még a nagy Magyarország volt melynek partjait 4 tenger mosta. Amikor a németek vissza vonultak el akartak mindent vini ami ehető, 5 német tisztet szétlőt és bele dobta a testüket egy mocsárba. Kövekkel takarta le a testüket. Ha ez kiderült volna, az egész kisvárost kivégezték volna. Nagyapám adot neki anyi pénzt hogy el tudot jutni Ausztráliáig. Az első levél ami tölle érkezet az 1926. Leirta hogy kecske pásztorként kezdte de most már 50 hold birtoka, egy gyönyörü háza és töb mint 100 alkalmazotnak tudot fényes életet biztosita. Írta, ha anyagi gondjaink lenének küld pénzt és boldog lenne ha meglátogatnánk. Nálunk akkor kemény tél volt, ot viszont csodás nyár.

            Nagyapám megköszönte de örvendet hogy életbe tudja. Őitt születet és nem tudna sehol máshol élni csak itt. Nem fogja a családját itt hagyni és nem lenne boldog haaz ösei temetöben nem tudna 11 gyertyát gyujtani november első napján. Ilyenkór 3-5 órát töltöt ott és imádkozott.

           1914 évesen már 12 évesen együt dolgozot a béresekkel. amikor beállt kaszálni délre tiszta vérholyag volt a tenyere.  Hagyta 4 napig pihenni ameddig begyogyult a tenyere. Utánna viszont csak bogja rakást bizta rá. Akkor magyarázta el az édes apja :

           - Fiam, tanuld meg hogy ne pazarold az erődet. had a kaszát dolgozni, te csak vezesd.

            Hét évig járt a mérnöki egyetemre és 1922 már tervező mérnöki diplomát szerze. 40 év alat nagyon sokat dolgozott. Volt nagyon fent de voltak nagyon mély pontjai is és aki a lelket tartota benne az nagymamám volt. Amikor 1983-ban örökre elaludt élt 75 évet, a nagypám lelke is vele szált. Akkor már megvolt a családi kripta tökéletes szigeteléssel 8 fakkal. Amikor a Papp szücs családnak eladtam a házat(akkor már ott nyugodot nagyapám, nagymamám és édesanyám hermetikusan befalazva. Arra kértem, minden november elsején gyujcsanak gyertyát.

           A történelmet töle tanultam. Amit az iskolába bebeszéltek nekünk az olyan messze volt a valoságtól mint Makkó Jeruzsálemtől.

              Én 1955.05.31 születtem. A város neve Deés volt.(Beceneve Kis Jeruzsálem). Érdekes, akkor a még 2.000 lelket sem számláló városkában, nem volt szegény ember. Mindenkinek adot hitelt és terményekben fizetet. A Szamos folyon volt 8 vízi malom. Anyagi befektetés 0. A Szamos ingyen forgata a malom kereket. Ha valaki 10 mázsa búzát vit hogy liszté varázsolja a molnár, 9 mázsa lisztet megkapot zsákokba, 1 mázsa buza volt a "munkadij". A molnárné olyan finom 2 kg. kenyeret sütöt hogy 5 nap után sem morzsálodott. 6 évesen már áprilisba jártunk úszni. A legelső verseny, a lapos kavics dobás. Én tartotam az abszolut rekordott. Ezt a Prodám Mihály nagybátyámnak köszönhettem. mielött "elnyelte" volna a víz, 9-et patant. 

              A másik nagybátyám Berecki Misi. Imádot halászni és volt amikor hajnali 4-kor kimentem vele. Természetesen nyáron amikor két hónapig nem volt ovoda. Ö kifogta a halat és én háloval kiemeltem a kisseb halakat. Megtanultam tüzet rakni, halat tisztogatni, lepucolni a pikelyeket. a hojagot lábbal durantotam szét. Volt amikor rákot is fogtunk. A felesége aki a pártkonyhán volt mesterszakács nekem halból készitet apro fasirtokat és én kézzel eszegetem. 

              Désaknán volt egy beszakadt bány amit már a romaiak 107-400 közöt(mivel ez valamikor tenger fenék volt), jodban gazdag, egy kg. iteni só egy kg. Romai aranyért árulták.              

             Ami apám és anyám közöt volt, az sajnos egyoldalu fellángolás volt. Anyám amikor megláta ezt a derék ügyvédet, teljesen bele zugot. Augusztusban megesküdtek és szeptember végén közölte hogy terhes. Az apám szülei léányt akartak, de apámat egyáltalán nem érdekelte. 1956 február hatodik napján elmenekült. Magyarországra ahol Veszprémen kapot azonnal állást. 1957 március 21 szerelembe eset és 1958 január elsején megszülte a fiu gyerekét. Az ilyen eseményekre szokták azt mondani,"csöbörből, vödőrbe". Mindent tudtak a multjárol és a fizetését az anyossa vette föl.

             Három évesen már kijártam a "hideg kutra". Olyan csodás ilarta volt a víznek, nem csoda hiszen kb. 100-200 m. mélyről tört fel. A konyhalány minden második nap egy 10 l. korsó forás vízet hozot. alig fél km. volt. Én is vele mentem egy kis literes korsoval. Akkor találkoztam a Técsi lányokkal. Négyen voltak és bejártak a városba tanulni. Imádtak és én is nem kevésbé vonzodtam hozzájuk. Mi a Nicolae Jorga 14, a lánytestvére a 10 és a Terebesi Pista az úri szabó pedig a 12 szám alatt. Neki 7 gyereke volt,(5 fiu és két lány) a felesége a konzervgyárba dolgozott. Hajnali 04-kor keltek, és mindegyik tudta ha valamenyi terhet levesznek a szüleik váláról akkor nem sokkal detudtak azt hogy "Tiszteld apádat és anyádat hogy hosszú életü legyél ezen a földőn". Négy évesen már minden apro munkát beválaltam a nagynénémnél.  Minden héten 3 lejt kerestem. A kilencedik héten megcsináltam az első betét könyvemet. ( akkor 1 lej vásárlási értéke, 10 db. falusi tojás ). A nagynénémnek szövö széke volt. ami a "doboba került" az nagyon hamar elkopot de mivel tudtam miböl lehet ezt elkésziteni, én készitetem neki. Hálábol minden létező finomsággal ellátot. Olyanról amiröl más gyermek még álmodni sem mert én megkaptam. ketten jártunk az idös néniknek aproságokat bevásárolni. Amit kaptunk azt megsporoltuk.

           A nagynénémnek volt egy kis háza hátul az udvaron. Ot lakot a Prodán Sándor, feleségével és két pici lányával a Hajnika és Editke. A Hajnika egy nagyon makacs kislány volt. Eldöntötte ha a sulyos=nehéz akkor a könnyű legyen héz. Amikor első nap elment iskolába, amikor hazajöt az apja megkérdezte ?

            - Na menyire tetszett ?

            - Dög unalom, holnap megint mennem kel.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

                                                                      Második rész.

          Minden héten félre tettem 3 lejt. A kilencedik héten meglett az alap. Kőkemény 25 lej. Amikor 6 évesen felléptem az év zárró koncerten más a Terebesi Pista bácsi készitet nekem egy gyönyörü fehér öltönyt. Olyan büszke voltam hogy "kenyér kereső lettem". Hét évesen sötétkék igazi angol szövetből és akkor már szerepeltem a kulturházba.  1963 április 13-kán egy hatalmas vihar szo szoros értelmébe letépte a Terebesi Pista bács házának a tetejét. A mi házunkat nagyapám felögyelete alatt horganyzot lemezb fedte. Nagyapám és a lány testvére befedete a házát és azt mondta :

         - Pista. Mivel igaz barátom vagy, csak azt mond : - Köszönöm.

         Május elsején kimentünk az erdő szélére és a Pista(akkor már tegezödtek) hozta a hust. Nagyapám hozot 1 üveg 10 éves piros ribizli bort. Daloltak és hihetetlenül boldogok voltak.

           Négy év elemi. Mindent megtanultam amit a csodálatos Oprea mama megtet értünk. Megtanitot főzni, sütni, varni, himezni, vízfestékel képeket festeni. A példánk egy román festömüvész akit úgy hivtak hogy Andrei Lucian. Mivel a jobkeze lebénult, ragaszto szalaggal erösiteték a jobb kezére az ecsetet. A bal kezével irányitva öt csodálatos csendéletet festet. Olaj festék képek. Ezeket a képeket a halhatatlanok muzeumába tartják. Értékük 1.000.000 dollár darabja. 

           Én a Kajetán ikreknél tanultam meg, vízfestékkel festeni. Három hónap után megfestetem egy igazi olajfestményt. Ezt nekik ajándékoztam. A kertjükbe volt egy fehér eperfa. hálából minden nap szedtem nekik egy kiskosárra valott.

           Sokan nincsenek tisztába a történelemmel. Akit ki akartak végezni az 8 évig volt Románia elnőke azt azt úgy hivták hogy Peter Groza. Amikor kiengedték a börtönböl már haldoklot. Utodaként a Gheoghe Gheorgiut nevezte ki. 1947-ben. Nem birták elviselni hogy ezt a Szoviet unnió támogatta. Amikor Désen utol érték akkor egy cigány aszony mentette meg. Mondta gugoljon le és ráült. Olyan büdös volt a putriba hogy a kutyák szűkölve menekültek meg. Akkor vette fel a Dés nevet. 

           1964. Akkor már 9 éves voltam. Megkezdödőtt a Ceausescu korszak. Ö nagyon jól tudta amihet soha sem szabad nyúlni az az emberek hite. Amikor Bukarestbe az első zsebest letartoztaták, a szemükbe röhögöt. Elmagyarázta, ameddig hitt Istenbe csak keveset lopot:

            - Hat hónap. Köszönöm. Ott fogok találkozni olyan profi zsebesekkel akik kioktatnak hogy lehet nem lebuktatni. Ha azt hiszitek leszek olyan elmebeteg aki becsületes munkábol akar meggazdagodni annak elmentek othonról. Ösze jöt egy hamisitoval aki olyan tökéletes nemzetközi utleveleket készitet, senki nem vette észre a külömbséget. Hatalmas pénzeket kaszáltak és olyan embereket mentetek meg akik mindenüket oda adták hogy megszabaduljanak az életfojtiglani börtöntől.

             25 év. Akik a legsulyosab büntetést kapták a veszélyes munka kerülők. Egy hónapig törték és a gránit követ "faragták". ez olyan lecke volt amit életük végéig nem felejtetek el. A legsulyosabb börtön a Doftanai szikla börtön volt. Aki azt az egy évet túl élte, 100 kb 2-3 az bármien munkát elválalt. A második a Duna delta volt. Aki nem birta idegekkel az belelépet a mozgo homokba. Ott viszont a piocák végeztek vele. A harmadik az a Szamosújvári rozsaszin börtön volt. Ovodának álcázták de aki ot is lehuzot 20 kökemény évet az szenté vált. Aki diolgozni akart annak megadták a lehetöséget. Diofábol faragot butort készitetek és ezért minden hét végén vasárnap kaptak egy kis zsebpénzt és egész nap civilbe lehetek kint. Minden ledolgozott évet két év büntetést jelentet és aki például 30 évre volt elitélve, az csak 15 évet ült. Amikor Ceausescu betöltöte a 60 évet, eldöntöte hogy azok akik vétkeztek a törvény ellen és már csak 5 évük volt hátra, azok feltételes szabad lábra helyezik. Annyit viszont alá kellet írniuk, ha vissza esnek akkor 20 év és 1 napra kerülnek vissza. ez aszt jelentette hogy az az egy nap sohasem fog eltelni.

            1970, május. 12 nap éjjel nappal ömlöt az eső. Ami történt egy szombati nap volt. Gumi csizmával és eső kabátban rohantam be az iskolába. Azon a napon történelemből kellet dogát írni. Négyen voltunk az osztályba. A Páncél ikrek, a törvényszéki bíronő lánya és én. Még hét ora sem volt. A bíronő lánya átvette a tanárnői szerepet és mindegyikünk el kellet mondani egy tételt. Sehol senki más. Már elmult 9 óra amikor berontot a portás és megkérdezte :

           - Ti melyik bolygorol jötetetek. Eltört a Besztercei gát és kb. 40.000.000 köbméter víz mindent elmosott. Mi négyen laktunk a domb tetején. Dél elöt 9.30-kor kisütöt a nap. felmentünk a temetőig ahonnan teljes képet kaptunk az egész völgyről. Eltünt minden csak egy hatalmas örvényekkel teli tengert látunk. Borzalmas volt. Ha vissza gondolok még most is 55 év után sem felejtetem el ezt. A melletünk levő gimnázium épületét átalakitoták az árvíz károsultak átmeneti othonná. Szerencsétleneknek csak a magukon levő ruha maradt minden vagyona. Helikopterekkel hoztak nekik ennivalot, pokrocokat, takarokat. A Tőkés László aki szintén a dombon lakot minden reggel együt imádkozot a tulélökkel :

           - Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott.

           Oroszországtól, Magyarországtól, Bulgáriáktól, Albániábol de ez csak 50% volt. a másik 50 % Svájcból jött. Az oktatás megszünt és aki élő és mozgó lény volt egy árvíz károsult várost épitet fel. Két hónap, pontosabban 60 nap kökeményen dolgoztunk. Ez augusztus 20 tartot. E hónap 23 volt a legnagyobb ünnep. Akik minden nap dolgozott két lehetöséget kapot. Vagy két hét a hegyekbe, vagy ugyan anyi a Fekete tenger partján a Mamaja uttörő táborba. Ingyen. Én a tenger partot választotam. Reggel 07-kor indult a vonat. Délután Brasoba érve ott töltötünk egy csodás éjszakát. Reggelire kecsketej frisen fejve, kalács és indulás tovább. Délután 17 órakkor megérkeztünk Konstancára és onnan Mamajáig,(kevesebb mint 1 km) gyalog énekelve tetük meg. 18 és 19 óra között "megmártoztunk" a tenger enyhén sos vizébe. Megcsodáltuk a csilagokat és akkor kaptunk egy csodás leckét. Ott volt az égen a fiastyúk, a nagygöncöl, a kisgöncöl de a leg fényesebb az esthajnal csilaga. Elmagyarázták hogy ez mutatja a hajosoknak hol van észak. Egy könyü vacsora, tábortűz és 22 orakkór már mindenki aludt. 

             A következő nap elmagyarázták hogy létezik egy olyan gép ami alapján a tengerészek pontosan tudták hány óra van. A neve szeksztáns.

              A hajnalt imádtam. Amikor a nap felkelt, kicsit morcosan, "kimosta az álmot a szeméből" a kék 999 árnyalata. Imádtam "ráfeküdni a hullámokra" hanyat. A lebegés csodálatát élményét adták. Ami nálam volt az 500 lej. Akkor ez egy mezögazdaságban dolgozó ember egy havi fizetése volt. A vendéglöben ami a kilátotorony földszintjén volt egy Dojna pianinó. Nem tudtam megállni hogy ne üljek le mellé zongorázni. Keringőt, valcert, tangot játszotam. Anyira beleéltem magam hogy fel sem tünt a csend ami beállt. Amikor 40 perc után megálltam, hatalmas tapsviharal köszöntöték a produkciót és a főpincér megkérdezte :

              - Menyit kér egy estére pontosabban délután 17-19 közötti időre ?

              - Csak anyit hogy egy szerény vacsorát ha nem gond.

               Ott ettem életemben, ráját, homárt, tengeri gyümölcs salátát. Főleg a franciák, az osztrákok táncoltak. A hangszerem tetején volt egy urna és hogy senki se lássa menyit szánnak tisztelet dijjat, még én sem. Aki szintén ott volt az a kaszinó tulajdonossa. Ez egy amerikai tulajdonos volt. Oda hivot egy tolmácsot de amikor megszolaltam angolul szó szerint "padlot fogott".

               Megkérdezte hogy hány nyelvet beszélek amikor felsoroltam hogy töbek között francia nyelven eredetibe olvastam el a Victor Hugo "Nyomoroltak" és Jean Jac Rouseau "vissza a természetbe" müvét eredetibe olvastam, alig fél ora alatt, mivel a Krupié megbetegedet, este 20 órátol hajnali 04-ig én kezeltem a rulettet. A szöveg az volt, "fonetikusan írom ezt le" :

              - Lé jő szon fé, rien pá plű. 

              Pörög a rulette, a golyó megálapodik egy számnál.

              - diszet noár, empár é pasz.

              Senki sem tudta hogy a forgo kamerával beetetésnek a közepes zsetonosok nyertek. akinek a száma kijött az öszeg 36-szorosát nyerte. Akinek ez bejöt, az a nyeremény 1% a forgatónak adta. Tiszta pénzre váltva az 50.000 lej volt.  Béreltem egy buszt és az egész tábort végig vitem Eforie nord(észak), Eforie sud(dél), három görög település, Histria, Tomis és Kalatis. Oda települtek azok a görögök, akik a romaiak elöl menekültek a keresztre feszités elöl. Ott ettem elösször szőllőt és lágy kenyeret. Fél deci görög mézbór, egy valoságos állom. A bolgár "aranypart".  Ovidius aki a romai birodalom legádázabb elensége volt, a szenátus kereszt halálra itélte de nem találták meg. Amikor a temetöbe jártak és megláták egy fejfán az ö nevét, születési és elhalálozási év feltüntetése után, a boldog megnyugvás hütöte a gyülölet lángját.

               1974-ben felvételi a zene akadémiára. Sikeresen letettem a vizsgákat és a Szegő Péternek és Tabaku Mariusnac köszönhető két szakot végeztem el. A tanárit és a zongoraszakot. Nyaralás a tengerparton. 30 nap. Minden nap egy ujjab csodát hozott. Az első 15 nap alat felhangoltam 40 zongorát. Sajnos a kaszinoba a "félkaru rabló" majdnem minden pénzemet "elnyelte". A megkereset 50.000 lejből csak 4.000 maradt. Augusztus 26 megkaptam a behivot. Egyetem elöt kellet 9 hónapot katonáskodni. Csak annak örvendtem hogy a Kaszárnya alig fél km. volt az akadémiátol. A bevonulás egy pénteki napon történt. A három 44 egységből alakulat(132 ember) 80 sportolobol, 40 agronomusból, tiz zenészből és két filologusból állt. A két legmagassab sportolók két legmagassabb kosárlabdázó Antal Jozsef, 208 cm. magas, a "kicsi" 182 cm., az agronomusok közül a legerösebb egy Balog Árpád nevü birkapásztor. Mivel csak 4 elemit járt iskolába úgy találták meg hogy volt egy nép össze irás. Még anyakönyvi kivonata sem volt. Olyan erös volt mint egy bivaly de esze anyi sem mind egy hangyának. Egy 150 kg. farönkel simán sétált.

                      Augusztus 28 napján, mindenkia kis faböröndjével a kezébe besétált a kaszárnya kapuján. A bejárat fölöt egy nagy betüs felirat : Isten hozot kedves kiskatonák. A másik oldalán egy Dante idézet : - Ember te ki ide belépsz, hagy fel minden reményel. Enyit az "arany korról". Ez egy pénteki napon történt. Ébresztő reggel 8 óra. ismerkedés a fegyverekkel 

               1977-ben egy 7.2 erösségü földrengés rázta meg dél Romániát. A központja Cimpulung Muscel volt. Több 10.000.000 köbméter lezudult szikla alatt öt falu eltünt a térképről. 3.000-4.000 emberért misét mondot az ortodox pap. Minden évben 100 gyertyát gyujtanak ezen a napon. Ami mégis megkönyebülést adot az élöknek, ezek az emberek egy másodpercet sem szenvedtek. Bukarestben is legalább 2.000 ember halt meg ugyan igy. A Grigore Marian ütő hangszeres tanár akkor volt Bukarestbe. A kedvenc süteményét szerette volna megenni a cukrázdába de mondták, kb. 20 perc mulva lesz kész. Kért egy kávét és kiment a Győzelem sugár egy padjára és amikor rá akart gyújtani egy láthatatlan kéz földhöz vágta. Tölle 20 méterre megrepedt a föld és több fa belezuhant ebben a feneketlenek tünő hasadékba. 40 másodperc amikor már azt hitte neki annyi. Lejátszodott elöte az egész élete. Amikor már 30 másodperc eltelt a repedés bezárult. Amikor  eloszlot a por és fel mert tekinteni, a cukrázda romokba hevert. Az egész környéken csak az Interkontinentál száloda állt mind a cövek. Az amerikaiak épiteték. 24 emelet magas és 12 emelet mély, ahová a vendégek a kocsiikat tudták fizetet bokszokba zárni. Ennek az épületnek acél gerince és gólyo álló üveg volt az alap anyaga.

             A hidember egy igazi zseni. Nagyon sok Europai hid tervét ő készitette. Dél Romániába épitette a leghosszabb hidat. ott épitette a Fetest - Cernavoda hid, 2.2 km. hosszú. A Ceausescu korszakban Constanca és Cernavoda között épült egy 42 km. hosszú 110 m. hosszú csatornát az életfolytosokkal épiteték. Négy év alatt épült fel. Aki ezt ledolgozta az teljes szabadságot kapot. Lehetösége arra hogy ingyen továb képezze magát. Nappal dolgoztak de délután 16-20 közöt tanulhatot. Az elért eredmény alapján válalhatot munkát. Tengeri hajok is fel tudtak jönni. A másik szakasz a Dunától Bukarestig 33 km. szintén 110 m. mély. 

               1989-ben az ország arany városában kezdtem tanítani. Nagybányán. Az iskola egy park kelös közepén volt.Körülbelül 100 méterrel feljeb volt a Ceausescu vadász kastéja. 3 méteres kerités szekuritátés tisztek és négy gyilkos dog öriztek mindent.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

               Minden évben 100.000 külföldi egyetemista járt Kolozsváron, Bukarestbe és Jasiban, mindent megkapot havi 200 amerikai dollárrért. Ez havi 20.000.000 dolárt jelentet. 1989-ben Románia volt az egyetlen ország aki  amikor az Iliescu és Petre Roman hátba támadta Romániának egy cent adosága sem maradt.  Hátba támadták mert szerencsétlen már sulyos beteg volt. Elméletileg kivégezték. Ő is tudta hogy haldoklik és idönként Svájcban kezeltette magát. A Baden-Badeni bankban volt 100.000 amerikai dolárja volt letéve a kezelésre. Amikor Iliescu és Petre Román az ö nevébe intézkedtek a nép fellázadt elene. Megegyeztek hogy feleznek és akkor festék patronos fegyverrel "kivégezték". Amikor meglett a felvétel, megveregeték a válát és akkor menekült ki Olaszországba.1990. Elindult egy hatalmas áll infláció. Egy fél év alatt a háromszorosára nöt a fizetésem de mindennek az ára a tíz, tízenötszörösére nött. Ha nem dolgoztam volna zongora hangolóként akkor éhen haltam volna. Nagymamám 1984-ben, anyám 1986-ban és nagyapám 1989 márciussában találkozot a Teremtövel.

              Azok akik addig senkik voltak, kimutaták a foguk fehérjét. Nem ismertem rá azokra. Egy év, pontosabban fél év után a nagybányai művész gimnáziumból 18 tanár adta be a lemondását. Amikor 19-ként én is beadtam a lemondásomat a Banciu Gabriel felsohajtott :

              - Úram Istenem. Mit kezdek zongora hangolo nélkül ?

              - Hidegen hagy. Köszönd meg a képmutató feleségednek aki Órás Katiból, Banciu Ecaterina lett és megtiltotta a magyaroknak hogy az anyanyelvükön szolaljanak meg. Akkor döntötem el hogy ithagyom ezt az elátkozot várost. Egy évet tanitotam Désen de olyan igazgatom volt aki Szovietunioba let vörös diplomás. A francia tanárnövel sok közös programot szerveztünk. Egy jó indulatu ember be akarta magyarázni a férjének hogy álitolag "felszarvazza" velem. Egy pohár sör melett nevetve közölte velem. Nekem kiment a szin az arcomból. Mielöt végleg kimentem debrecenbe, két büntetet elöéletü embernek adtam fejenként két hónapi fizetésemet. Meglesték amikor kitántorgot a kocsmábol és mind a két lábát szilánkosra törték. Az utols rugást én adtam neki fejbe. Az egyik szemét elvesztette és térd alatt amputálni kellet mind a két lábát.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------                                                                            Harmadik rész.

            Két anyanyelvem volt. A magyar és a román. 8 év latin. Amikor az ötödik iskolai évemben egy olyan tanárt kaptunk aki francia országba tanulta a francia nyelvet. A szülei miat hagyta ott a Párizsi egyetemi tanári állását. a neve Cristoreanu Dorin. A Budapesten élő Deák Benedek nagybátyám megajándékozot egy hat kiskötetből álló sorozatból álló "Tanulj egyedül franciául".  Akkor volt ez a sorozat kemény 300 ft. 

             A tanár megkérte hogy két napra kölcsön adom neki. Természetesen boldogan adtam neki. Hálából nekem, a Páncél ikreknek és a főbiró lányának ingyen orákat adot vasárnap 14-16 óra között. Az első írásaimat akkor írtam franciául. 8 év után kb. 10 féle akcentussal beszéltem ezt a nyelvet. A negyedik nyelv az az angol volt amit Bertalan Áron úgy tanitot hogy a két fiával egymással vetélkedtünk. sok könyvet olvastam el és amikor leéretségiztem már szinkron tolmácsként is megálltam a helyemet.

             Amikor a VIII osztály záró énekkar koncertjét az udvaron lévő kosárlabda pályán egy Dojna pianinon kisértem a korust, támadt egy szélfuvalat ami az elötem levő kotalapokat felkapta és sárkányként "elrepitette", rendületlenül tovább játszotam. A szülökből, tanárokbol és vendégek csapata amikor elhalt az utolsó hang, fél percig oly anyira lebénult hogy csak utánna tört ki a taps vihar. Olyan tekintélyem lett hogy mind a két gimnáziumba versenyeztek, ki szeretné hogy a korust én kisérjem zongorán.

            A jófej nagymamám látta hogy nem akarok szégyent valani de este már 19 órakkor ágyba zuhantam felvit Kolozsvárra és megkérte hogy a Jagamos János aki már akkor nyugdijas tanár volt, vizsgáztason le, megértem erre a  pályára. Három kegyetlen óra. "Vért izadtam" de amikorez a zene oriás azt mondta : 

- Amenyit az unokája tud még sok is, mert már most sikeresen vizsgázna le. Akkor szintén ö intézte el hogy esti tanfolyamon fejezem be a gimnázium utolsó két évet. 

           Kolozsvár. Három napot tartot a vizsga de nagyanyám végig melletem volt. Szálodába aludtunk a Mátyás király téren levő szálodába. Amikor sikerrel bejutotam, a legdrágább cukrázdába a Belvedere(szép kilátás) vendéglő teraszán minden finomságot kiprobáltunk.

           Négy év Kolozsváron. Több spanyol koleganöm volt. Ők olaszul és spanyolul is beszéltek. Amikor azt akartuk hogy senki se értse miröl beszélünk akkor ezeken a nyelveken beszélgetünk. 

          A kedvenc tanuló helyem a botanikus kert volt, pontosabban az üvegház. Mindig is bagoly tipus voltam. Mivel szombaton és vasárnap nem volt tanitás, akkor megbeszéltem a portásal hogy felmehetek a zeneakadémia harmadik emeletére és ot volt a kedvenc hangszerem. Azzal kezdtem hogy teljesen behuztam a zsalugátereket és korom sötétbe gyakoroltam ki azokat a darabokat amiket első két évbea Farkas Magda zongora tanárnövel a majdnem tökéletességig ffelvitem. A harmadik és negyedik évben egy akkor még csak 4 évvel idösebb tanárnötől akitöl "elloptam" az igazi együt válásomat a zeneszerző világával. Ezt a csodás müvésznőt úgy hivták hogy Lacrimiora Kofáru. Kettőnk közt kialakult egy plátoi szerelem. Mivel tudtam hogy imádja Liszt Ferenc 24 prelüdjét amikor a harmadik év után,(akor már nagyon sok pénzt kerestem a zongora hangolásból) megvetem neki ezt a két kötetes kotát diszkiadásba, (soha nem árultam el neki az árát 2.000 ft.) anyira meghatodot hogy sirva fakadt.

            A harmadik évben kellet választani egy témát. Mivel már akkor a népdal világ rabja voltam, egy olyan témát választotam amit a Trajan Mirza irányitása alatt beválaltam. Mivel amikor meghuzták a határt a Trianon után, nem egy települést vágtak ketté. A magyar oldalt úgy hívták hogy Biharkeresztes, a roman oldalt pedig Episcopia Bihor. 

           Megkerestem a Jagamos tanárt és kéz a kézben a Trajan Mirza szintén egyetemi tanárral  1400 népdal alapján írtam meg ezt a diszertációt. 900 népdal amit Bartok Béla gyüjtöt és 500 amit a Trajan Mirza 500 népdal alapján. A dolgozatot ami 70 oldalra sikerült azt én gépeltem le és 4 példányba let bekötve. Egyet beadtam, egyetemre, egyet kapot Jagamos, egyet Trajan Mirza és egy maradt nekem.

           Olyan magas jegyet kaptam hogy választhatam. Akkor a vak szerelem vit az ország arany városába. Nagybánya volt. Ezt a döntésemet életem végéig bánni fogom. Erről majd talán egyszer írni fogok. Vagy nem.

             1991.VI. 2.  Az egyik osztájtárs nömnek a férjével kimentünk Debrecenbe. Egy zongora hangolonak kellet egy téliesitet faházat épiteni. Melette volt a mühelye. Amikor ki kelet takaritani ot volt egy Bözöndorfer koncert zongora. Leültem és több darabot lejátszottam. Együt "lélegeztem a hangszerrel". Amikor a Liszt Ferenc "La campaneláját" játszotam ara figyeltem fel hogy valaki tapsol. Felugrotam és bocsánatot kértem. Meghivot egy kávéra. Amikor bevalottamhúsz éve dolgozok hangoloként, mergkérdezte, szeretnék neki dolgozni. A mühely egyik sarka úgy volt kialakitva hogy konyha teljes felszereléssel, háloszoba, hütöszekrény. Mondta, együt dolgozunk és felezünk. Könybe lábadt a szemem és tudta ez aszt jelenti IGEN. A felesége egy csodálatos nő volt és a két kislányának a tanítását is beválaltam. Eljött az augusztus 20. Akkor látam Debrecenbe a csonka toronynál igazi tüzijátékot. 22-23 virág karnevál. 24 már hajnali 5-kor dolgoztam. Életem egy teljes váratlan fordulatot vett. Ez történt a hónap 26 napján.Berohant és azt mondta :

            - Azonnal tegyél mindent le mert van számodra egy meglepetésem. Haza vit és a felesége már elökészitet egy méregzőld öltöny, fehér ing sötétkék nyakendőt, fürdö vizet. Amikor átestem ezen a varázslaton, elvitt Mátészalkára. Bemutatot a Lajti Károlynénak aki egy magán zene iskola igazgato nője volt. Közölte velem hogy szeptember elsejétől boldog lenne ha ott tanítani szeptember elsejétől. Intézek el egy nemzetközi utlevelet mert annak alapján azonnali kezdésel meghatározatlan ideig szerzödtetne.

             27-kén  a Szatmári repülötéren felszáltam a repülöre és már 09-kor Bukarestbe voltam. Elmentem a román konzulátusra. Közölték velem hogy utlevél 500 lej, a vizum másik 500 lej de várnom kel egy hónapig. Megkértem hogy egy boritékot jutason el az alezredes urnak. Amikor kinyitotta volt benne 10.000 ft. A tiszti szolga mély meghajlással közölte velem az alezredes szeretettel várja a grof urat. Megkinált egy kávéval, kelemesen elbeszélgetünk és 10 perc után már a kezembe volt az utlevél. Délben felültem a repülöre és megittam egy ír kávét. 14 orakór már letetem az utlevelet és Lajti károlynénak leeset az álla. Megkérdezte :

            - Hogy a pokolba sikerült ?

            - Kis kezét csokolom, minden pénz kérdése.

            - Légy szives ne magáz. Mivel egy "csonakban fogunk evezni", szervusz. Mond meg menyibe került ez neked ?

            - A repülő jegyel, oda vissza, az utlevél gyorsitot eljárással, megvesztegetéssel együt, 23.000 ft.

            - Látom nagyon meg akartál szabadulni abbol az országból. 

            - Az már nem ország, az roszab mind a legsötéteb pokol. Funariu aki Kolozsvár polgár mestere lett közölte, aki nem keresztelkedik át románnak, nem veszi fel az ortodox valást az halál fia. Én magyarnak születtem. Nagyapám bicskás székely volt nagymamám meg Nagyenyeden születet. Örmény volt. Nagyapámmal 49 évet élt.  Már kővé vált a lelkem. Sebezhetetlennek éreztem magam. Én sajnos túl vagyok egy váláson a fiamat elenem nevelték, így már semmi sem köt oda. Ez 1991-1992 zajlot le.

            Akkor megkérdezte, mivel zongorát, harmonikát fogok tanítani, az iskola 11 zongorájának a karbantartásáér menyit kérek :

          Rámosolyogtam és azt mondtam :

          - Utolsó gazember lenék hogyha ezért egy forintot is kérnék. Mivel egy csapat leszünk ez tiszteletbeli köteleségemnek fogom értelmezni. Meg sem kérdezte mennyi fizetést fog kapni ?

          - Lényegtelen, mert megvalositotad a legszeb álmomat. Zongorát, harmonikát, sajátságos énekkart akar létre hozni. 13.000 ft. lesz a kezdő fizetése, és az egyik kolégájának a szüleinél fog lakni. Külön bejáratu szobája, reggeli, ebéd, vacsora, mosás szerény 7.000 ft. Mivel a férjem a rendör főnők, két óra alat meglesz a magyar személyie, lakcim kártyája meghatározatlan időre. Az Endrédi családnál fog lakni.

           Amikor leültünk megbeszélni a részleteket, én két hónapot kifizetem elöre. Akkor én 36 éves voltam, Endrédi Mihályné 48 és lerít az arcáról hogy retenetesen boldogtalan. A férje egy igazi roncs volt. Évtizedeken keresztül füvel, fával megcsalta. Két gyereke volt. A fiát Endrédi Zsolt már nös volt, a lánya Henriette meg 17 éves cserfes szályu, locsi fecsi. Még nagyon gyerek volt. Más lány ebben a korban már rég feleség volt és legalább egy gyerekes édesanya. 

            Éreztem, menyire boldog volt amikor oda költöztem. Este 19 órakor a férje már lefeküdt, a lánya 19.30 és csak mi T.V.-tünk 22 óráig. Hétfő - péntek Mátészalkán tanítotam, szombat vasárnap meg debrecenbe dolgoztam. Két nap alatt 8.000 ft kerestem. Ez 26 este történt. Lefekvés elött kimentem a konyhába egy teját meginni. Kijöt utánnam és magához ölelt. Akkor már 5 hónapja nem értem nőhőz. A vékony háloingén keresztül megéreztem hogy nincs rajta bugyi. Akaratom elenére fellobant bennem a vágy. Szájon csokólt és tudtam nekem vége. Felhuztam a háloingét és belé akartam hatolni. Liheget és csak anyit lehelt a fülembe :

           - Menjünk a szobádba szerelmem.

           Több mint egy fél orát szeretkeztünk. Neki enyi idő alat három orgazmussa volt. Amikor elértem a csucsra olyan erővel kulcsolta össze a két lábával bele élveztem. Mondta :

           - Ne izgulj, én már nem eshetek teherbe. 

           Minden alkalmat kihasználtuk hogy szeretkeztünk. Volt olyan is amikor az erdőben, pléden adtunk meg minden örömöt magunknak.

           Karácsony elött egy este, a férje megébredt és halotta mi történik a másik szobába. Amikor ketesbe maradtak nekieset :

           - Te ocska kurva, nem szégyeled magad ?

           Felemelte a kezét és pofon akarta vágni. Klári megelözte és úgy gyomorszájon vágta hogy letérdelt.

           - Te beszélsz akinek mindent elnéztem. Ha nem tetszik akkor én it hagylak és össze költözöm a Benedekkel. Van annyi pénzem hiogy én is szeretőt tartcsak. Úgy leégetlek hogy amig élsz senki sem fog ember számba venni.

           Novemberbe közölte velem :

          - Gyereket várok tölled.

          Sajnos csak mivel elmaradt a menszesze, azt hitte terhes lett. A teszt ezt alá is támasztotta. A Henrietta valahogy megneszelt valamit. Sirt és feljelentet a Lajti károlyné igazgató nőnél. Ennek koszönhető junius 15 megszüntette a szerzödésemet de akkor már megkértek hogy tegyem rendbe a Piricsei iskolát. Saját lakást béreltem. Klárika elköltözöt othonról de nem mert utánnam jönni. Még egyszer szeretkeztünk Nyirbátorba. Ahogy öt szerettem senkit nem szeretem olyan mélyen. Sokáig nem nyultam nőhöz.  

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

                                                                         Negyedik rész.

           1992-1993 Piricse. Kibéreltem egy házat és egész télre való fát bepakoltatam a fedet kocsi garázsba. Soha nem volt autom, nem vonzot ez a "sport". Tul sok olyan dolgot látam ami még távolabbá kergetet. Az igazgatonő nagyon szigoru volt. Aki mindenbe segitet az egy dohány termesztő volt. Két lányának adtam orákat és amikor láta hogy egy honap alatt menyit fejlödtek, Budapestről hozatot egy pianinot. Én választotam ki. Egy Cserni pianinot. A barátjával ketten teték fel a potkocsira. Nekik ez a 300 kg. meg sem kotyant. Amikor megtudta hogy egy kisseb vagyont adtam ki tüzifára, ingyen felapritotta és fizetségnek csak a fürészport vitte el. 5 zsákkal. Helyette 200 kilo tojás szenet adott. Amikor Nyiregyházán a lányai felléptek egy négykezes koncerten, meg akart ajándékozni kb egy mázsa dohány árával. Meg kértem ne sértsen meg mert nekem az a csodálatos érzést hogy általam adott tudásnak köszönhetően vizsga nélkül jutotak be a zeneakadémiára a legnagyobb kitüntetés.

          Át csaltak Ramocsaházára. 1993-1994. Ennek a településnek 80% cigány volt. Az igazgato Hubicsák Béla sajnos sulyos alkoholista volt. Abban az évben emelték Baktalorándházát városi rangra. A polgármesternek a titkos szeretöjének akarta ezt az állást adni. Nem hoszabitota meg a szerzödésemet. Ennek köszönhető munkanélküli lettem.  

          Nyirbátorba költöztem.Anyit viszont megmondta hat hónapig jár nekem a munkanélküli segély. Abol ki tudtam volna fizetni egy albérletet, de "hideg vízre" sem maradt volna. Akkor ismertem meg a Csoboja János urat. 

         Neki volt egy 40.000 literes üzemanyag szálitó kocsija. A Drabik ikreknek 9 benzinkutja ahol havonta 200.000 l. "szökitet benzint" forgalmaztak. Volt egy éjszakai mulatojuk ami este 22 órától hajnali 05-ig tartot nyitva. Amikor megtudták hogy milyen szinten vagyok billentyüs, onantól kezdve három jszaka csütörtök, péntek és szombat éjjel egy vagyont kerestem. Sajnos ot fertözödtem meg a félkaru rabló játék automatával. Ők is nagy játékosok voltak, én viszont anyira rabbá tet ez a játék, szinte minden pénzemet elnyelte. Nem kevés pénzt költötem az "örömlányokra". Már úgy tünt menthetetlen vagyok. Akkor találtam egy hirdetést :

          Jol képzet zongora tanárt keresünk magas fizetéssel. Megkerestem és amikor "levizsgáztatot", szeptemberben elkezdtem dolgozni. Egy két szoba konyhás lakásba az egyik szobában én, a másik szobába két ukrajnából elmenekült nő lakor a másik szobába. Az egyik Liuba volt a másik Irénke. Liuba gitár( 12 huros, lant és zongorát), az Irénke harmonikát és szép éneklést tanitott. kijártunk településekre és kaptunk egy olyan bérletet ami 30.km. körzetben érvényes volt. A szerzödésben benne volt az is hogy az adot, T.B. ö fizeti. A neve Kiss Árpád Bálint. Úgy hazudot mind a vizfolyás. Akkor kezdödtek a rosszulléteim. Amikor elvesztetem az eszméletemet a buszsofőr elnézést kért az utasikkal hogy pár percel hoszabb lesz az út de szeretne korházba vinni. Amikor magamhoz tértem akkor már gépekre voltam kapcsolva. Minden vizsgálatot elvégesztek de 48 óra alatt sem tudtak rájönni az okra. Amikor kiengedtek akkor azt mondták, mivel érvénytelen volt a T.B. kártyám ki kel fizetnem a korházi kezelést. Minden megtakaritot pénzem odalett. még szerencse hogy a főbérlöm megengedte hogy ledolgozam az albérlet dijját. Sajnos a Liuba és Irénke utlevelébe nem volt érvényes vizumuk. Öket bilincsbe viték vissza az országukba. Haza árulásért 5 év börtön Szibériába. Ez roszabb volt mind a halálra itélet.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

                                                                               Ötödik rész.

          Ramocsaháza.

        Ez egy két részre osztot település volt. a vasut egyik oldalán laktak a magyarok, a vasut másik oldalán beás, lovári de főleg olá cigányok. Életem egyik kegyetlenül mély pontját éltem átt. Amikor átmentem és kb. 11 órakor betértem a kocsmába, kértem egy rumos kávét fel sem tünt a vérfagyasztó csend ami körülvett. Amikor a patak mellet körül vettek, éreztem, ütöt az utolsó orám, Megkérdezték :

       - Tudod mi a Kolumbiai nyakkendő ?

       - Tudom.

       - Innen még fehér ember élve nem került vissza.

       - Akkor tenétek egy szivességet mert az életem rosszabb a halálnál. De akkor én is kérek egy szivességet, olyan helyen ásatok el hogy soha ne találjon meg senki. Ezt a ti érdeketekbe mondom.

       Anyira meglepödtek hogy meg sem kédezték miért is. Vissza mentunk a vajda házához. Elmesélték amit mondtam és akkor elszívtuk a "béke pipát". Akkor megkináltak ürgepörköltel, mellé káposztás bodagot. Amikor megtudták hogy zenetanár vagyok megkértek mivel nem ismerték a kotát, tanitcsam meg kotát olvasni. A három tagu zenekar hangszer hangszerei kanna, két kanál és gitár. Sokkal jobban bántak velem mint a magyarok.

       Amikor megtudta a Hubicsák hogy nekem köszönhetően a cigányaim a Dunaujvárosi fesztiválon kottábol játszotak,( még ök sem tudták olvasni), azonnali hatájjal kirugtak. Vissza költöztem és nem érdekelt Dunaújvárosba. Eleinte csak zongorákat hangoltam. Akkor ismertem meg a Hankovszkij Elemért aki 70 éves volt. Aki az élettársa volt egy Szoviet unioból menekült 24 éves nő volt akinek egy 6 éves fiuk és egy 4 éves kislányuk volt. Mikor megtudta hogy Erdélyi vagyok megkérdezte, megkérdezte hogy kellő tisztelet dijjért( ö a szemembe mondta, nem fog bejelenteni). Közöltem vele, nem érdekel. Az első hely ahol elkeztünk együt dolgozni az Temesvár volt. A soförje Oszkár, aki minden hályal megkent gazember volt, othagyta a családját, de tiszteségesen fizete a gyerektartást. Ugyan olyan link volt mind a fönöke. Három csilagos szálodába laktunk, Oszkárral egy két ágyas szobába, a Fönök külön szobába. Este mindig hozatot magának egy 15-16 éves örömlányt és anyit adot neki 1 órára amenyit a legjobb éjszakáján sem kereset. A második az Kolozsvár volt. 

         A Korzikai ikrek a Másimó Sabela és Emilionak akik kegytárgyakkal kereskedtek, igazi olasz márványból készitetek sirköveket de kriptákat is épitetet. A gazdagok a horor árat is kifizeték. Fel akarták futatni a Tubino kávét. A két reklámlány alig egy óra alatt 100 kg. kávét adtak el. Az egyik ilyen kis féldecis pohárba, főleg férfiaknak ajálták. Mini szoknya, majdnem a pupig nyitot bluz. Mire észbe kapot, már megvett minimum egy fél kiló darált kávét. A félkegyelmü fönököm miután legalább fél liter ir wiskit megivot és elégedeten nézte ezeket a csodás lányokat, megigérte hogy max. egy hónap alatt olyan szinten fel fogja futtatni ezt a kávét hogy senki sem fogja venni az Omnia kávét. Az olaszok is megkostolták és tudták, akik évtizedek óta ezt a kávét iszák, az ö kávéjuk soha nem fog Magyarországon "labdába". Megesketék a Kristus feszületre hogy ez meg fog történni. A főnőkőm megesküdöt.  Azt mondták "Ahogy a sátán akarja" Akkor döbentem rá ezek mafiozok. Amikor beájult megkérdezték :

         - A fönököd enyire hülye ?

         - Pénzért a világ öszes szentjét eladná apro pénzért. Hogy miért dolgozok neki ? Rengeteg pénzért amivel meg fogom tudni vásárolni a szabadságomat. Adtam egy jó tipet nekik. A birtok jegyeket meg lehet venni at értékük max 10-15%, Fél év mulva ezek értéke felszökik 100%. Akkor már vakon hittek nekem. A második tip egy palackozó üzem ami Borszék és Buziás közöt, természetesszénsavas ásványvíz. Naponta ami adig elfolyt most palackokba zárva nem csak egész Olaszországot de Franciaországot, Spanyolországot meghoditotta. Kolozsváron filerekért megveték a Mátyás király palotáját. Az volt a feltétel hogy eredeti Kararai márványal legyen felujitva. Oda rendezték be az irodájukat.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

                                                                          Hatodik rész

          Dunaújváros. ot ismertem meg a Kiss Árpád Bálint(vérbeli szélhámos). Amikor bezáratta a bérelt lakásomat és ot maradtam csak a rajtam levő ruhán kivül csak 100 ft. volt a zsebembe Akkor kezdödtek a roszil léteim amivel aztán 2000 szeptember 26 megmütötek. Budapest Nem birtam elviselni soha a hazug kétszinü embert. Nyirmadán letem játék mester. Két honapig birtam. Akkor jötem fel Budapestre. Ez 1995-ben történt. 23 éjszakát a remizbe huzott vagonokba aludtam. Akkor ismertem meg két igazi túlélőt. Nem vagyok erre az időre büszke de a korgó gyomor felrug minden szabályt. A vagonokbol egy hatalmas hátizsákba ellopta a poroltot és a taxi soförök 3000 ft. perkáltek érte. Akkor ismertem meg az Ungi Tibort. Ő alapitot egy ujságot, neve "fedél nélkül". Tetötől talpig felöltoztetet és beajált a hajléktalan szálora. Minden nap meg tudtam fürödni, borotválkozni. Az Iványi Gábor lelkész fia felismerte bennem az intelektüelt. Elsö történeteimet és verseimet ott írtam.

          Majdnem minden elintézni valot velem végeztetet el. Cserébe nem szenvedtem semmibe sem hiányt. Megismertem az Gábor Attilát. Ő Krisna hivő volt. Kaptam egy igazolványt ami feljogositot hogy ott étkezek. Ingyen. Mivel volt egy csodás harmoniumuk(olyan mint amien a nagykastély kápolnájába van). Csak egy pár hang rezget be. Nekem ez nem jelentet gondot, nem egy ilyen hagszert szedtem darabokra. Amikor a legnagyobb sajnálatomra felvette az Ahmarama nevet és kiköltözöt Indiába.

           Azon kisértem a vegyes korust. Ez az édeni álapot csak hat hónapig tartot. Amikor kiment végleg indiába és felvette az Ahmarama nevet, engem vádoltak ezért. Egy jó dolog mégis volt. Hogy ingyen utazhasak kaptam egy jelvényt amin fel volt tüntetve, hajléktalan. a metro aluljárojában is forgalmazhatam az ujságot. A B.K.V. elenörök is megveték töllem az ujságot. Aki majdnem a fiának tekintet, meghivot hozzá a XV. kerületbe, a Mézeskalács téri lakásába. Gejger István. Akkor döbentem rá ki az igazi barát. Aki önzetlenül tud segiteni.

            Felkértek hogy legyek takaritó a Hermina itcai vakok intézetében. Az elödömet azért dobták ki mert szorakozásból"átrendezte a szobájukat. Amikor szerencsétlen vak áteset az utjába rakot széken és agyrázkodással szálitoták korházba, azonnali itélet alapján, börtön. Engem azért szerettek mert mivel kaptam egy kulcsot már reggel 06-kor el tudtam kezdeni a fürdetést. A Gecse Tamás csodálatosan harmonikázott. 16 éves korába kapot egy szemideg sorvadást és bár pislogni pislogot, (ránézésre senki sem mondta volna meg hogy vak), nem tudta feldolgozni ezt a tragédiát. Elkezdet inni és füves cigit szívni. Akkor már meg volt a Szilágyi Krisztina barátnője. Amikor egy éjszaka éjfél után nekiment az éjszakai ápolonak és hang után akorát ütöt az szájára, szerencsétlen majdnem ketté harapta a nyelvét. Kapot 48 órát hogy takarodjon ki az intézetből. Nem érdekelte. Amikor átköltözöt a Krisztinához, az ápoló kiröhögte : - Mér rimánkodni fogsz hogy ide vissza kerülj de ez már nem fog megtörténni. Amikor én is othagytam öket, probáltak pénzel megvesztegetni hiába. Akkor kezdödőtt számomra egy teljesen új élet. Tele igazi örömökkel,mert tudtam, ezt osztotta nekem a sors.

          Akivel össze ismerkedtem az a Joni Tibor. Szintén vak volt. Csodálatosan harmonikázott. Ő 17 évesen vakult meg. Amikor megismerkedtünk akkor már 19 éves volt. Megkérdezte, nem lenne kedvem társulni és onnantól kezdve együt muzsikáltunk. A kedvenc darabja a Monti csárdás volt. Én szintetizátoron kisértem. Mivel a családjának nem tetszet az életmodja hol az egyik barátjánál, hol a másiknál laktunk. Eldöntötük hogy kel találni egy olyan helyet ahol nem piszkál senki. Ez Cseppel szigetre vitt minket a Nova szállóba.

      Az Árpád hidi aluljároba ismertük meg a Margitkát. Ö 16 éves volt, elszököt az intézetböl és hogy miből tartota el magát ? Nem érdekelt senkit. Csodálatosan furujázott és megkérdezte nem e állhat be melénk harmadiknak. Miért is ne ? Akkor már megalakult a trionk. Ot aludt velünk. Nem volt szégyelös. Este meztelenül aludt és szerintem már rég elfelejtette az ártatlanság fogalmát. Én akkor már 43 éves voltam és már nekem meg voltak azok a helyek ahol a férfiaságomat ki tudtam élni. Szombat és vasárnap eljártam és egy vasárnap este amikor "haza jöttem" egy ágyba voltak. Fiatalság, bohoság. A nehezebb rész akkorkezdödőtt amikor Margit közölte hogy sajnos teherbe eset. A Tibi eldöntöte hogy feleségül veszi és bemutatta a szüleinek. Vissza költöztek vidékre és én megint egyedül maradtam. Jo, nincs társulás, inkább egyedül mert akkor nincs csalodás sem.

      Sajnos születet egy olyan döntés, A metro aluljárojába nem lehetet zenélni. Ülve. Fent nem zavart senkit de negyed annyit sem hozott. Egy gyerek ? pontosabban egy 19 évestöl vettem egy harmonikát. Parkokba zenéltem és ott senki sem zavart el. A Lehel téri buszmegálloba kezdödött minden.