bolonyibence blogja

Szórakozás
blackroze•  2024. április 17. 15:14

Szerda 17 dél után 14 óra 40 perc.

Bolondok hónapja, ez már a bolondok háza,

cserép edénynek lepatogzó máza.

Keresem azt a kivételes helyet,

ahol zenét halgatva, meg is pihenhetek.


Biciklim csóvázát, a barátom lecsiszolta,

rozsdamentes festékkel, ujjá varázsolta.

Cirkuszban, drótkötélen, egyensuját bottal,

alatta háló, lélegzet elálló közönség, ördöngösség.


Gyerekkoromba, triciklin egyensulyozva,

jártam utcáról utcára, szomszédoknak mindent brvásárolva.

Szeretek is ezért, főleg a hentes a virágos és a pék,

apró sosperecből, szalma virágból, dobos tortából.


Amikor a vidámparkban, két bicikli össze csatolva,

két fiu tekert és két lánynak udvarolva, értük lángolva.

Csokoloztunk és nekünk minden jót oda adva,

egyik sem volt már ártatlan, sem tapasztalatlan.


Gyönyörü idők felejdhetetlenek, nem volt fontos,

szerelem ? - Na nem, csak a szeksz és kérdés ?

Szilágyi Krisztinát amikor megismertem, meglátta a vágyam,

sohasem hagyta hidegen az ágyam, de érdekelt az engem ?


A legjobb barátnőjét, ki nem kicsit volt fehérmáju,

kicsit bicegő járása, de balesetnek volt áldozata.

Mind a ketten, egymást hergelve, adták testüket,

fogamzás gátló tabletát, rendszeresen szedve.


Az élet addig igazán élvezetes, medig boldogitó a szex,

egy férfi csak ideig óráig, medig kemény dárdája". 

A nő haláláig mert a két lábát szétvetve,

Egy harci hejzenél sohasem keresztbe téve.

blackroze•  2024. április 13. 15:46

Szombat délután IV rész.

Till Ica néni, az álszent nő,

álitolag utálja a sok "alkoholistát".

Álitolag, mikor kiment, tajrészegre,

leitta magát a "sárga főldik". 


Az elektromos kocsiból kiesve, minden ruháját beszennyezve,

majdnem nyakát szegte, de a kulturáját elvesztette.

El sem hiszem, mekorra csalodást okozot, nem csak nekem,

szereplést többet nem hiszem, mert ö let az intézmény szégyene.


Cameron Diaz, hihetetlen elmés filmjei éllén,

a "Csarlie angyalai" az csak kariere koronája.

Mozgása, hangja, Lucy liu, és Drew Berimorre,

imádom mert plátói szerelmem Ő volt.


blackroze•  2024. március 22. 18:06

Tizenhét óra harmincnégy perc.

Emillia, a legrégebbi motorossa ennek az othonnak,

a jóindulatát mindenki a maximumon kihasználja.

Nem érdekel senkit hogy majdnem egy hete, 

inhüvely gyüladástol kegyetlenűl szenvedve.


Munkáját elvégzi, hállát ? Komolyan valaki ?

Nem is értem miért szenvedve, szeme könyben.

Kis kezét a kezembe véve, egy szem csokival sem,

pedig szeretném a mosolyát vissza adni, fájdalmát megfelezni.


Anikó, Olivér serdülő fiát próbálja kordába tartani,

de én is tizehat évesen, már el kezdtem "vadászni".

Már borotválkoztam, és a tengerparti nyaraláson,

egy húsz éves elvált aszonynak adtam az "ártatlanságom".


Mind egy "duroggó vadgalamb, körül táncoltam minden lányt,

Enache Cameliát, az éjszakába a tengerpartra kicsalva,egy fának támasztva.

Örök szerelmet igérve, a magamévá téve, lelkét lábbal tiporva,

két nap után egy görög hercegnőt, ki örömlányként nevetve.


Következett egy francia igazi táncoslány, ki egy sztriptisz bárba,

hatalmas pénzeket kaszálva, elvitt a Konstancai tiszti kaszinóba.

Megkért, játszam el a hősszerelmest, mert sollóban nem let volna,

esélye bejutni és mivel a francia nyelvet már akkor anyanyelvi szinten vágva.


Utolsó két nap, Camelia sirva megkérdezte, - Jelentettem neked,

bármit is vagy csak egy trófea voltam, és a skalpomat neked adva ?

Szerelmet hazudtam, levelezési címet váltotam, és télen egy hétig nálla,

a szülei érezték hogy bennem megbizni az maga lenne az örültség.


Akivel már a vonaton teljesen magamban gabaitva,

ő volt a MONIKA, egy doktornő egyetlen lánya.

Az anya is elvált volt, és egy nap amikor egyedül volt,

a "hadjáratom" következő áldozata volt, és hm.


Amikor katonának mentem és vissza jöttem,

a Monika egy tűzoltoval járt már jegyben.

Nem szerette, de úgy érezte, ideje, a családját a csődtől,

csak úgy tudná megmenteni ha egy gazdag férfit ujja köré.


A strandon találkoztunk, és megkérdezte : 

- szeretsz még, mert én még igen.

- Őszinte leszek én már nem, felöllem,

én egy magas szintű prostituáltat énekelni képeztem.


Álneve, Mata Hari, franciára tanitva ő meg a fraciázásra,

Koloszváron a Szépkilátás(Belvederre) szálodába én zongorázva.

Párizsba egy autó gyarast keritet a "pokhálojába",

Egy hétre még vissza jó egy Meteor, mi már akkor olcmobil számba.


Ennyi e történet de majd egyszer.

blackroze•  2023. december 15. 06:31

Első táborozásom a hegyekbe.

             Vannak olyan emlékek amik sohasem törlödnek. Aban az időben még ösztönözték a gyerekeket a komoly tanulásra. Minden osztály legjobb három tanulója, ingyen mehetet táborba.

             Az utazás első része buszal történt. Ez a hetedik osztály elvégzése után történt. Egész uton ugy énekeltünk mind egy raj pacsirta.

             A második az kisvasuton. Mivel reggel 6-kor indultunk, 10 órára már ot is voltunk. Szép kis faházak, mindegyikben négy ágy. Cölöpökre let épitve, öt lépcső lehetet felmeni. Ot még anó télen méteres hó is volt. Sajnos csak nyáron lehetet ezeket használni. Füteni nem lehetet.

             Fenyves erdő, egy bővízü patak, egy kiseb Niagara. Már főt az ebéd két hatalmas kondérban. Bableves, és turos puliszka, júturoval, sült szalonával, tejfölel bőven "nyakon öntve".

             A nap csodásan sütöt és mi rögtön nekivetközve, bokáig fübe lépkedve, belegázoltunk a patakba. A legmélyeb részen is csak melbimboig ért a víz. Aki tudot az uszot, aki csak lehüteni akarta magát az beállt a Niagara alá. Utána jöhetet a labdázás ebédig. Olyan tiszta volt a levegő, szinte harapni lehetet.

             Olyan étvágyal látunk neki, minden elfogyot. Elnehezült szempilákal, bebujtunk a kuckonkba és délután háromig olyat aludtunk hogy csak na.

             Jöt a délutáni kirándulás, és természetesen megnéztük hogy mit lehet "nasolni". Megismerkedtünk a tájékozodás fogalmárol, a gomba fajtákról, mi az ehető és mihez nem szabad hozzá nyulni.

             Hajnalban a madarak éneke, a harkályok kopácsolása ébresztet. Mindennap tanultunk valami ujat. A harmadik nap lementünk a faluba. Fagyiztunk, finom süteményeket etünk.

             Megtanultunk halászni és ami halat kifogtunk aból készitettek hallevest. Palacsintát sütni csak páran akartuk megtanulni, de négyünknek sikerült ugy sütni hogy feldobva és a levegőben megforduló palacsintát "elkaptuk a levegöbe".

             Hatalmasakat kirándultunk de egy dologra mindig vigyáztunk. Szemkontaktusban maradtunk mindig. Akor még tudtuk mi a fegyelem. Este érdekes modon ugy aludtunk el mind a téj. De nem csak mi. A tej is megaludt és reggel fris kenyérel menyei regeli volt.

             Olyan gyorsan elrepült a két hét hogy amikor utolsó este a tábortüz mellet, a sötédedés utáni árnyékok játéka felejdhetetlenné tete ezt az estét - mivel éjfélig fenmaradhatunk.

             Reggel szomoruan de mégis boldogan szedelözködtünk. Szép volt, rövid volt de enyi. Legalább a töbi gyereknekel tudtuk mesélni.

blackroze•  2023. december 11. 06:05

2023.XII.11 reggel 5 óra 47 perc.

               Ajándék minden nap. Vangelis zenéje felpezsditi a fantáziámat. Várom hogy végre megviradjon és a Violetta elolvassa minden írásomat vasárnap reggel óta. Remélem Elvira is meggyogyult. Magamról tudom, a legrémesebb dolog a betegség. Ez az év megváltozot képességüvé tet de pont ennek köszönhető, amit csak elméletben tudtam most gyakorlatban is ki kelet próbálnom. Az Uzsoki korházban, kerekesszékel szálitotam a betegeket(ot műtösfiu és betegszálitóként dolgoztam). Most Szombathelyen én kerültem kerekes székbe. Szomoru és mégis vicces.

               Már csak 20 nap és 2023 a multé lesz. Karácsonyfa még disztelen de már áll. Sok mindent túléltem, és most azon dolgozom, két lábon már pár percig állni is tudok. Lépésről lépésre haladok afelé hogy ne egész nap kerekek legyenek alattam. 

               Job kezem még használhatatlan de a gyogytornász kis tündér mindent megtesz annak érdekében hogy el ne így maradjon. Gondolom felteszed akérdést mivel írok. Bal kézzel.

               Ennek az oldalnak köszönhetem, mindent kiírhatok, sok mindent elolvashatok, nem unatkozok.