bolonyibence blogja
KultúraFekete rigó.
Gyorsan telnek a napok,
mindent látok és halok.
Oly messze még az alagut vége,
a darazsaknak halálos a mérge.
Leveli béka, szunyogra vadászva,
levelek alá bujva, golyára nem várva.
Verebek boldogan fürödnek a porba,
akik utálják a vizet, usznak egyet borba.
Teknösök a tenger vizébe hemperegnek,
sosan szeretik a kékvérü hercegeket.
Döngnek a hulámok sziklákat "morzsolva"
egyre töb a sivatag, őzbakoknak hulik a szarva.
Gombászni megyek, elötem a magas hegyek,
a hó elöl mélybe bujnak a fázos egerek.
A vakond holdfényben csak éjjel vadászik,
a giliszta csendben szomoruan a gyomrába mászik.
Kirándulás a hegyekben ahol a vermekben,
sok kárt tesz e idő a fában szorult termeszben.
Víz esés, jéghideg vízben fejest ugrotam,
mint a barna medve a fris málnát akartam.
Már halom a kolompot és jönek a kecskék,
fehér ruhába fejik öket a szép menyecskék.
Sajt és medve hagyma, karikára vágva,
büszkén néz az égre a magas Déva vára.
Lasan dél lesz és már éget a nap,
elkel a fejünkre a szalma kalap.
- Pálinkás jó regelt - mondja a juhász,
hegyek viszhangjában, hegycsucsra mász.
Első szerzeményem kotára írva,
ki meghalgatta csendben fakadt sírva.
Kis zenekarunkal bálokba járva,
reggel korán kelö lányok szeretöre várva.
Legények énekelve, válukon kasza,
tekenőme dagad a palacsinta masza.
Este hazatérve, virággal kalapba,
boldogan bujnak piheni nádtetős gunyhoba.
Kinek napsütés van a szemébe,
lángra gyujtya szívem az örök sötétbe.
Itt ül melletem, és látom a jövöt,
merd nélküle már szívemben csak a gyom nőt.
Kicsi kezében fogja az ujjam,
fris vízért érte beugranék kutba.
De jó lenne este el nem válni,
örökkön örökké a lelkét magamba zárni.
Magas fsal vesz körül,
ennek egyikünk semj örül.
Várjuk a csodát de honapok kelnek,
pedig már rég volt amikor egymásnak
valotunk örök szerelemet.
2025.05 26. 5.55, HÉTFŐ.
Hihetetlen vasárnap, Marikámmal,
osztrák rokonaival, álmainkal.
Boldogan ujságolta :
- Képzeljétek gyerekek,
belöllem muzsa lett.
Felveszem a férjem nevét,
így értetem meg hogy még.
Akor is ha én elöttem,
életem, a felhőkbe fellőttem.
Nemsokára Bölönyiné, Kálay Marika Benedekné,
alatunk, piciny paripa, ujunkon, foglalata platina, gyémántal kirakva.
Avarban fekve agarakat kergetve, úszva a mélyvízben,
a fekete tengerbe, igazi fergetegbe, átmenve a Kréta szigetre.
Olyan boldog lettem volna,
almafát ülteni Maglodra.
Pestre a VIII kerületbe,
mindenrómát feszületre.
Kerekeskút új házamba,
hat szönyegem porolóra.
Három csikó, egy szép vakló,
arra ülök ha nagy lesz a hó.
Szabad vagyok, ha unatkozom,
meghegyezem 100 szem zabom.
De jó, de jó, ott a hajó, rajtam majó,
Ami majó holnap is jó, alatam két vizisikló.
Elmegyük egy fagyizoba,
pisztáciát ropogtatva.
A Surányi rokonomat,
kocsimat a kompra, matra.
Kártyázgatunk, malmozgatunk,
kemencébe pitát sütünk.
belecsapunk a lecsóba,
gójának is internetes lesz a lógója.
Már csak 111 perc.
Versel ver Shell, alig 610 forintér literár,
az olalaj sem a Vénusz, de sem Floriol.
Ami a gyomrot egyedien rendbe tartja,
viszont zsebben nagyon mélyen, tökmag olaj(700 mililiter 11.000).
Aki viszont smucig, az így jár, mert az egészséget lerombolni,
csak egyszer lehet (padlóra küldeni), visszacsinálni ?
Sok embernek aki a roszról nem tud lemondani,
rövid ital(tüske), tabletás bór, napi négy liter.
Enni, normálisan táplálkozni, kijozanodni ?
a maradék agyát, borgözben tartani.
Ha a mája egy idő után (beadja a kulcsot),
akkor az annyit monnd : - Öcsém neked ennyi volt.
Zongora ábrázolásban minden egyedi,
aki lélekkel szárnyaló szelemmel.
Grieg, Ámoll zongora szóllóval, zenekarral,
visszavisz az igazi romantikába, a "szűz erdő idötlen világába".
Hatvan három éven keresztül mindent végig játszva,
a verseimet nem egyet "aláfestve", és a 2024 Szent István ünnepére.
Forgatokönyvét 10-14 percre kiszámitva, szavalók, szolisták,
a végén mindenki felállva, a közönség tiszteletét meghajlással.
