bolonyibence blogja
KritikaJúlius 3 napja.
Egyszerüen mesés az amikor hajnali 3-kor két idiota nő pofázására ébredsz. Majd a mai napon meg fogom kérdezni a nappalos nővért, magyaráza a Wéber Annának és az Esztikének hogy este 22-és 06 között mindenki szeretne pihenni. Egy biztos hogy ezt meg fogom lépni. Elegem van a nem normális nőkből.
Egy kérdés.
Vannak emberek akiket rabul ejt a pénz, de olyanok is aki munkamániások. Elfelejtik azt hogy a kór elbánik velük. Akiben sajnos mélyen megbiztam, akiért volt olyan nap hogy 12-13 órát is dolgoztam amikor "ledarált" az élet még anyira sem méltatot hogy legalább vissza hívjon. Ez olyan seb ami sohasem fog begyogyulni.
Mentálos. Ez nekik csak munka. Fogalmuk sincs mi történik egy emberbe. Nem is fogják megtudni soha. Ami mindent eltakar, pár szál virág. Még tudnék olyant is adni magamból amit csak kevesen tudnának megadni. Türelem kel hozzá. Sajnos az enyém fogytán van de még pislákol bennem a remény mind egy csonkig éget gyertya. Lehet hogy valaki ezel a lángal még a foro csonkba beleragassza. Vagy nem. Gyülölöm ezt a helyet. napal menyország de az éjelek végtelenek. Ilyenkor bánom hogy tul éltem az agyvérzést.
Csütörtök. Pellengérre fognak tűzni de akkor se magamra fogok gondolni. Csak a szerelmemre aki úgy olvas bennem mind egy nyitot könyvbe. Azt hiszik én csak egy fatusko vagyok. Minden nyílvesző ami a szívembe áll, egyre jobban kinoz. Remélem egyszer véget ér ez a földi pokol. Nem akarok védekezni elene mert tök fölösleges. A lelkem "ordit", a számon lakat. A remény hogy egyszer belelát valaki. Vádaskodni könyü de az aki vádol vajon anyira tökéletes ? Egyszer szembe találja magát ezzel a félelemmel és meg kérdi magától :
- Istenem, ez is én volnék,a lélektipró ?
Félni fog magától mert ez retenetes érzés, de én nem fogom egy másodpercig sem sajnálni. Nem az én vermemet ásta hanem a sajátját. Ennyi !!
Aki megtanítot nyiltnak lenni az egy Kozárvári lelkész. Olyan szegény volt mind a templom egere. Neki kellet kijárni az erdőre rözsét gyujtani, meg kellet tanulnia sütni, főzni. Az élet egy olyan tafolyam ami csak akkor ér véget amikor a lelkünk visszaszál az univerzumba.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Snapszer verseny. Elöre megjegyeztem hogy veszteni is tudni kel mert első hely csak egy van. Első hely csak egy van és nem szégyen elbukni. A tündéri Marikám már itt ül melletem. A kétszinű Ancika(a nagykastély besugoja) megprobált befolyásolni :
- Hagyál nyerni. Had legyek a második.
Marika ráförmedt :
- Eszedbe ne jusson. Nagyon utálom és ad meg neki ezt a nagy pofont.
2026.március 17.
Ezt nem vagyok köteles eltürni, és nem is fogom. It fogom hagyni ezt az idioták tanyáját. Most telt be egy pohár. Egy idősek orhonába nincs mit keressenek olyan idioták akik leisszák magukat a sárga főldig és "romba döntik" mások éjszakágyni ezt az eszement rácsok nélküli börtönt.
Március 16 szerda.
A mai nap végre el fogom intézni,
a szerelmemmel egy csoportba kerülni.
Regelinél, ebédnél, vacsoránál, nyernénk három órát,
esküvő után közös hálószobát, valoságot nem álmodás hiú ábrándozást.
A világ két leghasznosabb álata aki a főldőn,
az életet biztositja és a család fogalmát.
Egyok a hangya, a másik a méh, mert ha nem tudod,
akkor kár is megpróbálnod, mert ez neked csak egy tág....
Amit a szív, és szem egybekelt,
kocsimba igazán danol minden mi kelt.
Uszik a sellő, mert bene az erö,
a cápában nem is kevés az agyvelő.
Péntek, szeptember vége.
Hatvankilenc év, majdnem négy hónap. Ha belegondolok így visszamenőleg ez hihetetlen. Az első lépéseimemet tizennégy hónaposan tettem meg és eddig a megtett út, több min a kínai nagyfal hétszeresse. Volt olyan időszak amikor napi husz kilométert is megtettem. A katonaság volt az ami igazi férfivá edzet egy embert.
Első maratoni eröltetett menet, teljes felszerelésel az volt amikor hajnali három órakor elindultunk Kolozsvárról Torda irányába. A harci feladat, a Jára völgy hasitott szikla tetején befészkelte magát egy ellenséges hadtest. Gépfegyverekkel és minden létező harci felszereléssel elátott katonai eröditményt hoztak létre. Cél, megsemmisités.
Akkor már túl voltunk azon hogy öt nap alatt 60-90 km. legyalogoltunk, napali és éjszakai lövészet, 7.62 géppisztoly, hangtompitós marokfegyver, támadó és visszavonuló gránát dobás (gyakorló és éles), Konstancán a tenger felé közös román és orosz katonasággal egybefont akció. Akkor halotuk meg a 16 csöves katyusa "ének hangját". Még szerencse hogy volt rajtunk hangtompitó fülvédő mert anélkül beszakadt volna a dobhártyánk.
A katonai eskü. Abban bene volt az is, árulás esetén még kb. 60 perced volt hogy imádkoz mert utána lehetett választani. Cián kapszula vagy nyilvános kivégzés. Lényegébe kilenc betyár kemény hónap, 1974 szeptemberétől 1975 június 7. Amikor az első kiránduláson a barátaimmal Désről Magyar Láposig vonattal, onan fel a Cibles csucsáig, lényegtelen 26 km. a töbiek az ut végén már kidöltek, én viszont elmentem fáért, adig a lányok elökészitették a hideg vacsorát és este 20 órakkor már mindenki aludt a kirándulok számára kialakitott barlangban.
Reggel 4 órakor elmentem a kb. egy km. távolságon levő vízeséshez, "lezuhanyoztam, fris vízet hoztam és amikor meghalottam a kecske pásztor szamarának nyakába szolló kisharangot már rotyogott a bográcsba a villás reggeli. Megkináltam egy korty pálinkával (kb. két deci igazi Besztercei 50 fokossal ö meg kér egy edényt és fejt nekem kb. három liter habzó kecsketejet.
Szavak nélkül is megértetük egymást. Ő látot el a legfinomabb gombákkal és nem leírt receptekkel. A legfinomabb ennivalot amit az ö receptje alapján készitetünk az a Bárány husos, tejfölös kecskesajtos puliszka volt. Ilyen finomságot még az angol királynő sem evett. Kptunk tölle még egy három literes igazi bort ami felért egy négy putonos tokai asszuval. Két csodálatos hét. Felejdhetetlen.
Ha az ember néha el van kenödve, olyan jó visszagondolni ezekre a dolgokra. Akkor még volt igazi oktatás és tudtuk ha azt akarjuk hogy a társadalom értékes elemei akarunk lenni, főleg úgy hogy a nagyszülein voltak a pédák. Ma már minden butitó eszköz megvan. Mobil telefon, SMS, és már a mai fiatalok a kézírást értelmetlennek tartják.
Khatia buniatishvili. Nem csak szép de a tíz ujja alatt él a zongora. Lelket kap és a közönségben "megfagy a lélegzett".
