bolonyibence blogja

Gondolatok
blackroze•  2024. június 18. 07:29

Kedd reggel.

Francia énekekkel ébredve,

Mireille Mathieu, " Mon amure",

"Paloma blanka", hihetetlen,

mennyire csodás, mert a frizuráját.


Aki a divatot mindig lekoppintotta,

hajviseletét, ruháit, de még a mozgását is.

Töbször jártam Párizsban, a szerelem városábba,

decemberben mindennek horor volt az ára.


Szerencsére mindent az a cág állta,

kinek az érdekeit híven teljesitettem.

Hogy semmibe ne szenvedjek hiányt,

a napi zsebpéntem 100 euró elég volt mindenre.


A diadalív, az Ejfel toronyban ebédeltem,

egy ora alatt lassan körbe forogva, egész Párizst.

Lábaim elött, husz kilométer távolságba,

örökre ezt a szívem magába zárta.


Repülövel mentem Münkhenbe, Londonba,

onnan a Csalavonattal Párizsba, hol a fél éjszakát.

Átmulatva, mert a munkám csak 11 órakor kezdődőt,

tarthatam volna szeretőt nem eggyet de legalább kettőt.


Párkány, Komárnó, Komárom, a csodák csodája,

minden pillanatomat más és más élmény várta.

Igazi finomságok, helyi szpecialitások,

de amedog dolgoztam sohasem ittam alkoholt.


Bécsben amikor decemberben üzletkötöként,

elmagyarázták, kel valaki aki kellő tisztelet dijért.

"Alvó üzletet" átvéve, mert akkor adomentesen,

vittem is és aki egy olyan öszeget amiből fél évet.


Természetesen olyanokat vittem kiket a csődtöl megmentettem,

de az üzlet az üzlet, és tisztelet dijjat felét neki felét nekem.

Oly csodás helyeken voltak a központok ahonnan katalogust kaptam,

akiknek rengeteg pénze volt, igazi antik butorokat, csillárokat.


Varsóba vonattal mentem természetesen hálló fülkében,

estétől reggelig magamat kipihentem, és frissen az üzletet.

A tárgyalások magyar, angol, német és természetesen,

slovákul de az engem modfelet nem érintet, mert azt a forditó gép.


Áldot időszak mert minden percemben ot volt az élvezet,

akiknek dolgoztam agyüt velem készitettek emlékképeket.

Amikor szomoru vagyok és este ezekre vissza gondolok,

más ember két élet alatt sem vol enyire sokrétüen boldog.

blackroze•  2024. május 18. 17:43

Dicsekvők.

A mai világban amikor munkába állni,

senki sem akar csak parancsolgatni.

Tanulás nélkül, szerény nyolc osztályal,

nagyon sok pénzt keresni aztán azt két kézzel

                                    az ablakon kizsorni, elherdálni.


Mindig volt munkám, sőt, túlválaltam mindig magamat,

nem kiméltem semmit, és ezért nem hitem, mekora árat.

Elmultam hatvan, hatvanhat, és én csak hajtotam,

egész életemben a nőket hajtotam, piáltam, a kasznoban,

                                                        vagyonokat eljátszottam.


Most már nem érdekel csak az ami megmaradt,

nem égetem két végről életemnek virágárol a hármat.

Szeretem a holdat, mert naprol napra változhat,

cipömről, nem pucolok sarat, mert nem taposok havat.

blackroze•  2024. május 16. 18:31

"Este van, este van".

Csütörtök dél után szunyokálás után,

szélcsedes időben fedetlen fővel.

Nézem a napot és halgatom a dallamot,

amit imádtam mindig az áriát, a "Figarot".


Boldog gyerek koromba,

úszni megtanultam a szőke Szamosba.

Lebegni csandben, a feneketlentóban,

a nanyanyám két tanitványával sikoltozva.


Annyira sos volt, a nyelesfejsze,

a nyelének köszönhető megmaradt felszinre.

Ha kipancsoltuk magunkat a kertkapun bemenve,

farkas éhesen fris zsiros kenyeren, Lukulusz paradicsommal.


A lány négy évvel, a testvére, 

a biró lánya egyidős vele.

Stella volt a lány neve Bandi a fiu neve,

fürdés után, zuhanyzás közben hozzám ért a mele.


Már nem volt ártatlan, és még nekem fogalmam nem volt,

mi tőrténik velem, de simogatás számomra lett a történelem.

Szeretkeztünk és amikor a "robbanásom közeledtét" megérezte,

nem engedte hogy ennek vége belemenve, essen teherbe.


Megkért, ezt senkinek véletlenül megemlitve,

az élete sorsát megbélyegezve, én legyek szégyene.

Ahoz tulságosan belé voltam esve, lelkem, szívem,

Ezt csak töb mint ötven év után, mert már harminc évesen.


Két gyereket hagyot árván, és mindenki siratta,

a gyerekek apja, ebbe lelkileg belerokkanva,

Egy év sem telt el és követte párját,

együt usztak el a Nóé bárkáján, a nagypapák örök gyászán. 


Családjának főfoglalkozása, 

a galambok, énekes madarak párzása.

Postagalambjai, nagyon sok versenyen,

arany és ezüst érmesen, mindig nyertesen.


Legbeszédesebbek a papagájok voltak,

kakadú, ha felboszanva, taraját felborzolta.

A beszéde egyedi de káronkodni is szokott,

mindenkit szídot, az ujságost, kéményseprőt.


Az ablakost amikor utcán kiabálása : - Zsámó, zsámó,

gyémántal, gittel, hátán nagyméretü üveggel.

Hihetetlen de voltak olyan szakmák amiket már,

senki sem ismer, pedig, hasznosak voltak testi erővel.


Erdőbe kimenve, gombát, galagonyát, áfonyát,

az édes szára miat a lebarbara, cukor nélkül is csoda.

Szerelmesek igazi névadoja, a négylevelü lohere,

áldoták mert tudták ezt két itatos papir között tárolták.


Nagyapám legkedvencebb gombája, a keserü gomba,

kalapja nagy de jútúroval telibe "megpakolva".

Ropogosra megsütve, felszeletelve,

egyszerüen fenséges volt ennek egyedi ize.


Legalább hat féle ehető gomba, paprikásba,

az izének javát adta a fűszergomba és a "piruló galoca".

Ennek két veszélyes "nagybátya" a hánytató,

de a legveszélyesebb volt nevszerint is a gyilkos "apossa".


Finom szörpöt lehetet késziteni a bodza virágából,

cukorral citrommal hat nap után érlelt, de hütve.

A vendégek imádták de mindenki rájárt,

háromszor tiz litert, három nap alatt  felejtve.

blackroze•  2024. április 17. 15:14

Szerda 17 dél után 14 óra 40 perc.

Bolondok hónapja, ez már a bolondok háza,

cserép edénynek lepatogzó máza.

Keresem azt a kivételes helyet,

ahol zenét halgatva, meg is pihenhetek.


Biciklim csóvázát, a barátom lecsiszolta,

rozsdamentes festékkel, ujjá varázsolta.

Cirkuszban, drótkötélen, egyensuját bottal,

alatta háló, lélegzet elálló közönség, ördöngösség.


Gyerekkoromba, triciklin egyensulyozva,

jártam utcáról utcára, szomszédoknak mindent brvásárolva.

Szeretek is ezért, főleg a hentes a virágos és a pék,

apró sosperecből, szalma virágból, dobos tortából.


Amikor a vidámparkban, két bicikli össze csatolva,

két fiu tekert és két lánynak udvarolva, értük lángolva.

Csokoloztunk és nekünk minden jót oda adva,

egyik sem volt már ártatlan, sem tapasztalatlan.


Gyönyörü idők felejdhetetlenek, nem volt fontos,

szerelem ? - Na nem, csak a szeksz és kérdés ?

Szilágyi Krisztinát amikor megismertem, meglátta a vágyam,

sohasem hagyta hidegen az ágyam, de érdekelt az engem ?


A legjobb barátnőjét, ki nem kicsit volt fehérmáju,

kicsit bicegő járása, de balesetnek volt áldozata.

Mind a ketten, egymást hergelve, adták testüket,

fogamzás gátló tabletát, rendszeresen szedve.


Az élet addig igazán élvezetes, medig boldogitó a szex,

egy férfi csak ideig óráig, medig kemény dárdája". 

A nő haláláig mert a két lábát szétvetve,

Egy harci hejzenél sohasem keresztbe téve.

blackroze•  2024. március 11. 09:41

Mikor mindegy a mind 11111111111111.

2024 MÁRCIUS 11, nagybetüs ünnep, mert minden nap,

életem ajándéka, szüleim hagyatéka, mert a Réka, sosem lesz béka.

Finom a combja a kecskebékának, rántva egy falat, első formája,

ebihal de akkor még "se keze se lába", senki sem lépa kis rövid "farkára".


Posta galamb szegény mit vétet hogy, három deka kokainal,

a lábára erösitve, a vámot elkerülve, ezel milliokat megmérgezve.

A sogorom galambász volt de ö csak versenyeztetett,

ezer kilométrre "versenyzőit" gyürüzve elengedett.


Vot olyan galambja, mely rövid élete alatt, 

öt aranyérmet, egyedi dicsőséget. 

Ezek tojásait, egy vagyonért elárvereztetett,

ha nyertessei elhunytak, a kertvégén eltemetetett.


Csodálatos hofehér "tyúk galambjait",

hatalmas mellehusukat, panirban finoman.

Izletesen tálalva, éttermében, igazi uraknak,

kik imádták az igazi egyedi finomat.


Halászlének az igazi alapját képezte a busa,

benne keszege, kecsege, szeletben törpe harcsa.

A Balatoni fogas adta meg az ízek koronáját,

fekete kaviár, vörös kaviár volt a "hab a tórtán".


Turkevén, az egyik ügyfelem kinek saját tava,

benne volt a halászléhez szükséges "bórsa, sava".

Elötte igazi szílva pálinka, utánna nyólc éves vörös bora,

vacsora után nem volt szükséged altatóra.


Amit itt Budapesten halászlének csúfolnak,

kockából készült, konzervre épült.

Ami viszont egyértelmüen igazi,

azt szegény ember nem tudná megfizetni.


Húsz évvel ezelöt a Vörösmarti téren,

véndég voltam mert az utcai barátomnak.

Festőművész, karikaturistának, modelt állva,

másokat is meinspirált, és nem kis pénzt rászánva.


Egy szem tőltőt káposzta, kis kanál tejföllel megbolonditva,

egy vagyonba került, de a kínainak ez nem volt téma.

Öt ezer forint, kenyér fogyasztás mellé korlátlan,

Egy deci tokai asszú, vagy két deci Egri bikavér,

szintén ötezer, de mivel nekem ingyen volt, akkor ?


Tihanyban a velneszben mindent arany árba,

kis pohár tequila, a medencénél ingyen felszolgálva.

Huszonnégy óra alatt ha jól akartad érezni magadat,

Ötven ezer forint, borravalóval, maszirozó nővel.


Este megnyilt a Las Vegas casinó,

ha egymiliót othagytál, V.A.P. vendégnek számitottál.

Az amerikai vendégnek semmi sem volt drága,

fizethetet nyugodtan dolárban, svájci frankban.


A visszafogot angol uriember, el sem hiszi az ember,

pedig ö is férfi, hus vér ember, kéjnőért mindent.

Othon viszont az e fajta szolgáltatást megvetve,

röhögöt mert mint a medve a "lépes mézet" ö is élvezte.


Ha világban nem lenne képmutatás, álszenteskedés,

titkolozásra a világ pénze sem lenne kevés.

Az amerikaiak imádták a mongol nőkete

elérésükhöz használták a Tibeti "tevéket".


Afrika sivatagaiban, "sivatagi taxiban",

fehér máju amazonokban totál belezugva.

Csodás a szex, mert nem kel hozzá érzelem,

de az élmény teljesen egyedi és felejdhetetlen.