bolonyibence blogja

            Ezt a müvet mindig imádtam. Ha vissza emlékszem ara a tanárnőre akinek a neve Lacrimiora Cofáru, ö határozot meg bennem valamit. Ő adta meg szárnyaimat, és megértette velem ha nem a lelkembe gyökerezik a mű értelme akkor ez nem több mint egy gyom aminek a neve "ördögszekér". 

            Akkor már megírtam az első zongora darabjaimat, amiket a nagymamám és édesanyám évzáró koncertjein be is mutattam. Sajnos ez egy kicsit(nagyon is túlfütötte az egomat). A "művész lelkek már csak ijenek. Néha nagyon kegyetlenek, lelketlenek".

           Mamaja, román tengerpart. Egy Buzaui kislány nagyon megtetszet. A neve Enache Camelia és mivel akkor már szerepeltem külömböző darabokban, a hajamat korom feketére festeték(eredeti színe barna). Olyan voltam min Alen Delon. Hajnalba kimentünk a tengerpartra és mivel akkor még a víz kellemesen langyos volt és nem látot senki, anyaszült meztelenül beusztunk mind két sellő. Amikor kijötünk a vízből és egymás melé feküdtünk a szép nagy törölközön, a magamévá akartam tenni. Rámnézet és megkért :

          - Légy szives ezt ne. Én még ártatlan vagyok és ezt az egy dolgot szeretném csak annak adni akinek kimondom a "holtomiglan, holtodiglan varázs szót".

          Nem tetszet de ezt nem mutattam ki. Nekem akkor már némi tapasztalatom volt a testi szerelemről. Ezt a Badiu tanár unokahugától vettem el. Szerencsétlen, belém szeretet de én csak a szexre vágytam.

          Hazakisértem és el keztünk csókolózni. Nem elenkezett amikor csendbe de kigomboltam a bluzát, egyessével a fözője csatjait és amikor beléhatoltam és elvettem a szüzességét, én boldog voltam. Ő szerelmes de amikor megérezte, az én számomra ő csak egy "skalp volt", teljesen magába zárkozott.

          Ropant dühös lettem és másnap egy bolgár lánnyal bementünk a Konstancai Casinoba és mivel neki rengeteg pénze volt, el keztünk a géppél pokerezni. Ameddig kis tétekkel játszotunk, nyertünk. Sajnos ott fertözöttem meg ezzel a pokoli játékkal. Megebédeltünk a város legdrágább éttermébe és akkor ettem olyat hogy teknösbéka leves, polip, rája és homár. Amikor vissza mentünk direkt úgy vittem kézen fogva hogy lásson.

Sirva fakadt és este amikor már kicsit kijozanodtam, odajött és csak annyit mondot :

         - Te csak egy szívtelen skalpvadász vagy és én nem leszek senki "trofeája".

         Nem értetem meg és a vonaton,(mivel 14 órás volt az út), a vonat V.C.-jében szeretkeztem egy Monika nevü lánnyal. Ez a lamur sem tartot sokáig.

         Kolozsvár(pontosabban Cluj-Napoca) ez volt e csodálatos Erdélyi városnak a neve. Két filologus lány segitet leforditani német nyelvből azokat a részeket amik a dolgozataimhoz kelletek. Egyikkel sem teremtetem testi kapcsolatot pedig az egyik boldogan lett volna az enyém. Lehet hogy jobban jártam volna de, késő bánat eb gondolat.

         A zongora vizsgáimra a zene akadémia Bach termében készültem fel. Vasárnap, senki nem volt a környéken ébren. Reggel 5 óra. A portást "lekenyereztem egy lukszus ebédel" és felengedet gyakorolni. Az ablak támlákat bezártam és addig gyakoroltam korom sötétbe ameddig hiba nélkül játszottam el mindent. Kedvenc darabjaim a Liszt ferenc által Págánini akit az ördög hegedüsének becézték, ezeket a müveket átírta zongorára. Amivel a legnagyobb sikert arattam az a "la campanella" volt.

        Amikor ezeket a sorokat írom, 2025.05.06 és hajnali kettő volt amikor "kivetett az ágy". Filmet néztem és ma lesz 10 és 11 között egy egyedi beszélgetés. Két mentálos és 5 olyan ember akik megprobálnak feldolgozniéletük legkeményebb korszakát.

        Egy dolgot viszont senki elött nem fogok feltárni és eről csak én és a Teremtő fog tudni. senki más.  

        Amikor szembesülünk azzal a kegyetlen ténnyel hogy az életünk csak egy felvilanó szikra, szeretnénk valamit egy kicsit tovább adni. Nem akarom hogy a testem a "lángok martaléka legyen". Van két egészséges tüdöm, két egészséges vesém, egy "szerelmes szívem". Ami még ezen kiivűl megmarad azt hanvaszák el de senkinek nem árulhatják el hogy ezek a hanvak hová lettek eltemetve. Az othon egyik Vörös rozsa tövére akarok kerülni, mert a vérem színe világitson a sőtét éjszakákban.

Esik eső csendesen,

tavaszodik rendesen.

Húll a hó, táncol a csikó,

friss zabot eszik a ló, holló.

Jégcsap már rég nincsen, 

kedves angyalom, nővérem.

Ha téged látlak, jobb lesz kedvem,

köszönöm néked, lelki szellemem.

Nemsokára mehetünk a bálba,

a nyári mikulás nem jár szakálba.

Amikor a borz és a görény, szegény,

az öserdöből minden állat szökevény.

Boldog a majom mert rengeteg körülötte a banán,

kokusz tejet iszik és ha sokat napon haggya, részegre ?

Amiota a lelkemet a szerelem világitja, a tücsök és hangya,

ha jol megfizetem a szerelmemnek szerenádot ad és hétszín virágot.

Semmi sincs szebb az élet alkonyán mind tánc az éjszakán,

nekem a Kállay Marikám, mert álmomban karomba tartom.

Minden meg van már beszélve de ameddig a hivatal,

össze nem ad de utánna jöhet a lakodalom nászút.

Elmegyünk Ausztriába, a szerelmesek várossába Párizsba,

a diadal iv av alatt hat lovas hintoval,  Luvrebe francia pesgövel.

Roma és Velence gondolán lantmuzsikán,

rengeteg csillar mosolyog ott egész éjszakán.

Egy hónap de ez örök emlék legyen,

te vagy nekem angyalom, szerelmem.

Romában megvárjuk az új pápát,

valora váltja álmunkat virágom, múzsám.  

 Írta ezt a völegényed.

          Hajnali 5.48. Tegnap vacsora után, az egyetlen igaz barátom, aki engem úgy szólit hogy : - Bence bátyám - az a Biró Sanyi.

           Amit Ő eddig is megtett értem egy iker testvér sem tett volna meg.

           Amikor tegnap este egy epilepszia roham következményeként leeset az ágyról, azt hittem leáll a szívem. Amikor megtudtam hogy a Komáromi Franciska elhagyta az árnyék világot legaláb 5 éjszakát végig bögtem hangtalanul.

          Minden leheletére, minden mozdulatára figyeltem és amikor hajnali 2 óra után beájultam, már 4 órakkor a pacsirta hangjára ébredtem. Az éjszakás nővérke úgy köszöntött :

         - Végre reggel.

         - Ne is mondja.

         Úgy lopoztam ki a szobából mint egy besurranó tolvaj de miután bevetem a savlekötő tabletát, lejöttem ide hogy mire a reggeli lesz addig a zene hatására, megnyugodjon a lelkem.

        Debussy Tenger nevű műve, meg fogja nyugtatni a lelkem "háborgását".

        Ma kellet volna elintézni az elveszitett személy igazolványomat és a lakcím kártyát. EZ RÁÉR.

        A barátom élete sokkal többet ér minden pénznél.

irodott reggel 6.04.

        23 reggel 04 óra. Ami valamikor Romániába hatalmas ünnep volt az Augusztus honapban volt. Nincs lényegébe új a nap alatt.

       Franciaország. Szent Bertalan éjszakája !!!

       Augusztus 22-én, a német tiszteket a román tisztek leitaták a kritikán aluli állapotáig. Sajnos minden katona szereti a potyát. Eljött az éjfél és amikor megviradt a Bukarestben állomásozó német egész vezérkar szembe nézet egy halántékán áttsuhanó golyoval. Egész nap üldözték a német katonákat és akinek volt egy deka sütnivaloja és tudot pár szót románul, eldobta az egyenruháját és inkább bocskoros parasztnak álcázta magát és fejvesztve menekült.Már júniusban a román vezérkar kiegyezett az oroszokkal, ha vissza kapják Erdélyt akkor megint nagy romániáról beszélhetnek amit 1601 Mihály vitéz sajnos csak hat hónapig létre hozott.

        Az olá mindig egy undoritó aljanép volt. Krisztus születése elött állitolag egy Burebista nevü király volt a dákok fejedelme és a fia Decebal. Amikor a romaiak elfoglalták azt a részt is amit 1000 Erdélynek neveztek és 106-ban eljutotak a szülő városomog Désig, Kolozsvár várát akkor Napocanak keresztelték és a hires szülővárosom mellet levő sóbányát el kezték kiárusitani (1 kg. só, = 1 kg. arany.) egy 60 km köutat épitetek. Azon szálitoták ezt a felbecsülhetetlen értéket.

       Amikor 1955.05.31-dik napján délután 14.30 felsirtam, ennek a városkának az volt a neve(kis Jeruzsálem) A hideg és meleg Szamos partján alig 3.000 lakossal. Minden boltot zsidok vittek de a legszegényebb embernek is megadták a tiszteletett. 

      Amikor ünnepek voltak akkor minden (tőrzsvásárló) kapot egy szerény figyelmességet. életem első 36 évét it éltem boldogan de amikor hazátlan lettem onnantól kezdve lassan de az életem pokollá vált. Olyan lettem mind az a gyom aminek a beceneve : Ördögszekér. 

      Sodrodtam amerre a szél fujt. A mai napig és ki tudja meddig. Lehet ameddig árnyékom lesz. 

1970 június közepén,alig 15 évesen,

jártam életemben elösszőr Adakalén.

A Dunának egyik legnagyobb szorossa,

vaskapunál szélessége alig 100 m. méjsége.

alig 12 méter mélyen a sziklák közt lavirozva,

ahol az aranyember, egy családot teremtet.

Igazi mecset és a világ legnagyobb perzsája,

20 nő szötte ezt, de szövése ideje három év lett.

Csak mezitláb lehetet belépni, keresztet nevolt,

szabad vetni, mert Alah jellemét ez megsérti.

Eltelt egy év és egy hatalmas gátat épitetek,

és mindent egész más helyen felépitetett.

Alszik a sziget, békéröl állmodva,

fölötte szál el ezernyi gója, feszket ?

Fecske villan át felette, keseregve,

áldot legyen minden embernek egyedi emléke

Hétfő, hét nő, miért pont Ő,

azért mert boldogitó szerető.

Marika, Marika, gyémánt karika,

na ne vicelj kedvesem, nekem?

Nem kel a flanc, csak te kellesz nekem,

éjjeleimben te vagy a a fény a Vas megyében.

Már meglocsoltál de én csak a te illatod örzöm,

a viharos múltaddal, hidd el egyetlenem, nem törödöm.

Csak csók és rózsakert, iboja, viola, kálla,

az esküvőnk zenéjét szolgáltassa Ruha Pista.

Aki az Erdélyi ember szívét megdobogtatta,

az Ciprian Porumbeszcu, és egy szívhez szolló ballada.

Táncoltál nekem, utolsó szerelmem,

a két nővérke azt mondja : - Istenem.

Miért nem adattatik egyikükünknek sem,

ekkora szeretet, szerelem, csodás vézet-M ? 

Hajnalban még nem énekelt a rigó,

de a fülemüle trilázva dicsérte a napot.

Felkelt a nap és a harmatban megmosta arcát,

a fürj, és a fácán elrejtette tojását, fiokáit --.

Regelire halat ettem, és a Biró Sándor,

lent várta azt akinek kevés esze, mesze.

Vissza emlékszem egy igaz barátomra, 

aki 18 éves korában ment át vakondba.

A Hermina intézetből a Gecse Tamást kiutálták,

mert a Szilágyi Krisztinában meglelte párját.

A Jóni Tibor aki vakon születet, de harmonikázva,

mindent lejátszva, élte világát és a Krisztina fuvolázva.

Négyen nem egy helyen felléptünk, és a Csepel szigeten,

a Nova szálodába szobát béreltünk, és este én.

Az ebédlőt kitakaritotam de kora hajnalban,

kimentünk halászni és a vadőr : - Uraim most tiltot a halászat.

- Ja az igazság, vaktyuk is talál szemet,

a gözhajorol senki sem lop szenet.

Dunakavicsot ropogtatva de a nyulak szigetén,

koncertezve egy egész hétig az öt csillag erején.