bolonyibence blogja

Amikor 1955.05.31 megszülettem, 

a zenei világban, madárdalban.

Megkomponáltam és madár dallban,

kárpátok gyürüjében a szívemet adtam.

Eltelt hetven év de csak a testem,

szellemem, szívem, még mindig esztelen.

Dalból van a lelkem, mádártól kezem.

szívemben lángol a halhatatlan szerelem.

Év első embere a szept EMBER

regelire sajt, szílva, fürjtojás rántota.

melé anyira finom az ecetes pritamin paprika,

zeneként jöhet mellé a Zalatnai Sarolta.

Aki inyenc az csak madárként csipeget,

kezébe tart mindeg egy arany serleget.

Táncol a seregély, villámlik a fecske,

dalol a pacsirta, énekét Isten, ember áldja.

Lépésről lépésre, vágyva a lépes mézre,

hét lépés elöre, a legvégén kimenni az erdőbe.

Bíró Sándor aki éltét az erdőben élte, mindent,

latinul tudot és a gombák garmadában eligazodott.

Remélem hogy pár nap, pontosabban alig öt,

keretre támaszkodva, a kerekes kocsiból végleg kiszálva.

Sokan azt mondták, Jézus csak egy volt, mert a vaknak,

azt mondta : - Nyisd ki a szemed és lás világos csodát.

A bénának is lelkének egy darabját adta és mondta :

- Kelj fel és járj - a tanácsát megfogadta, és nevét áldotta.

Az örömlányt is amikor a lába elé omlot, kézen fogta :

- Az vessen követ rá akinek a lelke patyolat tiszta.

Isten anyira szerette ezt az általa kreált világot,

egy születet fia által megváltotta az egész világot.

Harminc ezüst volt Judásnak az ár amiért tanitoját,

Herodesnek adta de ez a pénz égetet, és mindent felemésztett.

Csak 72 órát lebeget és nem is földi testben,

a tizenkét tanitványa elött megjelent, és rendelkezett :

Az Úr vacsoráján amit minden igaz keresztény,

testem és vérem megtisztitja és így kerül mellém a menyországba.

AZ ATYA, A FIU ÉS A SZENT LÉLEK NEVÉBEN - ÁMEN.

Ha valakinek alkoholba áztatott az agya,

azt hiszi hogy a spanyol viaszt és a spanyol náthát.

A bárányhimlőt a birkák hodozták, de a kósók,

egymásnak feszülve, szikrákat látva, falra.

A fél láb de az üreskoponyába, eszet, inkább meszet,

vödörszámra a sittet megzabálva,mások idegeit "szétcincálva".

Remékhető hogy azokat akik mindenki életét megkeseritik,

a nyílt utcára kiraják és alhadnak a bokorba, '"fűsátorba".

Szerencse ghogy a nővétrk tudják mi is az illem,

éketüket, nem kevés áldozattal, megbocsázással.

Én az Anikót amikor elmert a józan eszem, 

vérig sértettem és amikor a doktór megkérdezte :

 - Tudja hogy ez a viselkedés minösithetetlen,

a szellemi sérelmeknnél semmi sem kegyetlenebb.

Ott sirtam el ezt ahol senki sem látta, mert nagyon fájt,

könyörögve kértem azért mert elment a józan eszem.

Túl rég szenvedek és bár mindenkinek reményt adtam,

csak a szerelmemre halgattam, de a Kállai Maruikámmal.

Csokokat váltva, de mindent mi jó bennem neki köszönhetem,

vergödő szívemben lángra lobbant a kortalan szerelem. 

Várom a szombatot és addig vele fogok gyakorolni,

Ő már a járókerettel nevető szemmel, tud szépen gyalogolni.

A polgári esküvönkön mind kettenkét lábon, én féltérden,

megvárom ameddig kimondja a boldogitó : - Igen, igen, IGEN.

Alig múlt el még öt óra, 

amikor minden akadályt elháritva.

Átkeltem a kiskastélyból a nagykastélyba,

és a legaranyosab zongora művésznőt 

                                             megcsodálva.

Ő nem más mind Khatia Buniatishvili,

kezei alatt a zongora is álmokat adva.

Ha süket néma is lennél, az arcán él,

a partitura, mert állomszép az arca.

---------------------------------------------

Számomra az élet legnagyobb csatája,

most kezdődik mert a Questor apám hagytékát.

Pofátlanul megnyirbálta mert negyven ezer hián,

három milliót hagyot rám és ebből csak harcok árán.

Egész családom neve öt generáció óta,

Bölöni volt de egy apro hiba miat Bölönyi letem.

Egész családom harcos volt térden állni ?

Azt soha mert hamarább voltak készek meghalni.

1.300.000 a Budapest banktól kézpénzben de kemény kamat árán,

mire hozzám került már csak 1.050.000 maradt de most hogy megint.

Megnyilt a kármegtérités és én mindent elkövetek hogy azt az öszeget,

1.600.000 megkapjam mert itt most nagyon jól jönne a jövömet épitve.

Nem akarom hogy a menyaszonyommal ne tudjak együt lenni,

természetesen ha már meglesz az esküvő és kicsiny szerelmemmel.

Egy kis kertes házat vennénk, gazdálkodnénk, éa egy igazi regényt,

edig három kötete már megvan de a kiadó csak akkor lép ha legalább.

Értelme meglesz, mert a Bella Elvira és a Bilics Violetta,

ha ezt elolvassa, biztos hogy azonnal felkarolna.

Nm beszélve a Gyöngyikéről, akinek már bebizonyitottam,

ami a bal kezem alol kikerül az nem mindennapi, sőt.

Az első verses kötetem "Ne néz vissza" azt Salgotarjánba,

kiadva de mivel a kegyetlen valoságot ábrázolta, eladni.

Eljött végre az én időm csak meg kellet várni a napot "tiszta arcal",

a tengerből "kiszálni" mert valamikor hajnalban szoktam úszni.

Az élet édes mert a virágok mézét, a Kállay Marikám ajkáról,

végyom arra hogy csak vele és soha többet nélküle, mert hangja.

Olyan mint a fülemüle és a pacsirta ötvözete, fejét a karomra,

hosszú csokkal felsohajtva, nevetve és táncolva az örökké valoságba.

Keresük az othonunkat, ahol álmodozva, áldva,

nem baj ha nincs hó, csak gyümölcs és méz.

Nem a rím számit mert a japánoknál gyorsabb,

gondolatnál csak a fecske és a fény szál.

A nagy kirándulás.

Csütörtök 29, hajnali alig 4 óra,

lelkem már felkészült erre a nagy utra.

Azt szokták mondani ha Mahomed nem megy a hegyhez,

akkor a hegy induk utra és az igaz hit kutját meglátogatja.

Kiindulás, Szombathely és a szobatársammal Biró Sándorral,

a kilépőt megkapva elidultunk Budapestre a fővárosba.

Buszal a vasuti állomásig, onnan vonattal és az első oly barátomhoz,

kivel 11 évig dolgoztam együt és mivel a mi két nevünk.

Az Ő neve Rácz Elek enyém Bölönyi Benedek, így lett a cégünk Benedek Elek,

hogy ki volt Ő gondolom ha valaki már volt(kétségtelenül gyerek).

Amikor nagyon mély ponton voltam, mivel a Benei süteményes gyárosnál,

dolgoztam, robotoltam, heti hat napot de volt olyan is hogy a vasárnapomat is "beálldoztam".

123 honap és négy nap után, kegyetlen modon a Jolanda felesége,

egy hétfői napon közölte, Bölönyi Úr menyen a pénztárba és megkapja.

Fizetését, elszámolását, az adóbevalássát, és köszönjük edigi munkáját,

de a férjem úgy döntöt magána ettől a pillanattól LAPÁT.

Fel sem ocsudtam és akkor jártam utoljára a Bogáncs utcába,

az első utam az albérletembe vezetett és amikor a főbérlőmnek.

Három havi albérlet árát a kezébe letettem, és sírva közöltem :

- Nekem annyi és ma meg holnap pihenek de utánna munkát keresek.

Gabi bácsi rám nézet, és mosolyogva mondta : - Ne aggodj fiam,

nem vagyok én kutya de őszintén vald be nekem, miért is ?

Igyál meg egy kávét és nyugodta feküdj le, de elöszőr egyél lecsot,

a fiamnak készült de felhivott, nem ér rá mert megint túlórázik.

Anyi ettem mind két ember és több mint húsz órát aludtam,

amikor felébredtem, azon csodálkoztam : - Na most mi is van.

Elmentem a kocsmába és egy unikum és egy koronita sőr mellet,

elgondolkodtam, nekem sajnos "reszeltek" de a foró vérem.

Eldöntötem, veszek egy marokfegyvert hangtompitóval és tudtam hogy mikor indulnak haza,

kivégzem őket azt utánam a vízözön mert éjfél elött már aludni fogok, és bűn nélkül tovább haladok.

Megismertem két embert, az egyik a Zmika István, művész névén Gömbi a hatalma termete miatt,

a másik a Váradi László aki akkor albérletett kereset, mert a jelenlegivel csunyán összeveszet.

Mivel kb. 5 percre laktam, elvitem a Gabi bácsihoz és már aznap odacucolhatott,

vissza mentünk inni, és amikor már kezdtem elzsibadni, beszélgetve, elmondtam.

Mindent ami velem történt és a Gömbi rámnevetett : Jól van haver, pár nap és,

bemutatlak valakiknek akiknek egy bizalmas ember kellet, és csak nem termet nekik e babér.

Mondtam mit akarok tenni és megkérdeztem : - Honan lehetne ilyen kaliberű fegyvert szerezni,

ha végeztem azzal amit eldöntöttem, valahol a dunába dobom, és utána tovább dolgozom.

 Rám néztek és megkérdezték : - Látjuk, sajnos most túlforo a fejed, de ha egyszer a lelkiismereted,

felébred, nyugodni ez téged sohasem fog hagyni, mert a gyilkos ösztön benned, a lelked elveszited.

Lesz annyi munkád hogy csak győzd és ebben mind ketten, apait, anyait belefogunk adni,

te sohasem fogsz a pokol tüzébe elkárhozva "megrohadni", Európát a lábaid elé fogjuk teriteni.

Igazuk lett mert onnan kezdve, tele lettem munkával és rengeteg pénzel, királyként mindent,

megtettem és onnan kezdve, hárman párban egy varázsszönyegen tepültem a világban.

Budapesten dolgoztam 1996-2022 között, minden bennem tovább fejlödött,

a Miskolci utca 106 alatt, amikor kilenc óra után mivel mondta : - Ha 10 óráig oda érsz,

számodra tenger időt tudok adni, és a legszebb perceinket vissza idézni, a kiteljesedésem,

neked köszönhetem, de mivel rengeteg volt a gond meg tiszta szégyen de látogatásod megköszönöm.

Amikor a fia meglátott, örömébe megölelt, és megkérdezte : - Menyire sietsz mert apámnak,

ki kellet ugrani mert egy postamunkát kellet beárazni de max negyed óra és, nahát már it is van.

EAlöszőr megkávéztunk és mivel a Sándornak a kávé nem igazán volt téma,

adig az egyedi modon felszerelt üzletet megcsodálta, és szinte elállt a szava. 

Eleknek ez a boltja ezelöt 32 évvel let elkezdve, mert kömves kanállal kezébe,

az üzleti "szamárlétrát" végig járta, és amikor azt aki nek lett a lelki elemébe.

Akkor az aki lett a felesége és életének értelme, két fia megteremtője,

adoszakértő és banki biztositásban utazó , és amikor még a férje válalkozása lábadozást.

Mindenki azt mondta : - Neked dtágám elmentek othonról, közelről, távolról,

egy kétkezi önképzett iparosnál "kötöted be azt a buta szőkenő fejed".

- Tudjátok mit ezt had döntsem el én mert tudom a férjem csak egy makacs öszvér,

ha beleszakad akkor is állva marad, letérdelni soha mert ezt nam birja tehát "marja".

Alig szerény öt év alatt, minden körülötte csillogot villogot mind a patyolat,

mind a két fiát kitanitatta, nem is bárhól mint a ködös Angliába, és a diploma.

A kissebik ott maradt, a nagyobik viszont annak elenére hogy az apja ezt nem várta,

visszajött és a válalkozásban lett igazi partnere, amit az apja letett, ö tovább fejlesztet.

A család számára szent volt és szent maradt, a munka oroszlán része a széles válára,

nem volt soha szüksége kabalára és vasárnaponként három ora foci ha az idő stép.

Ha nem olimpiai medencébe, verseny uszás, igazi harc, de utánna othon, a lelkem,

a felesége sohasem hagyta hogy elpuhuljanak, mert dél után kirándultak "gyalog".

Amikor tovább léptünk jöt a kálvária, mert az aluljáró mozgáskorlátozott számára ?

Elkapot a düh és a kocsimból kipattanva, 32 lépcsőt le a korlátba csimpastkodva.

Szegény sanyi a kerekes székemet utánnam hordozta, de aki látta annak leeset az álla,

- Ez igen és pár nő megkérdezte : - Uram ezt videóra vehetjük ? Közöltem velük : Nem, sohasem.

Átvergödtünk a Nyugati pályaudvarból a Keletibe, és nem egy két hét akadályba ütközve,

egyre több okból kifolyolag, nem beletörödve, mint Napoleon elöre utat törve.

Mire ismét sikerült az ágyikoma belezuhanva, félájultan de azzal a tudattal,

eljön nemsokára az én időm, elösszőr járókerettel, utánna három lábu bottal a legvégén vonattal.

Csak 20-1=19 óra.

Van olyan ahol csak a mindig majdnem utolsó cél,

a szamurály kardján nem csuzdázik Ábel Adél Abibél.

Egy nagyon aranyos kis tündér, neve Sebeők Monika Witti,

kinek a zenei halása pacsirta hangja, hangszere a harmonika.

Két tündéri lánya de mivel Salgotarjánban nem volt munkája,

amikor meglátam, kisirt szemét és két életteli szépségét.

Elintéztem neki hogy legyen munkája, és onnan kezdve,

én lettem neki élete értelme, és csodás életének kezdete.