bolonyibence blogja

            Boldog vagyok mert holnap kipihenten új verset írhatok. Mivel egyszer sem szegtem meg az alap szabályzatot, minden versem elfogadtatot.

            Hétfön vagy kedden a Szombathelyi polgármester is meg fogja tekinteni a karácsonyi müsorunkat. Utána fogják kiosztani az ajándék csomagokat.

            Csodálatos dolgok történtek eben a hónapban. Amikor ide kerültem, nem reméltem semmi jót. Szerencsére kelemesen csalodtam.

Éjfél után, megnyilot az ég,

ilyen sem történt oly réges rég.

Felhök közül szárnyakkal szálva,

aranyhaju tündér jöt hozám és karjaiban zárva,

lehelet könyü csókot hintem homlokomra,

ihletet adva minden alkotásomra.

Hiába mondtam neki, muzsa nélkül,

üres lenne lelkem, mind egy kiszáradt tenger.

Fehér csodás kezét a szívemre tette,

lángoló testem kezet megperzselte.

Soha még nem voltam enyire boldog,

lelkem mindig a költészetnek hodolt.

Első zenei szerzeményrmet, Szent Anna tó peremén,

a magas káráptok hajnali csendjén.

A madarak dalát is lekotáztam,

ilyen dalokat, sajnos nem magamtól kitaláltam.

Vilámként cikáztak frakban a fecskék,

csodás gyöngyös ruhában, daloltak menyecskék.

Kezükben korsokal, hajukban virágal,

meztelen lábakkal lépkedtek avarban.

Hajukban virág, arcukon rozsapir,

ulyen szép nő sosem lesz sem skót sem ír.

Csak a görög nők tele anforákkal,

szolgálták ki vendégeiket, fényes kupákban.

A francia lányok, dalolva szaladnak, 

pici kis virágokal diszitet hajukban.

A svájci lányok, kint a piacon,

kinálták sajtjukat, rozé borukat.

A kecskesajt volt a legmenőb,

ára a csilagos ég de az inyenceknek......

Holandiában tulipán mezők,

csodás csokrokban igazi királynők.

Afrikában, a legszeb virág, a kanibál húsevők,

szegény bogaraknek élő temetők.

Tisza partján a mandulafák közöt, 

tiszvirágok szálnak a nap felé.

nem biztos hogy egy napukat végig élik,

madarak feneketlen gyomrukban végzik.

Csodás az élet ezen a bójgon,

kortalan madarak a varjak és a holók.

Maradjon is ilyen még párszáz évig,

alkotó embereknek, csodás gyermekeknek.

              Az első ilyen egyéniség az Pellei István volt. Kameramann volt ésaz első résztől az utolsó részig. Eleinte csak a kertjét rendeztem de később mindent rám bízott. A legjobb tanitványa megnyerte az "Arany medve"dijjat.  Flegauf Bence volt a neve. Kiment Németországba és rögtön elfelejtette kinek köszönhetet mindent. 

              A második az Nagybando volt. Ővele az Iványi Gábor hozott össze. Akkor a "fedél nélkül" újságot hordtam ki. Csak pár oldal volt de verseim jelentek meg bene. Főszerkesztője, Ungi Tibor volt. Neki köszönhetem hogy az éjszakáimat a Dozsa Györgyi hajléktalan szállón tölthettem el. Eljött a karácsony és megismertem egycsodálatos nőt. Hivő volt de othont adot. Általa ismertem meg a Magyar családot. Zolit harmoniumra tanitottam, a feleségét meg énekelni a zsoltárokat. Nekik volt egy kis szntetizátoruk amit eleinte használtam. Ösze gyüjtötem annyi pénzt hogy vettem magamnak is egyet. A Deak téri aluljáró összekötö folyosoján zenéltem és panzióban laktam. Ot ismertem meg a Jóni Tibort. 20 évesen veszitette el a látását.  Elösszőr csak meghalgatot, aztán megkérdezte, mit szólnék egy társzláshoz. Ő harmonikázna, én kisérném a szintin. A legszebb dal az a Monticsárdás volt. Akkora sikerünk volt, meg tutuk engedni magunknak hogy étteremből hozatunk ebédet, vacsorát. A Szécsenyi fürdő elött játszotunk és a kedvence  Gundel palacsinta volt. A pincérek minden áldot nap nálunk váltoták be a fémpénzünket papirpénzre. Akkor vetünk meg két mobil telefont. 62.000 forint volt, de röhögve ki tudtuk fizetni. Ot ismertem meg a Gecse Tamást és a Szilágyi Krisztinát. Gecse Tmás szintén vak volt. Nem tudtak meglenni a vakok intézetében mert olyan undoritó személyzet dolgozot ot hogy csak na. Aval szorakoztak hogy "átrendezdék" a szobályukat és amikor semmit sem találtak a helyén az volt számukra maga a gyönyőr.

             A Margit késöbb csatlakozott hozzánk pánsipal és megszületet a trió. 

Írni, olvasni mindig jó, mert akkor adod ki magadból a mayimumot. Egy életünk van és ennek minden pillanatát hasznosan kel eltőlteni. Akkor soha sem merülsz feledésbe. Hogy van egy csodás múzsám, az nekem jó. Nem vagyok önző mert senkitől nem sajnálok semmit. Ha ezért mindent megtesz akkor megérdemli a boldogságot.

Már vártalak.

Álmaimbam ott voltál,

este álomba ringattál.

Csodás mosolyodért,

irigyelnek a gonosz angyalok.

Lelkemben, te vagy a fény,

mert tudod mi fáj, megsimogatál.

Szemed villanása, szíved dobbanása,

erőt ad nekem a folytatásra.

Sohasem mondod hogy fáradt vagy,

rengeteget dolgozol, családodért.

Olivér neked a szemed fénye,

családod büszkesége, boldogitó lénye.