Hol kezdödne a boldogság.

blackroze•  2024. április 25. 15:51  •  olvasva: 38

Szombathelyen élek, egyedül kesergek,

annyira boldog lennék ha egy lelkitársra lelnék.

A szívem szabad, csak a lelkem vérzik,

ölelni valakit, álmainkat, vágyainkat.


Boldogan mondanám ki "holtomiglan, holtodiglan",

egy valakiben ki hónapokon keresztül eljátszotta.

Szeret, imád főleg ha minden szabad pénzemet,

elfogadta, és magában röhögve mondta : - ez a marha !


Amikor megkértem a kezét, nem mert nemet mondani szemembe,

de megtudtam, mert elmondták, ez csak egy kétszinü, ronda.

Azota kerülöm és akinek én szimpatikusvoltam, gratulált,

sajnoscettől én nem lettem boldogabb, de talán ábrándozóbb.


Éjjel amikor szomoruan ébredek, mit nem adnék ha valakinek,

lehelete, testi melege, és vele ébredve tudnám mondani :

- Fényességem, ébredj mert gözölög a kávé, ropogos kalács,

hajadba turva tested az én testemhez lapulva, zuhanyozva.


Menjünk ki a természet ölére, szerelmes szavakat sugva,

ahol nem lát senki, bokrok között, meztelenül a napnak kitárulkozva.

Alkoholmentes pezsgőt durantva, egyenletesen lebarnulva,

fátyolt boritva, a szomoru de néha boldog feledhetetlen múltra. 


Ha más lehetöség nincs, egy "örömlány" is megteszi,

pénzért szerelmet val, hamis csókót de ajkába nem harapva.

Melleit, combjait, a "boldogság kapuját" ami nem kulcsra zárt,

érintheti ajkad, a gyönyör egy töredékét, neki visszaadva. 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!