Enio Moricone.

blackroze•  2024. november 26. 09:24  •  olvasva: 14

Ha álmodozni akarok akkor igazi zenét halgatok,

amióta az eszemet tudom, a zene Niagarájában "mártozom".

Még nem voltam két éves de a kedvenc játszohelyem,

a zongora alatt volt, oda nem sütöt be a telihold.


Négy évesen amikor nagymamám "rajta kapot",

ép a szamárindulot, és egy rövid Beethoven darabot.

Für Elize mert a Munteanu Stella ki akkor hét éves volt,

picike kicsi szivem már akkor a zongorajátéknaklelkem dalolt, felettem ot volt a hold.


Elindult a pályám és amikor áldot nagyapám ebéd után,

a medvebőr bundája alatt, gyönyörü mesefuvalat.

Amikor társaság volt nálunk föleg szombat este,

21 óráig csendben halgatam ahogy énekeltek, a zenének éltek.


Puskás és Lunkánnénak gyönyörü hangja a bariton volt a gyógyszerész,

Albert Lajos aki valamikor a Beszterce folyon volt a tutajos, mély hangja.

Négyen viték a négy szolamot, nagymamám kisérte zongorán és én,

a pánsip volt akkor már a kedvenc hangszerem, a doromb, énekhangom.


A kisszobámba kihalatszot az ének, lelkemben akkor gyultak fények,

fent a hideg kútnál a négy técsi lánnyal daloltunk, táncoltunk, álmodtunk.

Megtanultam az ehető gombákat megismerni és a kedvencem lett a keserü gomba,

a vasplaton júturoval "megtunkolva", ropogosra mellé bodza szörpöt szürcsölve.


Nagymamám és édesanyámnak maszek zeneiskolája, minden évzáron,

a hatalmas nagyszobába, ki ülve ki álva, mindenki ki a zenét imádta.

Kétzongorás koncert és a Kövesdi Palika, aki már orvostanhalgató volt,

de imádta Chopint és Liszt Ferencet de Ravelt, Kodályt, "Este a székelyeknél".


Margineanu Cicanéni ki ápolonő de fotográfus is volt, az olasz zene rabja volt,

a fia is általa a zenét imádta, és nem csak imádta de pár szerzeményét is elöadta.

Az első fellépésem hat évesen, nem kicsit izadt a tenyerem de a Terebesi bácsi,

az első smokingomat méretre rám szabta mert nagyapámnak ö volt igazi barátja.


Harminchat de volt már negyven tanitványa is és a Wejsz Zsigmond zongora hangolo,

ha mindenki zongoráját felhangolta, volt hogy két hétig a középső szobába pihent de nálunk reggelizet.

Tetszet ahogy dolgozot és eleinte csak néztem de késöbb már keze alá dolgoztam,

egy alkalommal az egyik hangolo kulcsát, "volt neki nyolc" , nekünk két zongoránk és egy pianinó.


Amikor nagymamámék elmentek Szamosújvárra, onnan két kilométerre a gyógyfürdőbe,

hat őra alat a bécsi zongorát felhangoltam és amikor a hangoló majd hanyat eset, de a tanárom lett.

Alig voltam 13 de minden zongora hangolása után, a munkámat becsületesen kifizette,

rájött abszolut hallásal áldot meg az Úr, és tudta én leszek az utoda, mert négy évig Kolozsváron.


A "szépkilátószáloda teraszán, napoztak a turisták, és a Dumitrana Eugen kolégám,

elvitt magával és mivel már akkor beszéltem a franciát, angolt, olaszt és spanyolt.

Fedet medence, születésnapok, névnapok, esküvők keresztelők volt hogy harmonikával,

a vendégek imadtak és ezért rengeteg pénzt, söt nállam 15-20 évvnél idősebb nőnek.


Lettem a tanára és eképen az oráimat, angol fontba, svájci és francia frankba,

bejártam engedéllyel a valutás boltba mert rengeteg vendéget odahordva.

Bukarestben amikor ott jártam előre foglaltam helyet a 24 emeletes amerikai toronyban,

sima román állampolgár csak a hatodik emeletig de én a IX emeleten, forditóként szerepeltem.


Tengerpart, Mamaja, Constanca, észak és dél Eforia, XIV emelet magasban,

voltak a szalonok, táncoslányok, kaszinok, minden ahol a dollár, angolfont, svájci és francia frank.

Amikor egy hétik hol frakba, hol szmokingba, krupiként dolgoztam, és gyönyorü nöknek,

tetem a szépet, főleg olyan nők ágyába bujtam akik vágytak egy éjszakás kalandra.


Ha több let volna az eszem, akkor Marseibe mentem volna, 

de eszem anyi volt mind a fagyot alma mert hittem a hazámba.

Ha elfogadom azt hogy Pekingbe költözöm, de én sajnos nem,

egy állszerelem fogot meg és ez okozot nekem kegyetlensok lelki sebett.


A kedvenc témám a XX század zenéje, a véletlen zene, alapja a kinai joslás volt,

Schönberg, Webern, Albanberg késöbb Stokhausen és Penderecki, a tanáraim közül Ligeti.

Vermesi Péternek egyedi stilussa Isao Tomita varázs karmesteri pálcája, bemehetünk a próbákra,

a Pop Dorin megmutatta, hogyan nő a karmesternek szárnya, és a zenekart lebegésben tartja.


Gelu Furduj volt az igazi ujitó mert nem csak énekelni de táncolni, mert koregrafálni,

nagyon sok szimpadon tudott vastapsot kicsikarni, és ezért imádták és rengeteg helyre hívták.

Az elöadoi álmomat a Lacrimiora Cofaru megvalositotta, és amikor az egyetem harmadik éve urtán,

mivel tudtam Chopin volt a "nagy szerelme" de Liszt Ferenc sem hagyata lelkét feledésbe.


Diszkiadásban négy kotta kötetben az összes művét megkapta és reszkető kezekkel magához ölelt,

kettönk közöt a Plátoi szerelem szent lett, és két koncerten két zongorán, Ő játszotta a primet.

Amikor elköltözött Angliába utánna az oceánon túl Amerikába, megírta nekem menyek utánna,

nem mentem mert a gyökereim Erdélyhez kötöttek és a hegyek, havasok, népdalok, fafaragok.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!