bolonyibence blogja

Ez az a hónap amikor minden sarjad, 

boldogan párosl erdőn, mezön, minden vad.

Az ember is csak állat mert a párját keresi,

akkor is ha aposát, anyosát imádja vagy veti.

Bollogat a napraforgó, boldogan ficánkól csikó,hintalon lovagol,                        a kvadon ülő apját követi, mert a motort nem szereti.                                        Aki már nagyobb három kerekesen, peckesen, triciklin, 

cirkuszban négy lovas hintoban borban porban.

Strandon a fiatal lányok, monokinibe, bikinibe esetleg ádámba,

öt évesen ? Csak a vízben, nem volt más mind üstben, halba.

Zsenge kukorica szemeket, cukor répát, vadkörtét, vadalmát.

fügét, datoját, vata cukrot, patogatot kukoricát.

Zölderdőben jártam, kecske gidát láttam,

hátát megvakartam, és a hátára patantatam.

Hálából adtam neki sárga és fehér répát, 

a kis őz megláták, megmutaták a hidegkut forását.

Büszkén bőg a szarvan, rázza új agancsát,

a szarvas tehén követte, de még lomb ágyát.

A gond akkor kezdödik ha két bika egy arára hajt,

vöröset lát és ilyenkor a békitésnél, szürke barát.

Egymásnak esve, egymást "véresre verve" , 

egyik megszégyenitve, szerelmük megpecsételve.

Boldogan "szárnyalva", keletről nyugatra,

sohasem mentek tengerre, homokos partra.

Gyerek "szerelem", már az ovodába elkezdődik,

a Kocsosán Babával, csókóloztam, boldog voltam.

A testvére akkor még kiskoru volt de mivel már dolgozó,

kora 15 éves de a dohánybóltan vásároni, nem képes.                                                                                                                 

Annak aki pénztelen mert dolgozni ? Na mit nem,

a potya a magyar ember igazi bibliája, mamája, papája.

Egy üveg borért a cigit megvette, a bort bevedelte,

a máját, tüdejét, szívét, vesélyét tönkre tete.

Folytatodik az iskolába, egy életre várva, kint Varsóba,

mivel cigány volt a városba, senki sem alkalmazta.

Érdekes, utcasepröként többet kereset mint egy tanár,

nem is jött vissza mert kertészként is töb volt mind madár.

Mivel öt évesen már mint kanári szépen csiripeltem, 

a Páncél ikrekkel, és a biróné lányával Mariannával.

Erdöbe jártunk, minden gyümölcsöt, gombát, vadsoskát,

száritotunk a kamilát, szedtük a bodzának illatos virágát.

Keserű gombát, annak kalapját juturoval megtömtük

platon ropogosga, mellé finom tea, menta, früstük.

A zenét egy boldog tücsök ciripelte, mert neki lelke,

az emberek szeretete, mert semmi máshoz nem volt kedve.

Nagyapámmal mindent megtanultam és ebéd után,

a medvebőr bundája alat meséje végére mindig elaludtam.

Megtanitot szépen írni, verset szavalni, danolni táncolni,

baletozni, fuvos zenekart vezényelni, és repülni.

Nyolc évig jártunk egy iskolába, Szamosba fürödtünk,

a Désakna feneketlen tóba, el nem merültünk.

Oly sos volt a víze, és mivel nagyapám "féltestvére",

a Muntjanu Mihály, két gyerekével Stela és Babu.

A tiszteletes lánya, ki etyke volt és barátnője,

egy sem volt, hetediknek hozzánk hű volt.

E feneketlen tónak rententő sos volt a vize,

130 m mélyben az olomsuly sem, érthetetlen.

A csiperke gombát a piacra vitük, és az árán,

képviselő fánkot, mazsolával diszitet fagylaltot.

Mivel az udvaron volt egy Petroff pianinó,

két orát zongoráztam és nagyon sok vendéget oda csaltam.

Sajnos már akkor imádtam szerepelni, minden áron kitünni.

Budakalász, csodás hely, kirándulni, álmodozni,

a volt párom a lenfonoba volt nem kis ideig "katona",

A barátnöivel találkoztunk és kedvesen elcsevegtünk.

Szegények az aranyát, lábbilincset, de a gyávak,

Ahonnan jöttek munka már nem, mindenki holt,

éhezni, teljesen belekeseredni, nincs mit tenni.

Kenyérre, tejre, kényelmes fekhejre, néha felejteni,

a sárga főldik magukst leinni, sorban beletörödni.

A lenfestő ismerösünknek amikor megéret a bodzának,

bogyojával festet, és nekünk kürtöskalácsot.

Már az ovodába ahol az ovonéni mindenre megtanitott,

kukorica kevélből, készitetünk kökemény lábtörlöt. 

Kötni nem szerettem de horgolni igen, csipke teritőt

kereszt öltéses kendőt, orosz goblent, fából vaskarikát.

A király árka meredek falát, megmászva, kis virágot,

cserépbe ültetve, a piacon értékesitve, zsebemet                                                                                                                 degeszre.

 Amit imádtam az a faieper, szinszerint kettő,

 én a fán kis kosárkámat legalább négyszer megszedve.

A lányok szortirozták, és minden olyan szomszédnak                                                                                                boldogan osztoták,                              aki adot nekünk foszlos kalácsot, szölőt, lágy kenyeret.

Székely Klári néni aki ágynemüket, teritőket ingeket,

mi kihordtuk és mert tudtuk, nállanál hálásab a világon.

Számunkra gyerekeknek ő volt a felbecsülhetetlen kincs,

mert ahol boldogság, széség ott a világon semmi sincs.

Szombaton este 19 órától 45 perc ment a sorozat Dalas,

vasárnap reggel a  Tom és Jery és a kökorszaki szaki.

Vasárnap 9-11 óra között matine, gyerek filmek,

délután a művész filmek és ami lelkemben szívemben.

Liszt Ferenc, Chopin, Schumann, de legszebb a Verdi,

aki az operát nem szereti annak a neve csak senki.

Már akkor játszottam zongorán, templomi orgonán,

harmonikán, okarinán és felléptem akkor még ingyen.

A Terebesi Pista bácsinál, saját pénzemen, banket ruhát,                                igazi angol szövetből, csokornyakkendő, dísz zsebkendő.

Lakcipő, és mindig volt velem egy kisérő nő, kék felhő,

már táncoltam, baletoztam, és fúvos zenekart irányitottam.                                                                             

A nyolcadik osztály végén az udvaron az énekkarom,

zongorán kisértem, és minden darabot kivülről ismertem.                                Jöt egy szélroham és a kotáim úgy száltak mind sok                                                                                                             ijedt madár,

nem zavart mer kivülről tudtam, mert már akkor komponáltam.                                                                   

Egy kirándulás alkalmából a magas Cibles hegyen kottára,                              a vízesést, madarak csicsergését a birkák bégetését, szamarak "dalát".

Akor már volt két saját tanítványom, az egyik a Fodor Dorinát,                        a tűzoltó parancsnoknak csodás hangu lánya.

A másik a Bukarestben dolgozó magyar konzul lánya,

kinek neveltetését az anyára bizta és a nagymamám rám.                                                                    

Ő volt egy igazi aranjú csoda a neve zenei Kis Mirela,                                      szolmizácioban a mi-re-la, e három hang bennem.

Egy preludiumot és egy fugát eredményezett, plátói szerelmet,                        ennek bemutatása, mert legelösszőr a zeneszerzésire.

Hárman voltunk, én a nagy optimista, két hely volt és,

hagytak hogy improvizáljak, megtapsoltak de nem választotak.                                                                       

Át tetek a tanárképző pályára de mondták, nekem pálya,

nagyanyám, anyám, nagybátyám Fogolyán István.

Megkomponált egy igazi operát, a női ideálját,

"Himfi szerelme", ö csak szegény de igazi lángelme.

 Amikor az egyetemen megismertem az Olivie Masient,

a Faure, Debusszi, Rável és az oroszok közül.

Rahmaninoff, és a leghiresebb vak zongorista Ungár Imre,                              Fiser Ánny és hihetetlen kicsi keze, Amerikába vite.                                                 

Dinu Lipáti, Ciprian Porumbeskcu és egyedi balladája, 

lelkemet a menyországba, fecskék világába.

Akik a kolozsvári akadémián tanitotak, a Maros Rudolf,

a dékán Angi István, Vermesi Péter, Szegő Péter.

A gimnázium harmadik évében nagymamám,

a Jagamos Jánosnál aki egyetemi tanár, volt Bartok tanitvány.                        Három óra alatt minden szinten levizsgáztatott és azt mondta,                        már most többet tudok mind ami a vizsgán, gond?

Két évig egy zongora müvész neve Tabacu Marius,

lapát keze, de a lelki szelleme, elragadott de megbocsátó ? Nem volt !!

Ha a bemutató végén amit kigyakoroltam, már szinten tökéletes,                    Kruzsnickij Rozsába voltam szerelmes, de az annya, tőllem eltiltotta.                                                   

- Innen már barátom az álmodozást a való valoságra cserélhetem,                  aki két év alatt igazi elöadó müvészt faragot belöllem.

Ki belöllem elöadó müvést faragot, igazi rangot,

az nem volt más mind a Lacrimiora Cofáru, kinek Schumann.                                                                         

Megtanitott vakon zongorázni és a "Szerelmi álmok",  "Für Elize",                    lelkemet repitette a magas menybe, a Debusszy tengerébe.                            Rável Boleroja, bal kézre irt koncertje, Kodály : Este a                                                                                                         székelyeknél,

büszke lenni mert a szekelyek lelke Erdélynek dobogó szíve.                                                                           

Én sem vagyok magyar, mert egyik felem székely gobé nagyapám után,          örmény nagyanyám után mert Nagyenyed, a szőlőt, kenyérrel egyed.              Szép város Kolozsvár, ot van az a szőke Szamosnál,

"Akácos út, ha végig megyek rajtad én".

Opera, filarmonia, művészek palotája, filozofiája,

ot ébredtem rá hogy a Bábes Bolyai matematikája.

Botanikuskert, üvegház, csend mert a párát,

kevesen szereték és a latin nyelvet nem ismerték.

Mátyás királynak a márvány palotája,

a két olasz, a Masimo testvérek irodája, új hazája lesz.

Boldogok voltak akik ott vendégek voltak,

igazi spagetit, misebort, boldogan rugtak port.

                    Valamikor, pontosabban amikor Ramocsaházán dolgoztam egy általános islokába, ahol az igazgató a Hubicsák János volt, ott tanultam meg, mien cigánynak lenni. Tudták hogy a mélyen tisztelt igazgató Úrr fúl alkoholiste. Reggel 5.45-kór már ott vártak legalább 10-12 "víziszonyos ember". Cigiztek és nevetek a iskola vezető lapos viccein mert tudták, a reggeli alkohól kurájának köszönhető, az "aranykezű gyerekeik" megkapják az igazolást, miért nincsenek az iskolába. Csak egy törvényt ismertek. "Lopni és lopni tudni".

                   Abban az évben lett Baktalorándháza városi rangra emelve. Mivel sohasem szégyeltem a munkát, ezért mindig tele voltam pénzel. A magyar gyerekek tanultak, minden év végén hihetetlen szép bizonyitványal rendelkeztek. Akinek 4 alatt volt az átlaga azokat kirekesztetek maguk közül. Azt hitték a rómák, én "most léptem le a falvédöröl". Eldöntöték "mélyen belenyúlnak a zsebembe". Szegény naivak. Akkor már túl voltam a "tűzkeresztségen". Egyik hely az Erk vólt. Ott éltem pár csodás hónapot egy állvak nővel akinek a becsületes neve - Bobaquis Danga-Jean Gabriella, beceneve Vermut Gabriella. Ennek a csodalénynek a reggelie fél liter Éva vermut. Én egyszer ittam abból két kortyot de az sem akart megmaradni bennem.

                   A másik Ócsa volt. Két olá cigány fiatal lány eldöntöte, mindenemből ki fog forgatni. Úgy ültek le velem szembe hogy lásam nincs rajtuk bugyi. Aki egy ilyen kihivás nem hoz izgalomba az vagy buzi, vagy impotens. Megkérdezték :

                  - Papa, aranyad van e ?

                  - Csak az van.

                  - Hány karátos ?

                  - 22 karátos.

                  - Na ne kábicsál öreg. és hol tartod ?

                  - A seggemen.

                  Nevettek és megkérdezték ettem én már olyat hogy husos bodag. Bevallotam soha sem hallotam ezt a kifejezést. A bodag az a cigány kenyér. Végig kostoltam minden változatát de amiért éltem, haltam az a spenottal tőltőtt.

                  Ott tanultam meg a cigány húsleves receptjének első törvényét. "Lopj egy tyúkot".          

                   A tankötelesség 16 éves korig volt, de ezek a gyerekek már 7-8 évesen megtanulták azt a törvényt, munkából csak a bolondok hiszik azt hogy meg lehet gazdagodni. 

                   Vissztérve Ramocsaházára, amikor el lett döntve hogy a gyerekeket felviszük Budapestre, 28 gyerek, akik befizeték a buszbérlést, a belépő jegyek ára nálam volt, ebéd után oda állt a busz és közölték velünk hogy 5 perc múlva beszállás. Pánikba estem és amikor megkértem, vigyenek az albérletembe mert ott van a pénz, közölték erre nincs idő. A Jozsika közölte velem :

                   - Tanár bácsi, gond egy szál sem, én adok magának kölcsön.(Bágátel48-000 ft-ról volt szó). Benyút a zsebébe és kb 100.000 ft. volt nálla. Leesett az állam, de elfogadtam mert nem akartam szégyenbe maradni.

                   A matiné csodás "vótt".(helyi tályszolás). Elöadás után, Zserbó cukrázda és amikor a pincérnek előre 1.000 ft. jahtot adott, a főpincér csak nekünk irányitott az öt pincérből 3-mat és közölte velük :

                   - Ezeknek az uraknak a seggét is ki kel nyalni.

                   Olyan szinten pörögtek mind a "búgócsiga".

                   Vasárnap. Amikor 9 órakkor kiültem kávézni, a két cigánylány akit énekelni tanitottam megkérdezték :

                   - Tanár bácsi, ha felszolgálunk magának egy olyan ebédet amit még a Budapesti urak sem ismernek de akár menyit fizetnének érte megkérdezné e, miből készült ?

                   - Nem. A drága nagybátyám aki kinában dolgozott két hónapig, olyan dolgokat hozot onnan amikről it semmit sem tudtak. Csak egy példát mondok. Házas csiga krém, termeszhangyákkal dusitva.

                   - Fujjjjjj, ez sokkal mássabb mert ez nem eszik akármit. Ezt öntik. Az étel neve, ürgepökőlt lecsóval. 

                   Elötte egy csempész albán konyak 1 deci. Hihetetlen de annyira finom volt, háromszór is tettem ebből a tángyéromba. Csillogot a szemük és megkérdezték :

                   - Mit kiván, tanárbácsi, fracia pezsgőt vagy olyan bort aminek a neve Dubone.

                   - Legyen a bor.

---------------------------------------------------------------

                   Két cigány megkérdezte szeretnék kártyázni velük, hármasban,tiszta új kártyával amit elöttem bontanak fel. 

                  Nyirmada után ahol megtanultam, hogyan használjam az újbegyeimet. Szemükbe nevettem és mekérdezstem cigányúl(a gyengébbek kedvéért fonetikusan írom la a kérdést :

                - Giukesz bista ékk ?

                - Gyánesz romaánesz, more ?

                - Gyáná. Monjátok meg menyit akartok és inkább oda adom elöre mert cinkelt kértyávalsemmi esélyem.(Már Mátészalkán húzó ember voltam a nemzetközi piacon az - itt a hógólyó, lehuzos játékban. Egy óra alatt 100.000 ft. szedtek össze és az én tisztelet dijjam 10.000 ft, volt.

               Egy három tagu egyedi zene együtes tagjának tanítotam a francia nyelvet. Egy hét urán már tudtak anyit ami ehez a "munkáhóz kellet". Az egyik gitározott, a másik kannázot, a harmadik kanalazott.

               Amikor Mátészalkán el kezdtem dolgozni, a Lajti Károlyné javaslatára beadtam a kérvényt a magyar állampolgárságra, közölték velem ez nem egy év alatt fog megtörténni. Kel hozzá egy meghatározatlan időre szólló szerződés, bejelentett lakcím, adó kártya, T.B., és akkor lehetek kettős állampolgár. Közöltem velük le akarom mondani a román állampolgárságot. Amikor felmentem Budapestre a román konzulátusra, közöltek velem egy olyan öszeget hogy azt mondtam, legyen a kettes állampolgárság.

              Eltelt három év és sajnos munkanélküli lettem. Fura módón nem egésszen egy héten belül kaptam egy levelet amiben sajnálattal közölték, munkanélküli erről ne is álmodjon. Olyan dühös lettem, nem érdekel. Ősszetéptem a papirokat.

              Monor. Olyan egyedi emberek éltek akiknek sokkal több pénzük volt mind esze. százezrekket tudtam volna rolul lecsalni de én úgy voltam vele, többet ér egy nyúgodt átaludt éjszaka mind a világ minden vagyona. "Az idő megy, a becsület elfogy." Pécel. Kétfunkciós bolt. Bent minden ami szem, szájnak ingere, kint(természetesen kora tavasztól késő összig terasz). Egy Háromszéki család, férj feleség és egy 13 éves fiu és egy 9 éves kislány. Iskola, de utánna "férfias munka".

             Monori erdő. Figyelmeztetek, épp eszü fehér ember oda nem teszi be a lábát mert élve nem marad. Nem vettem komolyan a figyelmeztetést de amikor egy börtönből szabadult cigány a torkomra tette a kést és megkérdezte :

            - Meguntad az életedet "sápadt arcú"? 

            - Ha azt mondom igen és ha egy metszésel fűltől fülig vágod a tokom, csak egy szivességet teszel. Már rég gondolkozom az öngyilkosságról, de én még ahoz is gyáva vagyok. Van nálam 12.000 fr. és ezért a pénzér temes el becsülettel. Nem kel megjelölnöd a helyet. Senkinek sem fogok hiányozni.

            Leesett az álla. Kérdezte, lenne kedvem leugrani vele Sáriba. Amikor megláttam az elötte levő falu nevét, felröhögtem. Bugyi ? A két település között, lenge öltözetű lányok "árulták magukat". Főleg külföldieknek. Mik vannak !! 

            Érdekes módón, minden hétvégén feljötek Budapestre a XVIII ker.  Köki vásárcsarnokába. Mivel én leadtam a rendelést náluk minden héten felhozták a világ finomságait. Decemberbe természetesen kocsonya. Ha én ezt "melegen akartam elfogyasztani akkor húslevessé varázsoltam. Egyik oldalt volt egy kínai gyorsbüfé. Ott a kedvencem a savanyó-csípős leves és az üvegtészta. A másik oldalt pedig egy arabb vendéglő. Amiből ott egy féltucatot vásároltam az a baklava volt.

              Tizenöt évesen lettem szerelmes Budapestbe. Akkor 1970-et írtak. A beteljesülésre, sajnos 25 évet kellet várnom. 40 év de akkor már szinte szorol szóra fujtam annak a regénynek minden szavát : Matia Pascal két élete. Életem első 40 évét már magam mögöt tudtam. Amikor el kezdtem Debrecenbe dolgozni egy zongora hangoló mellet, tudtam, sohasem fogok vissza menni Romániába.

---------------------------------------------------------------

             Budapest, semmi nélkül. "Négy tigris" kinai piac. Napi 14 óra kegyetlen munka de lett pénzem, szállásom és annyi kaja amenyi belém fért. A vasárnapokat átaludtam. Muszály volt. 

             Megismertem az Ungi Tibort aki a hajléktalanok kisegitésére megalapitotta a "Fedél nélkül" négy oldalas újságot. Ebben az újságba jelentetem meg az első írásaimat. Valodi történetek. Szerzet nekem agy hajléktalan igazolványt. A kedvenc helyem a nyúlak szigete volt. Ott fürödtem meg a Dunába. Mivel a bokrok takartek, ezt meztelenűl is megtettem. K.B. két óra és olyan voltam mind akit skatujából húztak ki. Ahol egy igazi üzlet ötletét adtam az Petneháza volt. Pár inteligens ló, pontosabban 4. A főépületben egy Petroff koncert zongora ami csak virártartó szerepét játszotta. Amikor megsimogattam a billentyüzetét megkérdezte :

            - Tud rajta játszani ?

            - Mit szeretne hallani.

            - Fordult már itt meg nem egy álitolagos zongorista de egyik sem tudta lejátszani a kedvenc nótáját,"Sejem kendő, sejem pruszli sejem szoknya". El kezdtem lejátszani, utánna a "Kondorosi betyár csárda", "A vén cigány". a következő dalt a felesége "pacsirta hangú" felesége énekelte. Megkérdezte, lenne kedvem hetente egyszer, szombat este két órát a vendégeit szorakoztatni.Könyes szemmel vissza kérdeztem  kérdeztem : 

            - Egy ilyen állom hangszeren ?

            - Akkor már csak a reklámot kel megszerveznem és akkor beszéljük meg a "piszkos anyagiakat".

            - Egy vacsora és mivel 22 óra után már autobusz nincs....

            - Kap egy kétszobás apartmant. Nekem van Budapesten egy nyomdász barátom, ne csak megtervezi a szórólapot de kivitelezi. A gond csak az minimum 10.000 db. alatt nem válal.

            - Darab szám, ár ?

            - Ennél a tétnél bagatel 50 fillér db.

            - Rendben, Itt van 10.000 ft. ez 20.000 db ára. A te tisztelet dijjad 3.000 ft.

            Csütörtökön és pénteken szórtam, szombaton pedig ha a vendégek táncolni akartak, kérhetek zenét és minden kérést 10 ft. dijjazták. Szereztem neki egy aranyos zongora tanárnőt akit a férje lecserélt egyfiatalabra és kidobta a lakásból. Amikor bemutatam a barátomnak, közölte, minden kérésem számára parancs.

           Amikor elmagyaráztam, amiből 10 fillér befektetés nélkül vagyonokat kereshet az a tiszta levegő. Az urak ide hinton érkeztek mert ide autónak tilos volt behajtani. Pár év mulva amikor annyira tele lett a "hócipőm" az undoritó férgektől, le mentem oda sétálni. Az első kellemes meglepetés volt az hogy lovász gyerekek, szmokingban, csodás lovagló ruhába öltözött hőlgyeket kisértek. A második, 18 darab faház 5 kétt ágyas, 5 három ágyas, 5 négy ágyas és három 6 ágyas. Egy igazi üzlet ember az én javaslatomra a tiszta levegőt is nem kevés pénzért adta el. Van egy latin mondás "men sana in corpore sana"(Egészséges testben egészséges lélek).

         12.000, 15.000, 18.000 és 24.000 Ár/éjszaka. Amikor meglátott, felhívott az irodába és egy boritékot adott nekem azzal a kéréssel csak akkor bonthatom ki ha már busszon ülők. Megitunk egy ír kávét. A boritékban 500 svájci frank volt.   

            Eltelt pár

              Akit tegnap vérig sértet az a Biró Sándór. Mivel is ? Két ember van a akik az én szemebe sem emberek. Az egyik a Bironé Oravecz Timea aki úgy nevezi magát hogy gonosz boszorka. A másik az a Kovács Ferenc. Tökéletes páros, akiket az emberi nevet sem érdemlik meg. A Kállay Mrika a menyaszonyom megkérte egy dologra de ez a féreg nem adot neki kilépőt.

              Veleéjig romlot és mindenki fél tölle. Kivétel két ember. Mindent meg fogok tenni hogy pokollá tegyem az életüket. Krül amibe kerül. A Biró Sándor nekem olyan mit egy testvér. Ha bármien gondom lett, amiota "átdobtak" a kiskastélyba, ahol az 60% alkoholista, elmebeteg, és minő meglepő. A nők többet isznak mind a férfiak.

              Egy biztos. Azon kivül hogy nyertem nem kevés dijjat, az igért utazások csak állom maradt. Azzal az indokkal, erre nincs pénz. Ami biztos én sem fogom itt sokáig "rontani a levegőt". Akivel egy igazi műsort szerkesztetünk az a Komáromi Franciska(nyugodjon békébe). Tiszta szívemből megsiratam. Nem csak jó barátnő de szív lélek ember volt. Csodálatosan tudot rajzolni és a nevetése gyógyitó hatással volt mindenkire. Ha vissza gondolok rá a szemem megtalik könnyel és megerösiti a büntető eröt bennem.

              Ennek a helynek az a jellemzője, mindenki a mások kukájába turkál.  ( pár ember kivételével). Erre a legjobb példa a Sasvári Gabriella. Panaszkodni tud. Gondolkodni NEM. 

            Tudom semmi sem édesebb mind az igazi aljasság. Kovács Ferenc. Tiszta hányinger ez a patkány. Csak undor fog el ha ránézek, de ez ellen nincs mit tenni. Remélem egyszer a sors meg fogja büntetni.

            Ma csak egy szem gyogyszert kaptam de azt is minek. Majd a Kálay Marika amikor kimegy a Biró Sanyival a városba, hozatatok egy doboz savlekötő kapszulát. 6 napja nem kapom és azért mert nem képesek elhozatatni nekem kel a saját pénzemen megvétetni.

               Egy örömöm van hogy az Oravecz Biró Timeát meg fogom lelckéztetni. Hogy miért térek vissza erre a dologra ?

               Mindenki utálja. Az a legnagyobb boldogsága, ha kegyetlenkedni tud. Egy biztos, velem emberére talált. Addig nem nyugszom ameddig "ki nem csinálom.

               Még van egy olyan valaki aki szerint azért "tapadtam rá" a Marikára mert :

               Sokkal nagyobb a nyugdijja mind az enyém és állitólag én ki akarom forgatni mindenéből.(Ebben a hónapban töltőm a 70. 31-kén).

               Amit nem tudnak az hogy a Marika rokonai engem elfogadtak. Én boldoggá tetem és nagyon sok versem szelleme nem más mind Ő-Ő és Ő. Megint tud mosolyogni, dalolni és ami a legfontosabb, olyan hatalmas lángal ég a szerelmünk sokan irigyelnek. Ez az ők bajuk.

               Pénzel nem lehet egészséget, boldogságot, szépséget vásárolni.

               Várom a fényt.

               Reményt ? Értelmet ?

               16 tonna brikettet(fekete szenet).

               Valuev a világ legnagyobb bokszolója,

               verseket ír pedig ö orosz és nen Ír.

               Budapest XVIII ker. lelkemben nem,

               a Kassai Dániel aki 47 évesen "elment".

               Ebben a hónapban meglátogatnak és akkor megbeszélek velük pár részletet. Egyelőre ez még titok amit még a pappirnak sem adom oda.

Ha majd a Banga Zoltánnal megbeszélem akkor majd talán.

           Amikor a mély álmomból felébresztett, orditni tudtam volna. Egyesekben néha ordit a baromság. Pakoljak mindent le az éjeli szekrényemről és a közös asztalról. Csak a Menyhárt Árpi volt fent. Ennek következményeként NEKEM kellet mindent EGYEDŰL. Alig várom a hétföi napot. Az nem számit hogy delelöt reggeli után merő savat hánytam.

           Nem tudom minek tartják a takaritó nőket ha semmien feladtot nem kapnak.

A Biróné Oravecz Timeát "keresztre fogom fesziteni" és amikor egy kicsit késtem rám ripakodott :

           - Nics vacsora, nem udvarolni kel, szt ne akkor amikor ÉN DÓLGÓZÓM.

           - Na ne modja ! Nehogy MAGA álapitcsa meg kivel és mikor beszélgethetek. Nem azért vannak a betegek hogy magának munkahelye legyen. Magának kel hozzánk alkalmatkodni. Mindenki tudja hogy magácskának mi a beceneve. "Gonosz boszorkány". Hány nővért fog még elkeserédüsben elmenekülésre. Rendelek magának Aladintól egy "repülő söprüt", üljön fel rá és ahogyWalter Mathau mondaná :

           - Huzzon bőrt a fogára és  huzzon a halál faszára.

           Egy biztos, ha az új családom a Kállay Marika rokonai meglátogatnak, itt fogom hagyni ezt a "putrit".

           Tervben áll egy verses kötet ami két nyelven fog megjelenni. Ez egy igazi szerelmes párról fog szólni. Ausztriába munkát is fogok válalni de elöbb még 2026, tőkét fogok kovácsolni ami minimum 2.000.000 lesz. Sohasem szorultam arra hogy "ingyen pénzt vágjak zsebre". Ezt elfogadhatatlan és megalázó lenne. Akik ezer milliárdokat sikkasztanak e magyar nép megnyuzásából az a Tisza párt és a Magyar Péter.

            Az első aki elüldözött az a Leontina volt. Imádtam. Még szerencse hogy vannak olyan akik harcolnak. Reménytelenűl de inkább a halál. Mi nem fogunk letérdelni emberi szemetek elött. SOHA !!!!!!!