Bolondos dallamok

Jancsi és Juliska eltévedt,
az erdőben lézengett,
nagyon korgott már a gyomruk,
édességre fájt a foguk,
rátaláltak egy házikóra,
mézeskalács volt a fala,
neki láttak megdézsmálni,
elkezdett a gyomruk fájni,
a mézeskalács romlott volt,
bent egy boszorkány kuncogott,
a kölköket ketrecbe zárta,
gondolta: jók lesznek vacsorára,
de a megdézsmált ház rájuk esett,
a mese vége nem happy end lett.

Ludas Matyi ludat lopott,
hátsójára verést kapott,
azt tervezte visszaadja,
de Döbrögi nem akarta,
nem sétált be a csapdába,
ott maradt a kastélyába’,
Matyi gyerek toporzékolt,
hisz a mese másképpen volt,
csak hát szegény nem tudhatta,
hogy a mesét ember írta,
de az élet átköltötte,
valóságba öltöztette:
az a nyertes, aki gazdag,
a lopott lúd is nála marad.

"Egyszer volt, hol nem volt..."
Most akkor volt, vagy nem volt?
Ha volt, akkor hol volt?
Ha nem volt, akkor miért nem volt?
Jó lenne már eldönteni végre,
van-e a mesének eleje.
De hogy ha van eleje, 
akkor, kell, hogy legyen vége.
Ha meg van eleje és vége,
akkor hol van a közepe?
Ha meg van eleje, vége, közepe,
akkor már készen is van a mese:
"Egyszer volt, hol nem volt..."
De valamit még mindig nem tudok:
Most akkor volt, vagy nem volt?
A kérdésemre végre választ kaphatok,
vagy örökre tudatlanságban maradok?

Holle anyó toll párnája,
lyukas, mert az egér rágta,
toldozgatta, foltozgatta,
majd kukába hajította,
azóta nincs olyan felhő,
miből esne arany eső,
szurokra meg nincs is szükség,
van a földön sok-sok rémség,
így hát a jó Holle anyó,
nem lesz többé felhő manó,
becsukott az aranyhegy,
anyóka nyugdíjba megy.

Ici-pici árpa magból,
illatozó tulipánból,
született egy pici lányka,
neve így lett Pöttöm Panna.
Dióhéj volt ágyacskája,
rózsalevél takarója.
Egész nap csak énekelt,
rút békának megtetszett,
a fiának haza vitte,
menyasszonynak öltöztette.
Pannának ez nem tetszett,
pillangóval lelépett,
eltévedt a mezőben,
reszketett a hidegben,
egér lyukban meghúzódott,
az egérnek mesét mondott,
megtetszett a szomszédnak,
ronda kövér vakondnak,
közben sebzett fecskét ápolt,
ki a hidegben megfázott,
mikor végre meggyógyult,
messzi tájba elindult,
elment vele kicsi Panna,
repültek egy szép világba,
virág erdőre bukkantak,
ahol pici tündék laktak,
beleszeretett a király fia,
készülnek a nagy lagzira.
Királynő lesz Pöttöm Panna,
neve meg majd Tündér Panka.