Cseppnyi óriások: Lélekvarázs

Denn•  2018. december 15. 16:51

Kamasz lélek

/Részlet a "Bogária, avagy cseppnyi óriások" című verses-zenés utazásból./


Lelkem kamasz

Ameddig él.

Csekély vigasz.”

Súgta a Szél.


Kihunyt a Nyár,

Sápadt jövő,

Közeleg már

A Didergető.


Lelkem így szól,

Amíg kamasz,

Tudhatnád jól

Vesztes maradsz.”


Bridge:

Az Életed nem rozsdás bringa,

Amit tolsz a hegyre fel,

A Boldogságnak nincs is titka,

Csak óvd nagyon,ha átölel.


Refrén:

Kamasz tavasz...

Akár egész éven át

Kamasz tavasz...

Míg az Élet jó barát

Helló, szevasz....

Minket nem riaszt a Tél.

Kamasz tavasz....

Ugye érzed benned él.


Ősz subája

Amíg vénül,

Tél kucsmája

Egyre készül.


Jeges páncél

Díszgúnyája,

Fagyott világ,

Legszebb álma.


Átölelhetsz,

Fene bánja.

Eltemethetsz

Hó gyomrába,


Túlélem én,

Rügy kipattan,

Kamasz lélek

Halhatatlan.


Bridge:

Az Életed nem rozsdás bringa,

Amit tolsz a hegyre fel,

A Boldogságnak nincs is titka,

Csak óvd nagyon,ha átölel.


Refrén:

Kamasz tavasz...

Akár egész éven át

Kamasz tavasz...

Míg az Élet jó barát

Helló, szevasz...

Minket nem riaszt a Tél.

Kamasz tavasz....

Ugye érzed benned él.


Denn•  2018. december 8. 15:16

Visszatérés


Részlet a "Cseppnyi óriások: Lélekvarázs" című elbeszélő költeményből.


Hogyha hited

Apró madár,

Törött szárnnyal

Csodára vár.


Lelked mélyén

Gubbaszt csendben,

Miért mondod

Minden rendben?


Teszed dolgod

Megszokásból,

Ki ölel át,

Hogyha fázol?


Ki ül melléd

Mosolygósan?

Az se baj,

Hogyha szótlan.


Csak ott legyen,

Sehol máshol,

De a Magány

Körbetáncol.


Ott van jó rég,

Bár nem hívtad,

Álmaidat

Mind leírtad.


Apró madár

Újra szállna,

Mi más lenne

Leghőbb vágya?


De földre súlyt

Az Élet súlya,

S jövőd már csak

Rozsdás csúszda.


Lélek bilincs

Reád kattan,

A Hang mégis

A hűvös zajban,


Téged szólít

Száz alakban,

Remény lángja

Újra lobban.


Apró madár

Szárnyát bontja,

A Magány baktat...

Elkullogva.


Mondd mi történt,

  Más is értse...

Önmagadban

Hittél végre!

Denn•  2018. december 4. 18:52

Ciripke megszólal

Részlet a "Cseppnyi óriások" című

verses-zenés utazásból.


MESÉLŐ

Kinézett a levélkunyhó ablakán,

De nem látta, akit szeretett volna látni,

Néha már mással is beérné talán,

Persze ettől még nem lehet bárki.


Számára Hétike volt az egyetlen,

Kivel a titkát megoszthatta,

Szíve csak mosolygott szép csendben ,

Ha visszagondolt arra a napra....


Épp a kunyhó előtt üldögélt

Már két hete anyut haza várva,

Jól átölelte a Reményt,

Különben lelke nagyon fázna.


Nem úgy szólt hozzá Hétike,

Ahogy mások szoktak...

Kik sajnálat fonalból készítve,

Lelkére lasszót dobtak.


HÉTIKE

Leülök egy kicsit melléd

Anyukádat várni,

Biztosan megérti elméd,

Fárasztó lenne állni.


Nem szólalsz meg jól tudom,

Csak,ha mosolyát újra látod.

Hidd el, lesz rá alkalom,

S ez nem csak kedves álmod.


Mi lenne,ha addig csend helyett

Megszólalnál játékból?

Kérdezd meg róla szívedet,

Szerintem majd válaszol.


MESÉLŐ

Ciripke gondolkodni kezdett,

Aztán bólintott egy aprót.

Lakatra nem zárta vissza

A szívében megnyitott ajtót.


CIRIPKE

Hát jó, játsszuk azt ketten,

Hogy gyerünk szavak, hajrá, usgyi..


HÉTIKE

Részemről teljesen rendben.

A Csend már úgyis olyan uncsi.


Játsszuk azt,én vagyok anyukád,

Te meg akkor a gyermekem.


CIRIPKE

Nem tudom pontosan okát,

De félek sírni kezd szívem,


Tán mert előre sejti már,

A játék véget ér,

A Magány majd újra vár,

Nem lesz több esély.


Mióta anyunak nyoma veszett,

Csak a Csend ölel át,

A vidám, boldog napok helyett,

Ő a néma jó barát.


HÉTIKE

A Csend egy hűvös uraság,

El kell űzni messze,

Ha nem mozdítja nagy farát,

Majd segítek én benne.


Taszítok rajta jókorát,

Az se baj ha nyekken,

Vigye magával fogsorát,

Elleszünk mi ketten.


Betűd leszek szavak helyett

Üres fehér lapon,

Míg anyukád rád nem nevet

Gyönyörű szép napon.


CIRIPKE

Nem tudok még olvasni,

Hát legyél a lapon Napsugár.


HÉTIKE

Velem lehet alkudni.

Leszek szívedben én a Nyár.


CIRIPKE

Kicsit most is az vagy nekem,

Sőt inkább nagyon-nagyon,

Ha még soká maradsz velem,

El sem férsz már egy lapon.


MESÉLŐ

Hétikével ritkán fordult elő,

Hogy a szavakat nem találta,

Most mégis ez volt a nyerő,

Így nem került mégse pácba,


Mert kis barátját átölelte

A szíve kérésére,

S még e részben mi más lenne?

Legyen jótanács a vége.


Az ölelés ezernyi szónál

Szerintem sokkal többet ér.

Mért kéne egy szót is szóljál,

Ha szíved mindent elmesél.

Denn•  2018. december 2. 17:22

Földi mágusok


Részlet a "Cseppnyi óriások" című verses-zenés utazásból.


A Szeretet csodát tehet,

Bár varázsló sosem volt.

Ha szívedben kapott helyet,

A Közöny máris lefarcolt.


Ám,ha csak üldögél elmerengve

Szíved ablakában...

Bár fájdalom csepp se lenne,

A kerek nagyvilágban.”


Ettől az égadta világon

Nem változhat meg majd semmi,

Mennyit ér a legszebb álom,

Ha nem váltja valóra senki?


Mennyit ér a lélekmosoly,

Ha bánatból fakad?

Kérlek most ne válaszolj ,

Csak „kapd össze magad”.


Ha világunk egy óriás,

S rossz irányba lépdel,

Nem segíthet senki más,

Mit sem érsz a józan ésszel,


Mit sem érsz csodára várva,

Kántálva a Szeretet himnuszát,

Csak,ha épül tetteink vára,

Közös cél...megannyi jó barát.


Az óriás ellát a messzeségbe,

Mégis a lényeget nem látja,

Az embert önző,kapzsi léte,

A végső szakadékba rántja.


Még nem késő, megállhatunk,

A jövő sosincs kőbe vésve,

Ha Szeretet a jelszavunk,

Senki sem söpörhet félre.


Szíved ablakában ülve,

Majd ints felém,ha arra járok.

A szín mit sem ér ha szürke,

S bár nem leszek sosem látnok,


Szivárványból fent az égen,

S lent a földön szeretetből,

Valami jó készül éppen,

Ha apró mag lesz majd e versből.


Nem vágyok én ennél többre,

Ez csak „sima” ember álom.

Miért lennék apró törpe

Üldögélve meggyfa ágon?


Érzem, ami szívemben él,

Nem csak cseppnyi sóhaj,

Egy nap majd céljához ér,

Mint valóra vált óhaj.

Denn•  2018. december 1. 07:58

Közhírré tétetik!

   A Szavak életre kelni készek,

Két világ közötti ajtó tárulj ki szélesre...

Közismert színművészek

Hangjukkal keltik Bogária lakóit életre.


Nevük még nem árulhatom el,

De lesz köztük néhány régi ismerős.

Azt azért most tisztáznom kell,

E történetben nem szerepel Törperőss


Bogária szlogenje

Mi más is lehetne?

Bánat gúnyát levetve,

Várat épít szívedre.

 


"Kicsi vagyok,

De nem bánom cseppet sem,

Eljuthatok

 Akár járva egy helyben…

...Bárkinek a szívéig,

Ha kitárja,

És el sem kopna lábamon

A topánka.”