Marcus blogja

Nem pezseg tőled szunnyadó vérem,

Nem csigázod fel fantáziám,

Mégis szerelmes vagyok, érzem,

Hazudnék, ha ezt tagadnám.

Te vagy az, akit eddig kerestem,

Mikor esténként felnéztem az égre,

Most itt ragyogsz, pár lépésre tőlem,

Mégsem mondhatom, hogy enyém vagy végre.

Azt mondják, a szerelem egyszer kopogtat az ajtón, de akkor kishíjján rátöri az emberre.

Fellobban, lángol és vagy örökké ég, vagy szép lassan kialszik. Előfordul, hogy félbeszakad.

Ha engem kérdeztek, nem egyszer képes kopogtatni, és nem egyszer képes teljesen tönkre tenni az embert.

Áldás volna-e vagy átok? Jó kérdés. De egy biztos: Legyen akármilyen jó is, a vége minden esetben fájdalmas. (Míg a halál el nem választ és társai...)

Van aki jó nagyot beleharap, mint Hófehérke az almába, és a torkán is akad. Egyesek teljesen megbolondulnak a fájdalomtól, mások depresszióba zuhannak és időnként, halállal végződik.  Mégis, a szerelmet tartják a legszebb érzésnek.  Viszont, abba nem gondol bele senki, hogy ez maga az útvesztő. Nincs belőle kiút.

Fajtái:

• Egyoldalú vagy reménytelen: Te szereted őt, viszont visszafelé már nem így van. A végeredmény, fájdalom. És fordítva is ugyanez. Mindenképp rossz.
• Fellángolás: Szereted és viszont szeret, azonban egy idő múlva eltűnik a varázs, ezzel az egyik fél húzza a rövidebbet.
• Kétoldali: Tombol a szerelem kettőtök közt, viszont van, ami falként húzódik (majd) közétek. Pl: Távolság, rosszakarók, halál, stb.
• Örökkétartó: Együtt élitek le az életetek és együtt haltok meg. Romantikus, de egyben morbid is. Ha meghalok, te is velem jössz MUHAHAHAHAAA!!!! 

Én, bevallom voltam már szerelmes. És kijelenthetem 21 évesen, hogy többé nem szeretnék az lenni. Semmiképp.

Viszont, van egy kis bibi. Sosem mi döntjük el hogy mikor leszünk szerelmesek és mikor nem. Meglepetésszerűen jön és úgy nyakon vág hogy nem térünk magunkhoz.

De azért valljuk be, senki sem szeretne egyedül megöregedni, viszont nem is akarja elveszíteni élete párját. Viszot, a kettő együtt nem megy. Vagy egyedül éled le az életed magányosan pár nélkül, vagy lesz párod, de a konfliktusok mellett idővel vagy te veszíted el, vagy ő téged.

Hogy mi értelme a szerelemnek? Semmi az ég világon. Pont azért van :) Nem volt jó a paradicsomban??? Le kellett szedni azt az almát? Hát akkor most szenvedjetek ;D

Bevallom, nem vagyok teljesen épelmélyű, mivel az éjszaka közepén csak úgy belekezdek egy blogba.
Hisz kit érdekel hogy éjjel 3 óra van? Csak a lusták alszanak, nespa? ;)

Koncertek, aláírások, vakuvillanások, sikítás, tapsolás. Ezek a szavak jutnak eszünkbe ha sztárokról hallunk. Híres emberek húúú...
Lady Gaga bebizonyította, hogy egy nő lehet vad, perverz, igénytelen és bosszúálló. És mégis imádják. (bevallom én is)
Azért hoztam fel példának Gaga-t, mert szerintem a mai világban teljesen egyedülálló az, amit tesz. De lépjünk is tovább.
Egyik drága jó barátom kijelentette, hogy neki a híradós Szellő István a kedvenc sztárja. Én meg hanyatt esem a székkel.
De mi lehet az, ami miatt ennyire rajonganak az emberek egy híres emberért? Miért vannak jelen több ezren egy koncerten? Mi motiválhat annyi ember arra, hogy aláírást, közös képet, emléktárgyat, stb.. szerezzenek kedvencüktől? Ideértve focistákat, énekeseket, filmszínészeket stb.
Az érdekes az egészben, hogy a rajongók 99,9999999999999999%-a egyáltalán nem tudja hogy milyen ember is valójában a hőn imádott sztár.
Szerencsésnek mondhatom magam (azt hiszem...) ha azt állítom, hogy nem egy hírességgek összefutottam már, és nem csak magyarokkal. Jó, sokan azt állítják hogy nálunk CSAK celebek vannak, sztárok nincsenek, de most nem szeretnék ebbe belemélyülni. Majd máskor ;)
Lényeg a lényeg, némelyik hírességtől lefagytam. Akkora csalódás volt nem egyszer, amikor közlebbről is megismerhettem egyiket-másikat és többször is beszéltünk...
Komolyan mondom, amikor kiskorában az ember megtudja hogy a Télapó nem is létezik, az egy lelki törés, DE AZ, hogy egy kedvelt sztár okoz csalódást, mert akkora tajparaszt szegény hogy azt sem tudja, "melyik út megyen itt Budaaara he?", nah az maga a világvége. Mon dieu...
De fő a nyugalom, elvégre ők is csak emberek.

Nekem tudod kik a sztárok? Akik blogot írnak, megosztják érzéseiket, tapasztalataikat és nem érzik felsőbbrendűnek magukat másoknál. De a legnagyobb sztár én vagyok! (muhahahahaaaa!!!)

Részemről ennyi.

Jó éjt. Vagyis jó reggelt ;)