Blogalizáció, avagy a Jövő hírnőke

NAGYON DÜHÖS VAGYOK! 

Mért nem a földeken arat a Halál, hiszen a kaszája meg van hozzá, ráadásul úgyis kevés a mezőgazdasági munkás. Mivel fáradhatatlan, kiérdemelné a Munka érdemrendjét, és legalább senki sem félne tőle. Ehelyett emberaratást végez a „mi” felkérésünkre. Most komolyan kérdem... Normálisok vagyunk? Ja, hogy te háború ellenes vagy, és nem tehetsz semmiről? Ez biztosan igaz? Mi van, ha felelősséggel tartozunk bizonyos szinten azért mindannyian, ami a világunkban történik? A legegyszerűbb áltatni magunk, hogy mi nem szólhatunk bele a „nagy történések” láncolatába. De mi van, ha ez tévedés? Hisz mind egy-egy láncszemként „funkcionálunk” ám ha nem kapcsolódunk össze, sajnos már láthatjuk mi lesz belőle, és ez még csak a kezdet. A Halál arat a békés emberek helyett, melyről Te is tehetsz , akkor is,ha most rázod a fejed. Persze lehet, hogy tévedek, s pár tucat ember felel a fennálló helyzetért, s mi csaknem szentek vagyunk nem tehetve semmiről. Ha így is lenne, változtat az valamin? Amikor majd bedurvul a Halál, s nyomában gombafelhő marad az égen, az állítólagos vétlenek életben maradnak? De azt mondom, még mindig nem késő...talán. Ám, hogy mi a megoldás, arra mindenkinek magának kell rájönnie, és aszerint élnie.

Nem inkább olyan dolgokkal kéne törődni világszerte, mint amiről a klip szól, ahelyett, ami zajlik?????

https://www.youtube.com/watch?v=8ZIOLxzkSUk

ÉBRESZTŐ EMBERSÉG!

/Ez a dalszöveg részben a klip hatására készült./

Világszerte megy a vita,

Az emberi jogokat firtatva,

De akad itten némi hiba,

Vannak, kik nem ettek több napja.

Értük kéne kiállni végre,

Vajon mért éheznek egyre?

Félvilágnyi súlyú gondok,

De szavazunk mégis a csendre.

Bridge:

Mikor pár falat kenyér

Életet menthet,

Amit a szíved diktál,

Éppen azt tedd meg.

Érezd mennyit ér,

Ha új hajnal ébred,

Pusztulj sűrű éj,

Hadd lássuk a fényed.

Refrén:

Nézd, alig él,

Pedig csak gyermek még,

Most is enni kér...

Ébresztő emberség!

Ha a szív élni fél,

Észvesztőbb nem volt rég,

Ez az utolsó esély,

Ébresztő emberség!

Egy újabb gyermek elzuhan

És nem áll többet fel,

Mi élünk tovább boldogan,

Hisz az kit érdekel,

Hogy valahol kihunyt egy élet,

Minket épp elég gond ölel,

Az édesanyja mesélne szépet,

De csak merev szemekre lel.

Bridge:

Érezd mennyit ér,

Ha új hajnal ébred,

Pusztulj sűrű éj,

Hadd lássuk a fényed.

Mikor pár falat kenyér

Életet menthet,

Amit szíved diktál,

Éppen azt tedd meg.

Refrén:

Nézd, alig él,

Pedig csak gyermek még,

Most is enni kér...

Ébresztő emberség!

Ha a szív már élni fél,

Észvesztőbb nem volt rég,

De van még egy esély,

Ébresztő emberség!

Van egy jó hírem és egy rossz. Feltalálták a hülyeség elleni vakcinát, de nem akar senki oltakozni. Pedig jelenleg,ha a hülyeség fájna, hatalmas hangzavar lenne a Földön!