Tizenkét nap

blackroze•  2024. május 19. 09:47  •  olvasva: 29

Vasárnap, hét ágra sütő nap,

jól jön ma a napszemüveg.

Szalmakalap, cipő nelkül mezitláb,

füre lépni, igen de a gyepre nem.


Sajnos ez számomra lehetetlen,

kerekes székemből, járó kerettel.

Valamikor egyszer talán sikerülhet,

de ezt 2024-ben csak egy kósza elmélet.


Tudom mit vétetem de ez már vissza,

nem csinálható, csak ragoszható.

Rozsák közt "sétálhatok", 

ilatokat szipanthatok. 


Rengeteg a bimbó, naponta töb is,

a nap hatására, szélben, "forogva".

Vörös mind azoknak a vére,

kik elestek nemes cél érdekébe.


Fehér mind a béke egyedi színe,

galambok hirdetik a szerelmet végre.

Sárga az arany büntető színe,

az inkáknak ez okozta, hogy voltak.


Amikor Amerigó és Kolombusz,

e szent főldre tévedve a hoditás érdekébe.

Az indián elméjét áztaták tüzes vízbe,

az alkohol hatására, tripla x-et a beszélő papirra.


Nem kicsit későb rájötek, nincs kit munkára,

de feketéket hoztak, mert a sötét Afrikába.

Ezek úgy dolgoztak mind a robotok,

hajnaltól késő estig szedik a gyapotot.


A történelem viszont megint közbe szólt,

de ezt Margaret Mitchell, leírta. 

"Elfujta a szél" és ebből csodás film lett,

a "Tizenkét tőlgyet" az ír O'HARA, és feleségét.


Skarlet és Red Butler egyedi szerelme,

az egész világot, megrengette, szenvedélyel.

Melany és Asley kik unokatestvérek voltak,

mégis egybe keltek, és gyereküket.


A világ első két embere kit az Úr a paradicsomba,

Ádám hogy ne legyen egyedül, egy lengő bordáját kivágva.

Megalkotta a nőt, és a bünös almát, de a ssssssssziszegő kigyot,

ki bünbe vitte Évat, ki megette almáját, Adámnak torkán a csutka.


Jöt az ami utánna a történelmet megírta,

több ezer évig, rengeteg tragédiáját.

Nagyon sok író papirra vetette,

egész könyvtárakat ezekkel megtöltve.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!