Még 115 perc.

                Néha a pillanat olyan dolgokat tud létre hozni amitől egyszerüen megáll benned az ütő. Ebéd után a csendes pihenő alatt a három partner, hiába várta a negyediket nem jöt. Fel sem tünt hogy szirénázó mentő állt meg az othon elöt. A negyedik partner még az ebéd befejezte elöt, lefordult a székről. Fére ment a szája és egy hang sem jöt ki a torkán. Még szerencse hogy a nővérek ebédeltek. Azonnal felhivták a 112 és a két mentös már a mentöbe minden erőt megfeszitve probálták vissza hozni. A kártyapartnerek úgy reagálták ezt le :

              - Ancika, ugorj be helyete. Már így is veszitetünk legaláb 10 percet.

              Csak néztem és megcsiptem magam. Ilyen nincs a világon. Amikor 2025 december 20 napján a szobatársaim ara ébredtek hogy hörögve fuladok felgyujtoták a vilanyt a számból és oromból szivárgot a vér. A mentőben mindent megtetek és lehet ha 5 percet késnek már csak a szerveimen több testben élnék tovább. Jelentkeztem szervdonornak. Két tüdö, két vese, egy szív, egy máj és mivel a tudomány hatalmas lépésekkel halad talán egy agy. Két ember imádkozott értem. Az egyik a Biró Sándor a másik a Kállai Marika aki nem csak a szerelmem, de a menyaszonyom, a muzsám. Amikor elöször meglátam, szegény csak ott ült magába roskadva. Meg sem mert mukkani. Mindenki játszot valamit. Oda ültem mellé és megkérdeztem :

             - Tudsz malmozni ?

             - Miért kérded ? Persze hogy tudok. Már nagylány vagyok.

             Első partit elveszitetem és olyan csodálatosan ragyogot a szeme, bele habarodtam. A második partit szintén elveszitetem de akkor már gyanut fogot. A harmadik partiba minden létező hibát elkövetet és nevetve mondta:

             - Miért hagytál nyerni ?

             Válaszként szájon csokoltam. Anyira meglepödőt de éreztem hogy gyengéden megszoritja a kezem. Minden időt ami rendelkezésünkre állt, együt töltötünk. Aki látta a jelenetet, félre hívt és a fülébe sugta:

             - Vigyáz vele mert ez egy nagy nöcsábász és minden pénzedből ki fog forgatni. Ez egy igazi gazember.

             - Hiszen nincs senkim és ö volt az egyetlen aki nem nézet le a kisnövésem miat. Ő csak boldoggá akart tenni.

             Amikor a rokonai akik Ausztriában élnek meglátogaták, nem tudtak eleget csodálkozni amikor a Marika szemébe ott tündöklöt a fény. Tudtam hogy szeretne a családjával lenni és diszkréten le akartam lépni de megkért hogy maradjak. Nekem akkor senkim sem volt. Nem tudtam elképzelni az életet egyedül, de annak semmi értelmét nem látam.

            Utána tudtam meg amikor telefonszámot cseréltem a Gordon Viktorral. Megkért, ha bármi történik a Marikával azonnal értesitsem. Vissza adtam neki az életakarást. Böven túl volt a 85-dik évén. Bármit megkivánt mindig kiolvastam a szeméböl és egy csókja töbet ért mind a világ legdrágább gyémántja. Több mind két éve hogy csakegymásal törödünk. A világ elveszitette az értékét. Ő volt az egyetlen nő aki pici kezei közé fogta a lapát kezemet és egy hála csókot lehelt rá. A legkegyetlenebb pillanat az amikor este el kel válnunk mert én a kiskastélyba lakom Ő meg a nagyba. 16 órakkor kettesbe maradtunk a társalkodoba és zárt ajtok mögöt önfeledten csókóloztunk. Alig 70 perce váltunk el és csak ara tudok gondolni, holnap jön az új családom. Boldogan fogok "álom tengerébe merülni" kint fuj ugyan a szél de ez minket hidegen hagy. Két test de egyesült szívünket csak a halál fogja elválasztani. Ha Ő meghal az én lelkem is meghal. Pont azért akarom hogy legalább 100 évig éljen. Akkor még van 11 boldog évünk. Versben foglalom minden érzesünket. Ő lektorálja és behunyt szemmel halgatja. olyankor egyesül a lelkünk.