blackroze blogja

Hosszú lesz ez a hónap mert a szonbat után,

vasárnap és semmi sem történik, csak a hold "sarlozik".

Hétfőn kezdődik az igazi harc, mert magyarnak lenni,

a családom 400 évre tud vissza emlékezni, keményen megvédni.

Berei és Barta, családomnak 4.000 hold birtoka, mindenkinek volt múltja,

télen senki sem éhezet, mert mindenkiben végtelen volt a szeretet.

Dédnadyapám aki a XIX században született, mondta el nekem az igati történelmet,

felnevelt 8 saját gyereket de még két árvából faragot egyházi kelket.

Amikor megérezte, semminek nem lesz értelme, a földjeit aranyá tette,

amikor Désre költözött a az Urbán Margit néni házának zálogát, magára                                                                                                      válalta.

Hatalmas háza volt de a 4 szoba konyhát, külön bejáratu szobát és fizetet minden számlát,

a férjéé volt a sobánya, és amikor már tudta, nagyapámra bizta mert benne sohasem csalodna.                                                                                                                                                                                                   

Amikor menniük kellet nála aludtam és minden egyedi dolgot megtanultam,                                                                                    föztem, vartam, horgoltam, orosz goblent szinekbe raktam és a legszebet egy vagyonért eladtam                                                    Imádot főzni és mindenre megtanitott, lehet hogy a zöme női dolog volt, de katonaként,

sok mindent megoldotam és ezért sok katona barátom, hálával tartozott, és szörnyen boldog voltam.

Kolozsváron operába jártam, és Gelu Furduj énekkarába, az egész                                                                                          országot bejárva, a népdalkutatást a Jagamos Jánostol tanultam ki Bartok Béla tanitványa volt.

Leszált az éj az oceán mély,

az elmulásról sohase félj.

A nap is megszületet, 

"szült kilenc gyermerek".

A galaszis ideje , töbezer naprenszere,

a fénynek egy napja főldi év 100.000.

Egy ember élete takán 77 másodperc,

100 év de az alkorás nem bálvány imádás.

Az első hely ahol a bálványt imádták,

az a Bábel tornya volt, a lelki romlotság.

Következő két város melyet a teremtő elpusztita, 

az nem volt más mind Szodora és Gomora.

A zűlés és paráználkodás, Ádám és Éva, 

Káin és Ábel, nagyon is főldi, buja vágyak.

A fáraok, császárok, kánok a nem barbárok,

egy főembernek többszáz neje, porontya.

Valamikor ezek a nőket filérekért veték,

volt amikor egy amfora borért elcserélték.

Amikor Noé "megtisztotta a világot",

a tíz parancsolatott egy kölapon tárolt.

"Örömlányok amiota világ, világ", semmi,

eről bőlcs Salamon és a herélt szolgái.

Én ismertem egy pakistáni lányt akit születésekkor,

egy 50 vénembernek igértek és három évesen.

Boldogtalanná tettek és neki egy szerény szerepet,

csak gyereket szülni de a testi szerelmet nem ismerni.

Örülten tudot csókólozni, de az ágyban lába közt semmi,

csak úgy tet mindha élvezné és hangosan lihegni.

Én sok nőt megszéditettem de aki engem profivá képzet,

egy francia nő egyféle képen és egyfélvér etiop lány.

Egy biztos, a csábitás és a csucsra jutatás, minden álmodozás,

mert szeretkezni igazán csak akkor jó ha elöted a nő jut a csúcsra.

Kék ördög.

A szerda egy nem gyenge nap volt,

az elmémben éget minden műhold.

Eljött az néjfél és már nem birtam,

cérnával de egy szintel lejjeb "lopakodtam".

Ezt a teknikát még katona koromban elsajátitottam,

akkor még a férfivé válás zálogának tartottam.

Kolozsváron kezdtem, és egy pénteken, kis faböröndömmel,

első nap már az elmélettel megismerkedtem,

.

Megmutaták hogy kel szétszerelni a 7.62 gépfegyvert,

a kis marok fegyvert, mindent de mindent, és gyakorló lövedékkel.

Szombaton viszont már megmutaták, gyakorló lövedékkel,

hogy kel a tárat megtölteni, két féle kézzi gránáttal egyensulyozni.

Dél után, miután két óra csendes pihenőt tartva,

kisétáltunk a Győrgyfalvi negyedbe, és ot csendbe.

Az öreg bakák megmutaták mi vár már hétfötől ránk,

azt is ha gáztámadás ér a gázálarc a haláltól is megvéd.

A kis gyalogsági ásonkal, a puha talajba ástunk egy védelmi árkot,

megtanultuk álcázásra felhasználni minden fát de főleg minden bokrot.

Tetszet mert még mindezt játéknak fogtuk fel de mér éreztük,

a belügyminisztérium komoly egységeként, mindent meg is teszünk.

Vasárnap, mindenki mehetet ki de el lett magyarázva,

nem szabad szégyent hozni az egyenruhára, mert dádá lesz az ára.

Gyönyörü nap volt és este, amikor felkelt az újhold,

már a hivatás ereje velünk és bennünk volt.

Hétfőn hat órakkor megszolalt az ébresztés, csodás érzés, 

nem kellet mert már akit az ágy kivetet már, frissen tisztán.

Reggeli csendben és pontban hétkor, a 132 ember nótával,

indult a gyakorlatra, és az első négy km. lejárva, 

                                                           mint csikó a táncra.

Akkor még nem sejtetük ez már komoly dolog mert ebéd után,

jött az eskü tétel és mindenki felemelt kézzel, a haza szeretetével.

Megesküdöt hogy ha kel az életünk elvesztésével de soha, soha,

nem juthat a haza magas bitóra, inkább a sirunkra,virág koszorukra.

Kedden, elindultunk az igazi gyakorló pályára és 14 km. oda 14 vissza,

délben ott volt már a mobil konyha és a "csajkánkat felavatva.

Igazi csontleves és gránátos kocka, utánna hamis gránát dobás,

támadás, visszavonulás, támadás, visszavonulás, este hold csodálás.

A bemelegitő hét alat megtanultunk sok mindent, de főleg azt,

ha egy ember is téved az 132 emberre hozhat végzetett.

Emlékek, álldot szép szerepek mert minden vasárnap,

a zenészek kimehettek ki ki a saját hangszerén az akadémián gyakorolni.

Eljött az oktober és egy keddi napon este, be lett harangozva,

holnap reggel 3 órakór indulunk a havasokba, és két hétig táborba.

Mindent megkaptunk és elindultunk Torda irányába, a megteendő táv,

egy maraton,(42 km.) de még egyelöre csak séta tempoban.

Dél után 18 órára felértünk de akkor már a fáradságtól szédelegtünk,

mivel délben jól beedtünk, a füvön két órát szunyáltunk mindenki már.

Ásitoztunk, és akkor a tiszt megsajnált minket mert azt mondta :

- Fiuk ma takarodó mert holnap már hatkor lesz az igazi : - RIADÓ !!!

Szerda, oktober 2 napja, és az indulat,

soha aki igazi harcos, elvet fel nem ad.

Ahol nincs ajtó, ot falat kel tőrni, de megállni ?

Azt már nem mert ha megállsz ott nincs történelem.

Háromszáz évvel ezelött a Berei és Barta családnak,

4.000 hold birtoka és generácioról generáciora,

Mindent elmulattak és a szélben szét szortak,

amikor dédnagyapám örökségét megkapta, 120 hold.

Neki 8 gyermeke született, hat fiu és két lány,

a hatodik volt nagyapám, születési éve 1902.03.21.

Mindent megtanult és amikor 1914-ben a kegyetlen,

háboru kirobbant, már keményen dolgozott 12 évesen.

Épitész mérnőki diplomát szerzet, de pálymunkásként kezdet,

húsz évesen már mindent elvégzet és nem egy két állomás éületett.

Nem csak megtervezett de mindenben segétkezett, és egy életet,

erre feltett, boldog volt de mindent egy lapra feltett.

1938-tól 36 évesen akkor már kénytelen keletlen,

amit leromboltak mások ö ujra felépitett, főleg erdészetett.

1956-ban már hatalmas tudással rendelkezett,

1.000 km vasutvonalat négy emberével ellenöriztetett.

Amikor én megszülettem, már csak irodai munkát válalt,

amikor 7 évesen iskolába mentem, vissza vonult.

Még évekig othonról irányitott de az oktatásomban,

jelen volt és ameddig le nem éretségiztem ö volt mindenem.

A pontosságott a szépírást, mindent ami neki volt szent,

egy életre való elvekkel, el látott értelemmel és becsülettel.

Sajnos azt mivel ö sem ismert hazug képmutatást,

a világ megváltozott de ö erről engem sosem tájékoztatott.

Amikor 1974-ben katonának mentem, kilenc kemény hónap,

igazi férfi lettem és csak ekkor engedte meg nekem hogy tegezzem.

1975-1979 négy csodás év Kolozsváron a zeneakadémián,

utánna 11 év a müvészeti iskolában  az "arany városba" Nagybányán.