blackroze blogja

Történelem
blackroze•  2023. december 30. 16:27

Már csak 33

Tizen egy, huszonkettő, csapda mind a kettő,

a huszonketesek csapdájának áldozata.

A QUAESTOR töbszázezer áldozata,

töb triliárd forinttól let megszabaditva.


Amikor apám meghalt tudta hogy,

valamit illene maga után hagyni.

A baj az hogy bedőlt ennek a cégnek,

nagyon magas kamatának és így,

                                       3 millió helyet.


Csak 200.000 forintot kaptam és ha anak idején,

ha ezt a pénzt egy öszegben euróba átváltva,

                                              kimegyekFrancia országba.

Marseilleben tanitot Eugen Dumitrana,

pénzét Svájcban gyütöte okosan.


Sosem nösült meg, tudta hogy férjnek,

csapnivalo lenne, és apának magát elképzelni?

                                                      NA NEM!!

Tudta hogy velem, nagyon sokat nyerhet, 

előadómüvészt, zeneszerzőt, költőt, hangolót.


Szinkrontolmácsként 40 év tapasztalatal,

alapnyelv a latin, nyolc évig tanulva.

Magyar, román,angol és francia,

olasz, spanyol, és portugál de a német sem fogot ki.


Spanyolban a napok, hétfő az a hét második napja,

 a "fiera" az a nap, secunda az a második.

Secunda fiéra, terca fiera, cuarta fiera, cinka fiera,

sej fiéra, a szombat az szábádó, a vasárnap domingó.


A fracia nyelven hatvan egyszerü,hatvan főlöt, 

a hetven az hatvan + tíz, ezt nagyon élveztem.

Fonetikusan igy szól: szoászan di, remek kiejteni,

a nyolcvan öt, kátrven szenk, négyszer husz + öt.


A németben a huszon egyet ugy ejtik ki,

ajn und cváncig (egy + husz).

Új magyarul egytől ötig,(jék, duj, tri, stár, páncs),

románul, unu, doi, trej, pátru, cinci.


Elköszönni a szerelmemtől olaszul elemezve,

Árevedercsi ámoré, vagy Giáni Morándi.

"In genonkió rétorná a té,

in miá vita una belá dona altrá non konosé".


Ahány nyelvet ismersz anyi egyéniség vagy,

egy hajszálon múlot hogy most nem Pesten.

Sanghaj let volna boldog othonom,

2500 dollár let volna havonta a jutalékom.


Most már teljesen mindegy, repülőre már ülni,

                                                      sohasem fogok,

pedig imádtam repülni 10.000 méter fölöt.

Lenézve onan minden oly pici,

madarak szemében ez nekik sem semmi.


A nyolcvanöt, az


Beszélni a németet, azért nem mertem,

de birtam a számrencerüket, nagyon becsültem.

A világ zeneszerzöinek töbségét ö adta,

Bach, Beethoven, Schönberg, Vébern.


Stokhauzen, csodás karmester Herbert von Karajan,

karmesteri pálcája alat, bakelit lemezből töb tízmillió példányt.

Debussy tengere, Rável Boleroja, balkezes koncertje,

születését a legjob előadó müvésznek ki job kezét elvesztve.


A világon első alkalommal amikor a szimpadon megjelenve,

félkezü ember egy koncert zongorán, pedál segitségével.

A mű egy igaz mennyei csoda, let virtuozok számára a legnagyob proba,

ilyen művet zeneszerző, minden fantáziát felülmúlva.



blackroze•  2023. december 24. 14:02

Emlékek IV

Bécs, Ausztria, csodásan antik,

butorok, képek, csillárok, álló lámpák.

Herendi porcelán csészébe kávé,

Mozart szimfoniája, választéka.


Ha nem kértél kávét, holandi teát,

citromal, mert kiemelte anak aromáját.

teasütemény, mély fotelben kényelmesen,

négy nyelven ment a tárgyalás.


Magyarul, angolul, német és lengyel,

közös nevelőre került az amiért üzlet let az üzlet.

A németnek megérte hogy négy hónapra,

cégét alvóra(slafen gesaft) bérbe kiadta.


A bérbevevő, nem fizetet semmien adot,

mivel bevétel nélkül, csak lasú pihenőt.

A tulajdonos euroban tízezret megsporolt,

háromszáz euró neki csak zsebpénz volt.


Két embernek forintba, az 25.000 fejenként,

egy aláírásért nagyon jó pénz volt.

Én mint fórditó, üzletkötő, társszerző,

tíz üzletnél nekem negyed millió csak Bécsből meg volt.


Aki nem eset talpra, anak, szoritani kellet a nadrágszijat,

de nekem még ot volt Varsó, Párkány és Komárnó.

"Agymunkámat", drágán meg fizeték, 

öszinteségemnek köszönhető, mindenki boldog volt a jólétért.


blackroze•  2023. december 24. 07:01

Emlékek I.

Még sötét van de szivemben hajnal,

Rahmaninoff zongora koncertjét halgatva.

valamikor felvételire készülve, szívet, lelket,

ötven évvel ezelöt is hónapokban tellet.


Bach Woltemperirtes klaviert, eleitől végig,

kielemezve majdnem kota nélkül lejátszva.

Hajdn és Mozárt szimfoniái, szintén szivembe,

lemezről halgarva, szárnyaló kezekkel vezényelve.


Beethoven páratlan szimfoniái, III, V, VII, és IX-dik,

földsüketen csak belső hallásra épitetik.

A közönség álva, éljenezve, a titán ezt nem is sejtette,

csak amikor megforditozák, látta és meghajolván, 

                                       mosolygó arcal megköszönte.


Chopin, Schumann, Shubert, csodás dalamai,

a közönséget szintén álva, egekog magasztalva.

Liszt Ferenc pokoli zongora előadó teknikájat,

hirdete a magyarok, lelkének rabszodikus tragédiáját.



blackroze•  2023. november 18. 14:16

A gyűlölet árnyékába. IV rész.

            Anyosoméknál laktunk. Az első alkalom amikor ott hagytam öket, az volt amikor az iskola igazgatónője kocsit küldöt értem mert el kellet mennem Besztercére, mivel ott koncert volt és egy Kolozsvári egyetemi tanár aki többek között zeneszerző is volt, Bartok és Kodály műveket adott elő. Koncert után diszvacsora és csak másnap délután értem haza. Nekem eset, hová tettem azt a pénzt amit meg volt győzödve hogy kaptam, és saját zsebembe tettem. Amikor megpróbáltam magyarázni,ezt baráti szivességből tettem, mert boldog voltam hogy találkozhattam egy volt tanárommal. Se szó se beszéd, pofon vágot.

           Szó nélkül kimentem és azegyik kolégámnál aludtam akinek egy két szobás lakása volt, és tudta mien pokolba élek. Azt mondta, anyit maradok nálla ameddig akarok.

            Másnap elmentem dolgozni, és amikor a magán tanítványomnál órát tartottam, odajöt, megvárt amig befejeztem az órát és amikor a meglepetéstől szóhoz sem tudtam jutni, megpuszilt és mondta :

           - Siesünk mert lekésük a mozit.

A szülő elvitt a moziig kocsival és ot elbucsuztunk egymástól. Akor kezdet "krokodil könyeket húlajtani", és könyörgöt menyek haza.

A fiammal zsarolt, és azt mondtam, le kel nyelni ezt a békát.


            Az utolsó húzásuk akkor lett amikor nagymamám meghalt. Látva fájdalmamat, még egyszer utoljára sikerült megforgatni a szívemben a kést :

           - Na végre, most már senki sem fog ellenem forditani. Te innen nem szabadulsz a karmaim közül.


            Két alkalommal csak a sogoromnak köszönhetik hogy vissza mentem. Most is elpanaszoltam mit műveltek megint. Elborult az agya és azt mondta:

           - Most megkapja anyám azt amit már rég a fejéhez akartam vágni, de elösszőr elmegyünk a polgármesterhez és kapsz egy háromszobás szolgálati lakást.

           Ez meg is történt. Akkor elment a feleségemért, beültette a kocsiba és elmagyarázta neki hogy vagy odaköltözik hozzám a gyerekkel együt, vagy elmegy tanunak a vállóperünkre.


          Nem mert a bátyának ellent mondani, fogta a gyerekünket és két hétig, megint úgy éltünk mind a galambok. A feleségének a legfiatalabb lánytestvére vigyázot a fiunkra, akkor még csak 3 éves mult. Reménykedtem, végre vége ennek a rémállomnak amibe éltem. De nem.

 

         Anyossom addig ügyeskedet amedig vissza csalta a lányát. Elváltunk és még egy évig minden vasárnap a fiam nálam vol reggel 10-18 óráig. Aztán elkezdtek mindenféle ürügyet találni és akkor történt az 1989-ces foradalom. Othagytam a Nagybányai állásom és Désre a szülő városomban tanitottam egy évig. Az ottani igazgató egy vörös diplomás senki volt aki mindenbe beleszól. Akkor 1990 Debrecenben dolgoztam együt egy zongora hangolóval.Én takaritotam ki a hangszereket, javitásokat végeztem, ő neki már  csak hangolni kellet.

Tudta a bánatomat és azt mondta, ha valami okosságot tud akkor számíthatok rá.


         Egy délelöt, úgy rohant hogy csak na:


         - Gyere, öltöz átt(nagyábol egy súlycsoport voltunk) megyünk Mátészalkára és szeptemberben kezdhetsz zongorát tanitani.


         Így kerültem Magyarországra és 33 éve itt élek. Boldogan. 

blackroze•  2019. szeptember 15. 07:29

Megkésve de....



E vers az ami tükrözi a „megérkezésem az örök fényben.


Ha a fénybe érsz.....


Születésem óta, ellentétben éltem,

apám, gyáva volt, neki nem kelletem.

De volt egy angyali nagymamám

ki tudta, én nem vagyok más mind.....

-Egyetlen unokám”.


Lelkének egy része, még mindig bennem,

neki én voltam, ami másnak: egyetlenem.

Megtanított annak lenni ami lettem,

sajnos így a világnak nem mindig.....

kelletem.


De eltelt hatvan négy év és abból mit...

adni tudtam mindig igaz szeretetet.

Nem csináltam magamnak faragott képet,

ezért az élet mindig megidézett....

szenvedtetett.


De megláttam amit csak nagyon kevesem,

az igaz mosolyt emberek arcán, szívében.

Ha a bennem élő fényt neked adhatom,

minden más számomra csak fájó

rágalom.


Követem utamat, és egyszer talán megérkezem,

akkor is ha sokszor kegyetlenül szenvedem.

Mások fájdalmát, könnyedén feldolgozom,

és időtlen időkig, mások felé a boldogságom

sugárzom!!!


Black Roze(Bölönyi Benedek)

talán költő vagy nem?