blackroze blogja

Személyes
blackroze•  2024. június 18. 17:50

Roppant rövid.

Csodás dolog az ha valakinek,

hetven, nyolcvan felet, az agyában.

Elemet nem cserél de néha sajnos néha,

a rövid távú memoriája van hogy lépre csalja.


Ez a korral jár de a legrégebbi emlékei,

benne élnek, és életképekben tömörűlnek.

Szépek azok az emlékek, mik hároméves korig,

visszamennek és csak űlnek és mesélnek.


Szegények viszot azok kik méa a negyvenet,

már pillanatok alatt felejtenek, de náluk.

Ot a notesz és ugy irják fel, "Holnap...."

de van hogyha máshová teszik, órákon átt keresik.


Hasznos dolog a Kavinton, de kácium és magnézium,

pezsgőtabletába, minden esze, az altatoval vegyitve.

Drága jó nagyapám, kilencven évesen mindent,

notesz nélkül tudta és minden igéretét megtartotta.


Ma délután vártam a csodát de amikor a vacsorát,

tudtam hogy szegény mentalistám, már a fán.

Holnap ha rákérdek szerintem jót nevetve,

vissza térhetünk mert még csak szerda és bepotólja.


Nekik is kel néha a szabadság, álmodozás,

kétszer két hét, és a többi már nem lázadás.

Legtöbjének két de ritka hogy három munkahelye,

a nyugdij számukra talán valamikor lesz a csoda.  

blackroze•  2024. május 12. 12:38

Liszt Ferenc rapszodiái

Akinek a szíve magyar, 

annak lelkét egy arkangyal.

Szárnyakat ad, szineket,

két szellem Ikarus és Dedarus.


Sajnos túl közel kerültek a naphoz,

a viasz ami szárnyaikban a tollakat ragasztotta.

Megolvadt és a tengerbe zuhanva,

nem maradt roluk csak ez a legenda.


A vámpirok olyanok mind a denevérek,

nappal alusznak, éjjel bogarakra vadásznak.

A Karosvajda fia, kinek bőre pigment hiányos volt,

nappal a bőrén halálos égéseket okozhatot és ebbe bele is halhatot.


Hihetetlen mert ha bele gondol az ember,

a fehér embernek ez segit és egészségesé teszik.

Minden nyáron a bőrőm megbarnulva,

ez még vizen keresztül bámulatossá, mert kék szemem.


Sötét barna hajam, és csabos szóáradatam,

amikor áriákat énekelve, mindig egy gyönyörü nőt kiszemelve.

Ugy énekeltem mindha az egész terembe csak ő volna,

Este már boldogan feködtem ágyába, de nem hagytam ábrándba.


Mielöt szeretkezni keztünk, megmontam,

ez csak nálam ez az egy éjszaka, utána.

Mindegyik nevetet, mert a kaland számukra,

nem csináltak gondot, hogy férjüket "felszarvazva".


Furcsa lény a nő, mert az arabok szerint,

a nőnek teste, a faj megmentésére túlélésére.

Pakisztáninak kik hatan voltak, a töbnejüség,

a legidösebnek ki 44 évesen hat felesége és 17 gyermeke.


A török szultánnak hatalmas háreme,

azok a férfiak kik öket szolgáltak, herélve lettek.

Pokoli törvény, de ezeknek a szerencsétlen már nem férfiak,

a családja duskált az ezüstben, aranyban, szüleik brokátban.


Megismertem viszont egy olyan nőt, 

kinek csikloját éles kagyloval kivágták.

Amikor megkivántam, és szájon csokoltam,

oly hideg volt a teste mint a fehér márvány.


A legjob volt mindig a "fehérmáju" nő,

mert nem tudtál anyiszor "elmeni" .

Kielégiteni képtelenség de neked szerelem nélkül,

tested nekik köszönhető kielégülése  egyedi.

blackroze•  2024. május 12. 09:11

Kathia Batiashivili a zongora csodája.

Vasárnap 9 óra, és végre mindent megoldva,

koncert halgatást egy igazi elöadóra.

Teljesen mindegy hogy Bach vagy Rável,

az arcát nézve, mindent hangok nélkül átelve.


Imádom Őt mert nemcsak a nőt, a szellemi erőt,

ad neked, mindent de a legfontosabb, életkedvet.

Napsütés, szélcsend, két csiga holtversenyben,

házukat cipelve, de szemükel egymást követve.


Sétálni most a legjobb mert már tíz óra után, 

napszurás veszélye, börödnek leégése.

Nem tudok én zene nélkül élni, koncertekre,

operába, szinházban, utcai bálban, karneválban.

blackroze•  2024. április 12. 09:16

Péntek április 12-ke.

Hihetelen de ma regelire,

husmentes, édes tejbegrízbe.

Nem mindeg kel a pocinkat terhelni,

császár kőrtét, megreszelve, kanállal "betermelni".


Sokan lázadoztak, de akik majdnem idegbajt kaptak,

párizsit, kényérrel,tormával, szajukat "elvágva".

Meglepő lenne, amikor mindennek az ára,

a csillagos égbe lett "elvarázsolva" az agyukat kihagyva.


Amikor a kerekes székes boltba, mindent végig járva,

10.000 forintot röhögve ot hagyva, és szinte semmi nem került "kosárba".

Ami egy havi illetményem, ha nem itt lennék bent, talán egy hétig,

és akkor se lakás, sem gyogyszer, még egy szem szőllő sem.


Vajon aki egyszerüen nem tud épp ésszel gondolkodni,

én csak két napig hagynám a való világban boldogulni.

Panaszom nincs mert napi öt alkalommal, mindent de mindent,

a szellemi táplálék, ingyen van és csak az boldogtalan ki agyatlan.


Van aki 25 fokban is fázik, én az éjszakákat is Ádám ruhában,

egy szál takaroban, nem irha bundában, magamat tisztán.

Őnálló lettem, mert it mindenki milliomos időben,

nem baj ha nem negyed óra alatt, inkább negyven perc alatt. 


Azt szokták mondani akinek sérült az esze(rövid távu memoriáját edzve),

nem szégyen ha írni tud, dátumra pontosan,jegyzésére legyen notesze.

Tornászni, biciklizni, közben beszélgetni, a pincében Nikolettel,

mindent meghalgava, tanácsokkal ellátva, repiti lelkedet a fényes magasságban.


Már csak háromnegyed óra, és addig megpróbálok valamit,

Remélem sikerül mert próbálkozok rendületlenül.

Imádom mert vissza adta a lelki egyensulyom,

levette lelkemről a fél tonna olmot, és szárnyakat adot.

blackroze•  2024. március 10. 11:39

Nem baj, semmisem baj. III rész.

Igazi nővel lehet hogy semmi sem oly kellemes,

mind egy kéjnő ki pénzért retenetesen kedves.

A nőknek legrégebi szakmája, férfiakat rabbá téve,

legvéresebb háborukba is egyedi módón belevive.




Az első ilyen nőm, én negyvenhét évesen,

ő csak huszonegy még nem de egyetemre járva.

Nevét nem árulta el csak nekem, nyelvben az angol,

de londonban nem mert ot a köd, neki nem paszolt.


Ösztöndijra sajnos nem volt jogosult,

bentlakásra, "barátok fogadására", nem ment el a bárba.

Párizs let volna álmai városa, új hazája,

eröl is csakaz tudta, aki öt hihetetlen de boldoggá?



Két feltétele volt, aki nálla egy két három órára "landolt",

csak józanon, és mindenképen csak tiszta és ápolt.

Egy óra 12.000, két óra 20.000, egy egész éjszaka 50.000,

csak az utolsó kategoriában csokolozva, szerelmet valva.


Első lépésben zuhanyzás, susit rendelve, foro csokit,

a gyönyörű rozsáimat kristály vázába téve.

Imádni való volt, mert a harmadik együt töltöt éjszaka után,

meglepő módon ovszer nélkül adta oda magát.


Megkérdezte, mivel tudta én othon vagyok a francia nyelvbe,

menyi idő kel elsajátitani, gyakorolva, hitelessé téve.

- Ez tőled füg de szerintem két hét, napi négy órával,

már boldogulni fogsz, kellő öltözékbe garderobba.


 

Eltelt két hónap és amikor megint meglátogattam,

meglepödve láttam már nem ö fogadot, aki helyete, unottan.

Ránéztem és kiszaladt a számon : - Na ne!!! 

Szerencsére tudtam elérte a célját,

Francia országban lelte meg új hazáját.