blackroze blogja

                  A harmadik éve vergödök ebe a pokolba. Holnap ha törik ha szakad, nem fogok részt venni olyan dolgokba ami max hülye embereknek jó. Budapest. Négy olyan év ami beleéget a lelkembe. Akinek ezt a boldogságot köszönhetem az a Kassay Dániel. Sajnos 47 évesen elment és nincs olyan nap amikor ne gondoljak rá. Nem csak barát volt. Szinte az öcsémnek tartotam.

                  Kiskunmajsa ahol együt dolgoztam a Kunhalmi Ágnes. Már nem köt semmi ide. Szombathely, a besugok és olyan emberek társaságaakik évtizedeket töltötek a "Csillag" börtönbe. Az egyedüli aki feláldozta az életét a keresztanyáért az a Biró Sándor. Nagyon sok embernek segitet. Nélküle nem tudnék még a boltba se kimenni. Az egyik az a Timike aki majdnem minden lakot csunyán meglopot. A másik a Zsolt. Az ő üzletébe kerekes székkel is be lehet menni és ha túllépsz egy öszeget, 5.000 ft. akkor még 500 ft. ajándékot kapsz. Tudja hogyha kedveskedik a vevöknek senkit nem érdekel menyi az a szerény haszon amit becsületesnek tart.

                19 óra. Most jör be a Varga Zoltán. Most hogy az alaksori V.C.-be is beszereltek füstriasztot, azt hazudta, nem ö gyújtot rá.  Hiába tagadta, tudták. Sajnos a kiskastélyban a Papp Lacin kivül senki sem gyújt rá tiltot helyen. Laci szereti a rövidet és a sört de tudja hogy hol lehet rágyujtani. Az érszükület miat vágták le a jobb lábát. Ezért mindig bal lábbal kel de csak kint káronkodik ahol senki sem halja.

                Meg kellet tanulnom bal kézzel írni. Hoszú honapokat vártunk egy gyogytornászra. Fiatal, 23 éves és éget a vágytól hogy bizonyitson.  4 évig tanult. Sajnos olyan kevés pénzt ajáltak, tiszta szégyen. Ausztriába egy hétre töbet kap most mind amivel it egy hónapra ki akarták szurni a szemét egy hónapra. A gyakorlatokat a bordás falnál egy élmény volt mert miután megbeszéltük a végcélt mondta ezt december közepéig meg tudom valositani. Sajnos olyan emberek üldözték el akik azt mondták :

               - Egy taknyos ne akarja idős emberekből hülyét csinálni.

                Akit legelöször "lapátra tettek" az a Hajbok János. Nem egyszer jöt utánna a rendörség mert úgy lopot mind egy szarka. A kedves párja mindig talált magyarázatot. Szerencsétlennek még 77 évesen se nöt be a feje lágya. Azota már a János rég össze költözöt egy olyan nővel aki mindent elnéz neki. Mivel egyetlen élő rokona sincs, ráiratot egy 70.000.000 lakást. 

               Volt egy olyan lány az életembe aki vel Szatmáron hozot össze a sors. Nem becsültem. Kár volt.

               Egy biztos. Sajnos bármit tervez itt az ember, teljesen lehetetlen Az igazi harc az 2025.11.25-dik napján kezdödik el. Sok embernek nem fog tetszeni de az én életem csak az enyém.

               Aki nagyon jó barátom lett az a Bödör István volt. Sajnos olyan környéken születet Budapesten ahol vagy keményfiu lettél vagy áldozat akit mindenki lenéz. 11 évesen reteget figurája volt a környéknek. 13 évesen került javitó intézetbe és több mint 20 évet a Csillag börtönbe. Amikor az idösek othonába került akkor már szétitta a máját. Mivel én voltam az egyedüli aki szoba állt vele, nekem elmesélte az életét. Amikor job létre szenderült megsiratam. A szülei is sokat voltak börtönbe és így az utcán élt. Nem ő az egyetlen de úgy néz ki 2026-ban kitakaritják ezt az othont az ilyen szemetektől. Sokan mindent megadnának hogy egy ilyen csoda helyre bekerüljenek. Mivel arany mázzal boritják és ezek az emberek mindent a aranymázt látják, csak akkor fognak rádöbbeni, mindez porhintés.

                   Soha nem tudtam elviselni az ingyenélőket. Amit már 4 éves koromba megtetem, kijártam az erdőre a nagyapám erdőkerülő barátjával. megtanitot arra hogy lehet az erdöből megélni. 6 féle ehető gomba(a legfinomab a kenyérgomba), vadgyümölcs, de főleg olyan növényekamiket ha cserépbe ültetél, utánna kikerült a kertbe ha tudtad kezelni évtizedekig minden évben ujjá születet. A egető gombát sohasem szabad kosárba szedni mert teljesen tönkre megy. Ami minden családnak a kedvence volt az a keserü gomba. A kalapját ha "megtömted" juturoval, ropogosra sütve sokkal job volt mind a legfinomabb rántothus. Tavasszal amikor a kecskebéka el kezdet énekelni, a combját árultuk nem kis pénzért. 

               A Szamos partján 9 vizimalom müködöt. Nem kellet hozzá energia mert a folyó ingyen hajtota a malomkereket. ha valaki odavit 10 mázsa buzát, kukoricát, a molnár 9 mázsának a lisztjét bezsákolta és a munkadij egy mázsa buza volt. A molnárné hajnalba felfütöt kemencébe 2 kg. kenyereket sütöt és délig az utolsó darabig elhordták. Olyan csodás volt a minösége hogy 5 nap után is akár menyire vékony szeletet vágtál, nem morzsálodot. Olyan tiszta volt a vize hogy akik közel laktak azok enek a vizéből ittal és föztek. A baj akkor kezdödött amikor beinditoták Kozárváron a vegyi üzemet. Amedig nem tiltoták meg hogy a lugos vízet oda engedjék be, szinte kipusztult az egész halálomány. Még szerencse hogy a gyártól két km. feljebb egyesült a hideg és a meleg Szamos. Odajártunk fürödni,de ott tanultam meg uszni.

              A legcsodálatosabb gyogyforás(amit medencébe gyüjtve nagyon sokan kihasználták az Szamosújvár román neve Gerla). Amiről még hires volt ez a település az hogy volt egy rozsaszin épület aminek a falát rajzfilm figurák disziteték. A belterébe viszont börtön volt. Pontosabban férfi börtön. Ott készültek diofából és tölgyfából a legszebb intarziás butorok. A minimum ott töltöt idő az 25 év de ha ledolgozot az a fogvatartot 20 évet, feltételesen szabadlábra került. Akkor épültek az első 2 emeletes házak és ott lakhatak életük végéig. Megérte mert onan kezdve nagyonszép fizetést kaptak de amikor már képtelenek voltak dolgozni, senki sem felejtete el öket. Mindent megkaptak és haláluk után tiszteséges temetést. A sirkövükre nem let feltüntetve hogy büntetet elöéletük volt.(Neha el szoktam kalandozni de pont ennek köszönhető hogy már 8 évesen tudtam zongorán impeovizálni). Nagyapámékkal oda jártunk ki kezelésre mivel a reomás fájdalmakra tökéletesen jó volt. Hintoval. A Füstös Lászlónak két gyönyörü fehér lova volt. Megkérte az árát de ameddig a vendégekkel volt ö egy korty alkoholt sem ivot. Majdnem két m. magas volt. 

             Volt 6 bivaj tehene, a tejét eladta és két bikája. Aki épitkezet azoknak a szamosból a finom homoktól a kavicsig mindent házhoz szálitot. A felesége 7 gyereket szült neki. 6 lányt és csak a hetedik let fiu. A lányokat mindenre megtanitota és uri családoknál dolgoztak. A nagyapám lánytestvérénél volt az egyik lány. Imádot és amikor kimentünk gombászni mindig vele mentem. Csodálatos meséket mondot. Föleg Benedek Elek meséket. Behunyt szemmel halgatam és ilyenkor a lelkem egy varázsszönyegen elszált minden olyan tájra amit a mese végtelen világa elém tárt.Mivel nagyapám és nagyanyám is sajnos ebbe a betegségbe szenvedtek. Volt ot egy mesterséges tó ahol rengeteg tükörpony élt(amig serpenyöbe nem került). A gyerekek fára másztunk és minden olyan gyümölcsöt (faieper fekete) de olyan ruhába másztunk fel amit már befestet enek a gyümölcsnek a leve mert azt már semmi ki nem vette. Akik napozni akartak kifeküdtek nyugágyakra, akik meg hüsülni akartak azok lementek a pincébe. Borozgatak,(akkor még a kávé nem volt divat), teáztak főleg hársfa de akik gyomor panaszokkal harcoltak azok kamilla teát ittak.

             Csodás igazi gyogyvízes fürdöhely volt a Kárpátok aljába. Borszék, Bodok, Buziás és főleg Hebe fürdő. ott olyan forás volt ahová a gyomor betegek jártak. Olyan ilata volt a viznek mind a töröt kotlos tojásnak és csak úgy tutad meginni a napi három alkalommal a fél l. vízet hogy befogtad az orod. Két hét után már teljesen gyogyultan tértél haza. Amikor egyetemista voltam(hihetetlen rosz szokás) reggeli elöt törökkávé cukor nélkül és legalább két szál cigi. Már úgy éget a gyomrom hogy kétrét görnyedtem. Akkor javasolta ezt a megoldást. Két hét és megint a régi lettem. Ahová egész Europából jártak az nem más mind a foro fekete iszapos fürdő. Reomás fájdalomra volt jó. Tetötöl talpig bekentek és kifektetek a napra. mire megszáradt mindent kiégetet belöled. A könyebb esetek egy hét de aki még imádot kirándulni azok volt olyan család is aki egy hónapig ot volt. Anyira kibövült hiogy amikor 30 éves koromba meglátogatam ezt a csodás helyet akkor már 1.000 beteget kezeltek. A természet kincseit lehetet 100% haszonnal eladni.

            Amikor betöltötem az életem kilencedik évemet töltötem be akkor halt meg a Gheoghe Gheorgiu Dés. Következet 25 év amit azok akiknek halvány gözük sem volt a történelemről, kigyot, békát mondanak erre a 25 évre. 

            Sohasem volt csak egy munkahelyem de pont ennek köszönhető úgy éltem mind egy király.

            1989 december minden össze omlot. 1990. elindult az infláció. Egy év alat a fizetésem a háromszorossára nöt de mindennek az ára 10-15-szörössére nöt. Ha nem let volna a hangoloi szakmám éhen pusztultam volna.

            1991. Debrecen Augusztus 20. tüzijáték élöben és utánna virágkarnevál. Szeptemberbe kezdtem el dolgozni Mátészalkán. Magán zeneiskola. Zongora, harmonika, gitár. Tanítási napok hétfő péntek. Szombaton Kóltón a Petőfi kadtélyban.(Ott volt nászuton Petőfi Sándor és Szendrei Julia). Egy egész hónapig. Szeptember. Ott írta a legcsodálatosabb verseit. A Koltoiaknak ez igazi zarándok helyé vált.

            Havi fizetésem 13.000 és ehez még hozzá jöt a hangolásból származó pénz és két maszek tanitvány. Ezt sohasem fogom elfelejteni. Igazi emberek éltek és dolgoztak ott. Náluk már akkor nem volt érvényes a 8 óra munka. tavasztól késő öszig, 12-14 órát dolgoztak. Decemberbe és januárba pihentek. Februárba már el kezdtek dolgozni. A szép viszont az volt, nyáron a szánt teték rendbe, télen viszont minden mezögazdasági gépek karbantartásával foglalták le magukat.

            1969-ben jártam életembe elösszőr Budapesten. Nagyapám bátya a Lövölde téren, a fia pedig az Örs vezér tértől alig 300 m. a Vadvirág utca 19 szám alatt lakot. Találkozás e csodás várossal, Vidámpark, Álatkert, Nemzeti cirkusz. Szerelem volt első látásra. Sajnos a beteljesülés csak 1995-be teljesült.

            Ma 2025.11.18. Eldöntötem, valora váltok egy egyedi álmot. Még ez legyen titok. Ha eljön az ideje akkor megosztom ezt ennek az oldalnak az olvasoival ahol már 2009-től folyamatosan írok. Csodás napsütés és a hűs levegöben is izzik a lelkem.

                     Tegnap vasárnap telt be nálam a pohár. Adjál hatalmat egy olyan nőnek aki cselédként kezdte és gyorstalpalással növér lett. Akkor majd megtudod mi az igazi agyi sötétség. Sok mindent lenyeltem ezalat a 70 év alat de most azt mondom, adig akarok ebből a börtönből "kiszabadulni" ameddig még ép ésszel tudok gondolkodni. Ide csöditeték a sok ingyenélő társadalmi söpredéket és ezeket kel annak a pár embernek akik belerokantak a munkába. Eldöntötem hogy akármien módón de el fogok inen menni valakivel akit imádok de már több mind egy éve nem tudunk az egyről a kettőre jutni.

                     Nekünk nem magyarázatra van szükségünk hanem konkrét tényekre. Életem legszebb négy éve a XVIII ker. volt. 5 cégnek voltam a reklámarca. Sajnos egy dolgot nem vetem figyelembe. A tempot. Csak hajtotam. Amikor 2023.01.02 reggelén arra ébredtem hogy egy agyvérzés következményeként korházba kerültem, egy hajszálon mulot hogy feladjak mindent. Amikor junius 2 áthelyeztek Szombathelyre, kellet egy év hogy vissza találjak magamra. A baj az hogy azota csak egy helybe topogok és akármit szeretnék megvalositani a Pató Pál csodás érvét kapom(ráérünk mi azzal még).Én biztos nem. Ingyen foglalkozás hülye gyerekeknek. Amikor probálok kapcsolatot teremteni a külvilággal mindent elkövetnek hogy ez ne sikerüljön. Jelenleg még kerekes székes vagyok és balkezes letem de a gondolkodásomal nincs baj. Csak azokkal akik ara kényszeritenek hogy egy mesevilágba maradjunk. Én ezt már túl nagy tehernek érzem. Amit mátol tenni fogok sok embernek nem fog tetszeni de rab sohasem voltam és nem is leszek. 

                   Akik azt hiszik hogy elég elképzelni dolgokat és majd a csoda segithez, az szerintem keressen meg egy "agyturkászt". Soha sem türtem el azt hogy más gondolkozon helyetem. Aki példaképem volt mindig az a nagyszüleim, a nagyapám két lánytestvére. Én Désen látam meg a napvilágot. Oly csodás kisváros volt. Mit tanitot mek az élet ? Az első dolog az lényegében a zene. Pontosabban a zongora. Az egész családom a zene világát uralták.Reggel a madarak csiripelése ébredtem és a kedvenc szorakozásom a nagyapám legjobb barátjával jártunk ki az erdöre. Ehető gomba, erdei gyümölcs, de főleg olyan virágok gyüjtése ami a Király árka majdnem tetején termet. Cserépbe téve nem kis pénzt kerestem vele. Nem mindha a megélhetéshez kellet volna. Dédnagyapámnak 8 gyereke születet. 6 fiu és 2 lány. Mindegyik megtanult becsületesen dolgozni. 

             5 évesen már saját betétkönyvem volt. Az az öszeg ami már kamatozot nekem a nagyapám nyúgdijának a fele. A szomszédba lakot egy úri szabó. Terebesi Pista. Egy nyári éjszaka olyan kegyetlen vihar volt hogy ahol a szabó lakot, azonkivül még 3 család az egész tetőt szó szerint letépte. A mi házunkat pala fedte. Ennek köszönhető semmi kár nem ért. Sajnos a kedves szomszédainknak még a tetögerendákat is össze vissza törte. Mivel nagyapám a vasut igazgatoságán dolgozott, teljes önzetlenül megcsináltata ugyan olyan stabilra mind a mi házunk. Az igaz barátság itt kezdödik. Hátul az udvaron lakot egy suszter. 5 fia és 2 lánya volt. Már hajnali 5-től kint ült a teraszon és mivel nagyapám náluk is bevezette az áramot, nekünk ami cipö javitásra szorult ingyen helyre hozta. 

             Mivel volt 9 tyukja egy hatalmas kakassa, nutriái, nyulai, kijártunk a piacra és ami zöld huladék, (karalábélevél, zellerlevél) össze szedtük és kézből etetük öket. Volt két fehér nyulja. Imádtuk öket és azok is minket. főleg azt szereték ha a hasukat vakargatuk. Sokszor mind a nyolcan a nagyapám hugánál dolgoztunk a szőllőbe. A fizetség, zsiros kenyér és szöllö volt de imádtuk. Csak azt volt szabad leszedni aminek a túl éret szemei már kezdtek leperegni. Segitetünk bevásárolni.

             Nagyapám mindenre megtanitott. Nem csak rajzolni hanem azt is hogy kereshettek egy kis pénzt. Minden lépésemet követe. Megtanitot szavalni.

             Mivel a Szamos partján születem 6 évesen már március végén úgy usztam mind egy pisztráng. Nyitot szemmel. Désaknán volt egy feneketlen tó. Egy rági romai bánya ami beszakadt de mivel 10.000 Krisztus születése elöt, tengerszem volt ot, hihetetlen minöségü sót lehetet kinyerni. Már akkor a romaiak Krisztus születése után 200-re a Désaknai só értéke 1 kg.só=1 kg.22 karátos arany volt. Egy beszakadt tárna amit a feltörő melegvíz igazi gyogytová változtatta. az 1989 foradalom után a 8 helységet szanatoriummá változtatta. 20 kezelés szálással, napi egy l. kecsketejjel 200 amerikai dollárba került. El sem hiszem akkortájt menyire boldog gyerekkorunk volt. 24 éves koromig nem tudtam mi a hazugság. Ez a Csodás idő akkor szakadt meg amikor a szerelem elvakitott és Erdély arany várossába, Nagybányán válaltam munkát egy müvészeti gimnáziumba. Gyönyörü de álszentek települése.

             Hitem a szerelembe, az igazi müvészetbe. Aki ezt a gimnáziumot megalapitota az Vida Géza volt Tudta menyire fontos a müvészet és az igazi hivatás. Nem messze volt egy igazi"bolond erdő'".Szelid gesztenye erdő, legalább 20 féle ehető gomba, de vadgyümölcs is termet bőven. Egy református papnak a hegylakok össze gyüjtöték a vackort. Ha bele gondolunk majdnem olyan lehetet volna a reklámja mind a (csokitónak)"ronda és finom". Olyan helyen párolták ahol senkinek eszébe nem jutot volna. Egy barlangban 20 m. a föld alatt de egy gémeskut volt az álca. Egy szurokkal bekent faajtó tárts és mivel 4 veder vizet öntötek rá az optikai csalodás tökéletes volt. Ha belenéztél az volt az érzésed legalább 10 m. mély.

            Vecsésen egy délamerikai polgár úgy épitette a házát hogy a szoba közepén volt egy ilyen csoda kut. Még akkor a hötőszekrényről csak halotak de nem hitek benne. Csöbörbe beleengedte a sört, a bort és amikor kiöntöte korsoba az bepárásodott. Fantázia nélkül az ember is csak egy sablon.

            Egy dolgot megtanultam nagyapámtól. Egyedi dolgokat kitalálni. Azt eladni ami ingyen van de csak te tudod. Amikor áéetembe elösször jártam Petneházán, aki felejteni akarta a föváros pokolian szenyezet levegöjét oda ment ki lovagolni.Egyetlen épülete volt de amikor meglátam  a Stendway koncert zongorát nem tudtam megállni hogy le ne üljek pár darabot eljátszani. Amikor a tulajdonos megkérdezte hogy tudok e tánczenét is játszani, mindent ami Bécsi keringő, valcer, tangó. Hajnali ketőig ment a tánc és én ott aludtam. Király regelit kaptam és mivel hat csodásan szelid lovon természetesen vezetővel bejárták a környéket. Azt javasoltam(mivel helyszinen összerakható téliesitet faházakat tudtak a székelyek késziteni) elméletileg tözifa minöségbe szálitoták ki. A helyszinen beton alapra késszé rakták. 2,3,4 és 6 szobás fürdöszobával. Amikor rá 4 évre arra tévedtem egy igazi paradicsom tárult elém. A 2 ágyas, napi 6.000, a 3 ágyas 8.000, a 4 ágyas 10.000 és a 6 ágyas 18.000. Megköszönte az ötletet éshálából 60.000 ft tisztelet dijjat kaptam.

          Budapesten a legnagyobb müvem egy holding volt. A köszpontja az Operával szembe volt és olyan egyéni dolgokat árultak amikért a külföldi turisták százezeket fizetek. Sok pénzt kerestem de úgy éltem mind egy császár. Amit röhögve kiszortam szerintem legalább 1.000.000 volt. Nem bántam meg mert legalább emlékeim és csodás élményeim vanak amiket a világ minden pénzéért sem lehet megveni. Ha megtetszet egy nő el tudtam csábitani. 

          A Nyirbátori polgármester felesége csodálatos volt de a férje mivel a Lomonosov egyetemen megszerezte a vörös diplomát, csak süketelt és eszébe sem jutot hogy esetleg a felesége nem csak arra volt jó hogy szüljön neki két gyereket. Fél évig a szeretőm volt. Amikor felköltöztem Budapestre hagyot egy bucsu levelet. A férjr nrm tudta elviselni hogy "fel lett szarvazva". A felesége Svájcba menekült ahol már nagyon komoly tőkével rendelkezett. Tudta hogy ő volt a nagyon marha de már késön volt.

          2025.11.16 este 18.30 vasárnap. Eldöntötem nem maradok olyan emberek között akik még az emberi nevet sem érdemlik meg. Első lépés e hónap 20 napjánlép életbe.

               Születésem ideje. 1955.05.31. Aki bármit mond eről az idöszakról, rosszat az egy utolsó senki. Már 4 évesen tudtam mi a becsület. Egyedüli unoka voltam és mindenki szeretet. Dés. A Nicolae Jorga utca 14 szám alat láttam meg a napvilágot. A szüleim jelenteték a müvészetet mert saját zeneiskolájuk volt. 5 évesen kezdtem el megérteni a hangok világát. 6 évesen léptem fel welösször és mivel nagymamám és édes anyám négykezest játszotak, mindenki imádta öket. 

            Két idösebb tanitványuk volt. Az egyik Kövesdi Pál volt. Hihetetlen menyire átt tudta élni, Liszt, Chopin de főleg az orosz zeneszerzök egyedi müveit. Ravel és a bal kézre írt koncertjével egyedi versenyt nyert Párizsban. Következő hely London, onnan Amerika.

           A másik az Marginianu Cica néni. Főállásban növér, de imádot énekelni. Fotomüvészet, az már csak hab volt a tortán. Imádtam mert megengedte azt is hogy fényképeket "retusáljak". Nem volt egyszerü de nem tudtam volna elviselni a vereséget. Erre a drága nagyapám tanitott. Mi a Nicolae Jorga 14 szám alatt laktunk. Ugyan abban az utcába a 12 szám alatt lakot egy úriszabó, a 10 szám alatt pedig a lánytestvére. Szerettem neki dolgozni mert busásan megfizetet.  Neki köszönhetem hogy már 6 évesen saját betétkönyvem volt.

          Az első VIII osztályt már olyan iskolába végeztem ami lényegébe egy Svájci példára müködött. Mindent megtanultam ami épp ésszel lehetet. A családomban 35-40 gyerek tanult. Zongorát. Minden nyáron egy Kolozsvári hangoló felhangolta az összes zongorát. Két hétig nálunk lakot. Szó szerint "elloptam ezt a müvészetet".

          A szüleim két napig elmentek kezelésre és én "kölcsön vettem a hangvillát és egy hangolo kulcsot". Mire vissza jötek, mind a két zongora és a pianinó fel lett hangolva. A hangolo teljesen átszelemült és azt monta :

          - Drága Deák néni. Ezzel a szakmával olyan jól fog tudni keresni hogy csak. Én ajándékba szeretnék adni egy teljes készletet.

          - Csak akkor fogom elfogadni ha megkeresem az árát. 

          16 éves koromba a hangoloval három hét alatt már megkerestem az árát és rém boldog voltam. Az éretségi után felvételi a Kolozsvári zeneakadémiára. Akkor tegezödtünk össze nagyapámmal.

          Egyetem elött 9 hónap katonaság. Egy taknyos kölyök vonult be de egy éret férfi tért vissza.

          4 év Kolozsvár. Mindenbe benne voltam mert tudtam, egyéniség szeretnék lenni. Egyedi tanáraim voltak akik történelmet írtak. Akinek a szeme fénye voltam az Vermesi Péter volt. Aki viszont a példaképem volt az Szegő Péter volt.

          Aki megtanitot egyé válni a zenével az Lacrimiora Cofaru volt. Három évvel volt idösebb nálla de rengeteg külföldi koncerten lépet már fel. A csúcs a Milanoi Skálába volt. Hiába csábitoták, nem maradt ott.  Ami kettönk közöt kialakult az egy Plátoi szerelem volt. Tudtam, mindene Liszt legszeb müvei. Amikor Budapesten megvetem neki a két kötet diszkiadásos kotát, sirva fakadt. Az utolsó zongora vizsgán a négykezest vele játszotam és csillagos 10 kaptunk.

          Kolozsvár. A csodák várossa. A legjobb barátom az a Dumitrana Eugen volt. Sajnos mindig "olyan szekér után futot ami nem vette fel". Legnagyobb szerelme egy Nelly nevü striptiz táncosnő volt. A "Belvedere" szép kilátás vendéglöbe zenélt de elkövetet egy végzetes hibát. Bele nyult a pincérek borravalojába. Úgy kirugták hogy a lába nem ért főldet. Imádtam azt a hangszert mert a világ legdrágább zongorája volt. Hajnali 4-kor kezdtem el takaritani és mivel 5-re kész letem leültem és hárfa pedálal főleg Csopin, Liszt de Ráhmaninoff müveket játszotam. Ép a Ravel bal kézre írt koncertjébe bele feledkezve, arra lettem figyelmes hogy valaki tapsol. Felugrotam de az igazgató akit még nem vártam megkérdezte :

        - Nagyon hálás lennék ha beválalná délután 08-22 közöt a táncosoknak játszani. Ez szombat estére lenne érvényes. Sok a külföldi, főleg olyanok akik angolul, franciául, olaszul beszélnek.Főleg táncdalokat. Valcert, tangot, keringőt. Menyit kérek erre a 4 órára ?

        - Tisztelt Igazgató Úr. Az hogy egy ilyen csodálatos hangszeren játszhatok nekem ez olyan amit pénzel nem lehet kifejezni. Főleg hogy el tudok beszélgetni mind a három nyelven.

        - Ez komoly ?

        - Mivel Erdélybe születtem két anyanyelvem van. A magyar és román. 8 év latinnak köszönhető, se a francia, se a spanyol nem jelent gondot. Az angol az egy nagyon picit másab. Azt sajnálom hogy a német akkor tiltot nyelv volt. Amivel probálkoztam az a kinai de az nem akart összejönni. mindegy.

         - Akkor azért olyan egyedi az elöadó tehnikája.

         - Harmonikázni is tudok, de tanitotam már gitárt is.

         - Csodás. Akkor lenne egy ajálatom. Két nap Surány. Napi 10.000 ft. és teljes ellátás. Harmonikán kellene játszani.

          Életem legszebb két napja volt. Olyan nők vetek körül akik csak egy éjszakás kalandra vágytak. Felszarvazni a férjüket mivel az éjszaka mvégén felemelt fejjel tudtak vissza térni az egyhangu házas rutin élethez. Mikor vissza utasitotam öket azt mondták biztos valami nem tiszta velem. Nem érteték meg hogy lehet valaki enyire hüséges, hiszen senki sem tudta volna meg.

         Besztercétől pár km. volt a Vlad Cepes(Karos vajda) kinek a fia mivel pigment hiányos volt a böre a nap sugarai élő sebeket okozot volna. Egy szinész alakitota a szerepét és a vörösbor volt a vér. Egy 3 perces tánc 3.000 lej, forintban ez 5.000 ft-nak megfelelő összeg. Nem magának tartota meg a majdnem 100.000 ft. öszeget hanem olyan családoknak lett szétosztva akiknek még tüzifára sem tellet. Áldoták is érte. 

        Egy alkalommal Kolozsvárról Désre(szülővárosom) már fél orája integetem de senki sem állt meg. Amikor már a negyedik cigire gyújtotam volna rám egy imádni való platina szőke nő megkérdezte :

        - Fiatalember, megkinálna egy szál cigivel ? Akkor tájt Arany Kentet szívtam. Szó nélkül adtam neki egy dobozzal. Cserébe kiállt stopolni. A bokáig érő nutria bunda alol egy csodás szinte tökéletes combot villantot(a szoknyája épp hogy fedte a bugyiját). Megkért hogy bujak el a bokrokba. Az első facér férfi megállt. Akkor azt hazudta hogy a fiával van. Én akkor 22 éves voltam és ő már túl volt a 40. A soför nem kicsit dühöngöt de remélte hogy én Désen kiszálok. A nő a fülembe sugta :

        - Meghivlak hozzám és nem fogod megbánni. Anyámmal lakok ugyan de ő minden este átt szokot menni kártyázni és hajnali 4 elöt nem szokot vissza érni.

         Már a kocsiba a csodás éjszaka reményébe éreztem ez felejdhetetlen lesz. Vacsora, igazi Egri bikavér. Megnyugtatot, ö már nem tud teherbe esni.

         Hajnalig szeretkeztünk és minden szombaton együt töltötük az éjszakát. A negyedik hajnalban az anya összeveszet a kártya partnereivel és rajta kapot. Azt mondta a lányának :

         - Szoval ezért aludtál te egy ilyen nap után délig. Nincs mit keres a házamba. Ha még egyszer ezt a latrot itt találom rá fogom hívni a rendörséget és azt fogom mondani hogy meglopot. A börtönbe fog megrohadni.

          Kaptam tölle egy bucsu levelet :

          - Szerelmem. Soha sem foglak elfelejteni de kimentem Svájcba. Anyám könyörgöt hogy ne tegyem de nem tudot meggyözni. A szívem a tiéd marad, mert soha más férfi nem fog velem egy ágyba kerülni. Bevonulok egy kolostorba és a nevemet is megváltoztatom. Azt kivánom találd meg azt aki gyereket fog szülni neked.

           Gyáva voltam mert ha utána megyek akkor örökbe is fogadhatunk volna. Magán órákból is kerestem volna anyit amiből csodálatosan megéltünk volna. Egy dolog tartot vissza. A nagyszüleim iránti szeretet. Anyám sajnos miután apám elmenekült az apaság elöl csak egy élő halot volt.

           1989, február.  Túl voltam a váláson. Ezt anyosom áskálodásának köszönhető. A bányász sogorom házasságát is szét akarta robantani. Nem járt sikerrel. A másik sogorom aki szintén nem az ö szaja szerint nösült tönkre tette, A második házasságát is de a felesége választás elé állitotta: 

          - Mindent a lánytestvéretekre fogok hagyni. Már nem tekintelek a gyerekeimnek. 

           Nem értetem meg miért hidegültek el azok akiket mindig tiszteltem. Megkértem, jöjenek el velem a szülövárosomba. Amikor megláták hogy sokkal gazdagabb vagyok mind az egész családjuk, bocsánatot kértek. Én írásba adtam nekik nincs szükségem olyas valamire ami nekem filléreket jelent. Csak amit a zongora hangolásból összejön nekem az bőven elég.

           - Vagy anyád vagy én. Nekem nem kel egy "papucs férj". Kitagadta és azzal fenyegetözött :

           Románia volt az egyedüli ország amelyik kifizette Amerika felé a 30.000.000  dolár adoságot. Ez sok embernek "csipte a szemét".Ezt csak azok tudták értékelni akik Isten igazából tudtak dolgozni. Mindig voltak ingyenélők akiknek "büdös volt a munka". Mindent elkövetem annak érdekébe hogy úgy éljek mind egy király és nem egy embernek biztositotam az egzisztenciáját. Ha adsz ezt a természet sokszorossan fogja vissza adni. Nem vártam el mert akkor nem tudtam volna büszke lenni dédnagyapám örökségének. Ő 102 évesen aludt el. A felesége 8 gyereket szűlt. 6 fiut és 2 lányt. Mgtanította öket mindenre. Nagyapám amikor betöltöte a 12 évet, elmagyarázta :

           - Édes fiam. Eddig csak "pusztitodad a kenyeret". Tudom mi szeretnél lenni de tanuld meg azt is, csak verejtékes munkával tudod meg mi az élet.

            Amikor kitört az első világháboru akkor még csak 12 éves volt(ez 1914 történt) de a legidösebb testvére 21. Mivel a németek mindenüket el akarták vinni 5 német tisztet beledobot egy kutba. Ha ez kiderül az egész települést kiirtoták volna. Kb. 1/2 kg. aranyat adtak neki és meg sem állt Braziliáig. Rá 10 évre mert írni egy levelett 1924. Mondta, sikerült kökemény munkával egy 500 holdas birtokot venni magának, 800 embernek biztosit csodás életet. Mondta, jöjünk ki és mindent biztosit az egész családnak. Nagyapám megköszönte de azt mondta :

           - Hid el, én lettem a világ legboldogabb embere de én Erdélyben születem és itt szeretnék örök álomra térni. Nyáron bejártem egy teljes honapig elökésziteni a vizsgáimat. Akkor már tudtam. Nem elöadó müvész akarok lenni hanem elöadó müvészeket akarok képezni.

             1979-ben döntötem hogy Erdély arany városában kezdek el tanítani. Zongorát, harmonikát,de  főleg szép éneklést. A katedra főnőknő egy görög zongoramüvésznő volt. Mivel beleszeretet az Ádám fogszpecialistába hozzá ment feleségül Így let a neve Ádám Papadopol Ernestina. Csodálatosan tudot koncertezni. Mgkértem, mivel tisztába vagyok azzal hogy az elméletem lehet tökéletes de a gyakorlatom egyenlő volt a nullával. Had járjak be az oráira. Úgy magyarázot hogy nem csak a diák de én is tudjam mi az elöadó müvészet lényege. 1980 Megismertem a Vida Géza szobrász müvész. A felesége volt a müvészeti gimnázium igazgatónője.December. Sajnos a sátán össze hozot azzal a nővel aki 5 évig a feleségem volt Én akkor 25 éves voltam ő már túl volt a 30 és fen állt a veszély hogy vénkisaszonyként fog meghalni. Juniusba hozot össze vele a sátán, Juliusba megkértem a kezét, Augusztus 22 megesküdtünk és szeptember végén közölte hogy terhes. A 1981 megszületet a fiam és onantól kezdve az életem pokollá változott. 5 évig türtem de elég lett. A drága feleségemet megkérdeztem:

            - Apát akarsz a gyerekünknek vagy unokát anyádnak:

            - Ha eddig nem tünt volna fel akkor sajnálom. 

            Ki akartam fizetni a gyerektertást elöre addig amedig a fiam betölti a 18 évéd de neki ez kevésnek tünt. Akkor megyülöltem és nagyon csunyán megbüntettem. A tanügyi felügyelő megkérdezte :

            - Mit kellene tennem hogy itt maradj ?

            - Sajnálom de ez már nem az én világom. Kaptam egy olyan ajálatot amit nem tudok, pontosabban nem akarok vissza utasitani. Kiképeztem viszont egy olyan utodot aki tökéletesen megfelel és ezért garantálom, nem fogtok bene csalodni. Egy dolgot viszont megtehet. A volt feleségemnek olyan helyet adni ami minimum 40 km. van Nagybányától, reggel 06-kor egy busz oda és este 18 orakkor indul vissza. Aposom aki kellő kenöpénzért megbundázza a mecseket vegyék el a biráskodási engedélyt. Amikor a volt aposom megkérdezte :

             - Medig akarsz még büntetni ?

             - Csak a feleségednek köszönd mert ö csak akkor boldog ha mindenkinek pokollá tudja tenni az életét. Ő ültette bele a lelkemben azt a gyülöletet ami mindent felperzsel. 

             December 1991. Eldöntötem, soha sem fogok olyan országba vissza térni ahol egy olyan nép él ami köpenyegforgató. Én magyarnak születtem és annak is fogok meghalni. A legjobb haverom aki egy olyan osztálytársnőm férje lett akinek én lettem a zongora tanára. Két év alatt megtanult anyira angolul és franciául hogy szinkron tolmácsként egy vagyont kereset. A férje téliesitet faházakat épitet. Soha sem szégyeltem a munkát. Dolgoztam kertészként, reklámemberként. Imádtam a természetet. Katonaként az erdöbe is megéltünk mert tudtuk mi az ami ehető és mikor. 

            Ez 1975 május 2 és 16 között volt. 17 leszerelés. Este. Tüzijáték. A szívem hangosan kalapált. 21 és 22 virágkarnevál. Felkértek hogy harmonikán kisérjem és én boldogan tetem eleget ennek a kérésnek. Mátészalka. Magán zeneiskola. Fizetésem nettó 13.000 ft. Több mind a duplája mind amit valaha kerestem. Nem a pénz érdekelt hanem az hogy megszabadultam három undoritó embertől. Az egyik az Iliescu, a második Petre Román éa a harmadik az Funariu aki úgy gyülölte a magyarokat mind a halált. Zongorát, harmonikát, hétfő-péntek, szombat és vasárnap Koltón ahol Petőfi Sándor és Szendrei Julia töltöte az életük legszebb honapját. Három olyan falu volt ahová románt nem türtek. Koás és Katalin. Imádtak és nem volt olyan amit ne tetek volna meg nekem. Kitalálták a gondolatomat. Az élet akkor szép ha egy ritmusban dobban a szíveddel. 14 évesen jártam életembe elösszőr Budapesten. A nagyapám testvére a Lövölde téren lakot a fia az Örs vezér téren. Találkoztam a svájci unokatestvéremmel. Neve Veréb László. Ha akkor eszem lett volna most már rég multi milliomos lennék és egyedül álló.