blackroze blogja
HumorKicsikét szűk ez a világ nekem.
Inyencek helye, mert mindent egy lapra téve,
a cigány tyúkleves nek repceptjének eleje : - Lopj egy tyúkot.
Szegény sündisznót a tüzbe veteték, és a husát a bodagba beleteték,
az ürgét is öntöték, mindent mi érték, kölcsön veték.
Ahol három hónapig nagyon boldog voltam az Erk volt,
az álvak Bobagus Danga Jean Gabriellné és lánytestvére
Mind a ketten piáltak de kiváloan föztek de félrészegen,
nagyon brutálisan keféltek és egymásra féltékenyek ?
Mimike aki akkor volt 12 éves de már igazi nőként,
sokszor sirva jöt átt az én szobámba, mert a két nő.
Hajnalba úgy horkolt hogy a hóld is belesápadt,
a tanitását ennek a kislánynak maszekben ment.
Az Erki cigány mindent ellopot ami betonba nem volt,
a róma lány brutálisan jó szerető volt, és jó tanuló.
Akiket én tanitotam angolra, olaszra, de inkább portugálra,
hatalmas pénzeket kerestek Milanoban, Rómában, Rioba.
-------------------------------------------------------------------------
félkegyelmüekkel, idiotákkal tele mákkal.
Almacsutkákkak, meggyel, cseresznyékkel, kurvákkal,
fehér májú lányokkal, bokrokkal, tavirózsákkal.
Ment a kefélés és még a nyúlak is sírva fakadva,
rágták a gyökereket az odvakba, de még a hód.
Vakon munkálkodott a vakond, pedig nem volt még hat testvére,
aki fehérmájú volt az nem más volt mind Hókefélke.
Torkán akadt egy nagy almacsutka de a királyfi megcsokolta,
a hét törpe onnan kezv, már nem ment le, mert a marok Marcsát megszerette.
La Fontaine is írt egy rakás idiota történetett, de a hangy pont ezért
kurva mérges lett és a tücsköt utánozva a rokknak lett eleven sztárja.
A hangya egész évben robotolt, a tücsök danolt táncolt, semiről tudomása sem volt,
a hangya mondta : - Ha azt hiszed hogy majd a csoda eltart hát erről álmod majd.
- Bolond vagy hangya, én és a munka, te nagyon hülye, egész télen elleszek Rioba,
zenélek bárokba, karneválokba, és a hasamat napoztatva, tekilát iszogatva.
Mondá akkor a hangya - Kár hogy la Fontaine már el van hanvadva,
mert ha nem pár szárnyas hagya a levegöböl alá dobva.
Tengerbe, kővel nyakába, küldené a cápák gyomrába,
ne elegyedjen bele a "való világba", a nagyon hülyék agyába.
Csodára ne várj
Augusztus ötödik napja,
a bolond gombának nincs kalapja.
A keserü gombának "turos a háta",
a antik villamosnak hazája Hága.
Nekünk sajnos mind olyan cuc,
amit Európa levetet, mert már.
Ocska és csikorog, rozsdás és kopot,
aki beszerzi nekünk az milliárdokat lopot.
Apró pénzért, száraz kenyérér,
harminc nap elzárást is kaphatsz.
Az ország három legnagyobb tolvaja,
Mészáros Lőrinc, Matolcsi, Habonyi.
Aki a legnagyobb csibész az a Csányi,
bankár és mindig csak pézt tisztára.
Pénzmosoda, de a szegény ember pénzét,
zsebre váltja, és Svájca gyüti garmadába.
Kicsi a világ, gyémánt a virág,
csak aki "ülteti", a legnagyobb mákvirág.
Börtönbe ? Á, dehogy Dubajba, a vitorla szállóba,
egy ejszaka kerül csekély 5.000.000.
Augusztus 2 napja.
Foglalkozás, körömlakozás,
összeadás, kivonás, szorzás, osztás.
Amikor csak a gyökvonás,
a saktábláb "kakaskodás".
Kedden korán kerekezve.
Karádi Katalin kocsin kspálásra,
kormos kéményét kikaparva korát ?
Kegyetlen kinnal kolbászlevest kaporral,
kékszalagos kalappak kikericsel kenderrel.
Komolyan kegyesen keleten kelt,
keritését kékre, képesitését ?
Kapanlevesét kaporral, kanárit "kicsavarva",
karbantartó korábol káronkodó karvaját, kormoránját.
ketrecbe ?
Hangos éjszaka. I rész
Tegnap este esni eset,
dörgöt az ég, kigyokként.
Cikáztak villámok, mint ostorok,
reszketet a hóld, és "fáztak" a csillagok.
Főldnek két sarka, e mesének se füle se farka,
az egyenlitő senkit nem hoz már zavarba.
Nedves az avar, de alatta, "megszületik" a medvehagyma,
a szalona zsirjában, ropogosra sütve, hat tojást ráverve.
Nyári melegben, jéghideg forás, a "jégverembe"
lehüti lelked és és tisztává teszi az izadt tested.
Ilyenkór bolondul meg minden kandur,
szerelemért dorombol minden lány macska.
Ha kisüt a nap, árnyék és pára, elpárologva,
megpattant a rügy és gyönyörü lett a barka.
Rozsák kertjében, illat felhöben, csiga a fűben,
lombok alá huzodik, mert másként esőben "elázik".
A tiszavirág születik kora hajnalban,
a pir örömére, nem bujnak a ködbe.
"Tiszapertján mandulafa virágzik,
mandulája vízbe húl és elázik".
Én Szamosparti gyerek vagyok,
a nagyerdőben, fórás vízért kis korsoval.
Legalább nyólc fajta gombát ismertem,
vadmentát, hársfa virágot, bodzát, kamillát.
Mindent miből egészséges teát, borokát,
a székelyek ebből főzték a fenyő pálinkát.
Beszterce bányán, a hideg Szamoson,
a bátor tutajosok, hatalmas sebességel.
Aki öt kilométeren lehozta a tutaját,
megkapta a finom pacallevest, turos csuszáját.
Amikor megnösült, a menyaszonya uszájját,
négy lány vitte és a menyaszonyi csokrát.
Átal menvén a szőllőhegyen, vadszedret,
vadmentát, kék ibolyát, zsenge kukoricát.
Naprafórgó a "nyakát" körbe, körbe,
a tüző napon érleli, alatta a padlizsánt kékiti.
Édesedik már a vackor,"ronda de finom",
november végén, ha a fagy "megharapta.
Hordoba összegyüjtve, tavaszig "érlelve",
az alkohol tartalma, a borral vetélkedve.
A medve, szegény ki roppant édesszáju,
a medvemama, mindig is "fehérmáju".
Ebből két három kilót bezabálva,
24-48 órát révetegen egyfojtába átalussza.
Tizenegy évig tanitottam Nagybányán,
az arany városban, ahol négy mély és egy arany patakba.
Ha az "aranyhalat" hálojából a vízbe visszadobta,
egész életét a szerencse behálozta, de csak ha megdolgozta.
"Magad uram hogyha szólgád nincsen",
a bolond erdőben, ahol a fenyőnek magas a teteje.
Szelid a gesztenye, fán a faieper, fehér és fekete,
futnak a fürjek, fácánok, néma kakasok.
"Öreg baka bucsuzik a századtól,
elöveszi harci sipját, beléfúj.
oly szépen szol harcisipja,
a századát bössze hívja.
HOVA, TE ?
A marosmenti fenyves erdő aljába.
Amikor tizenkilenc évesen bakának bevonultam,
sirtam amikor a kegyetlen fodrász a fejem.
Leborotválva, anyira szégyeltem, másodszor,
kopasz lettem, és amikor végre három hónap.
Egyetemen már volt egy kétcentis hajam,
mivel Verdit énekeltem királyi szakálat növesztettem.
A hőstenort énekeltem, és magamnak mindég,
egy gyönyörü nöt kiszemeltem, és az ágyában,
"vitorlázva kikötöttem".
Az unatkozó nöket, nem igazán zavarta,
a férjük a kuplerájba mentek kalandra.
A feleségük fűvel, fával férjüket "felszarvazva",
minden nő kétszínű, és nem egy kicsit csalfa.