blackroze blogja

Ez egy gondolat, amit vacsora után bővebben kifejtek.

Ha s hülyeség fájna, akkor sok ember órditana. Ennek is csak annyi értelme van mint sok elmebeteg találmánynak az utóbbi időben. Ezt is meg kel szokni. Elszökni ez elöl nem lehet.

Az életemet ledolgoztam. Az igaz munka most kezdődik. Egy dologban vagyok miliomos. Idöben.Nem hajt a tatár. Akkor kelek amikor tisztába tesznek, és minden percem értelemmel van tele. Hát erről enyitt. Holnap már péntek, gyógytorna, szombat, vasárnap pihi.

Egy kőltő szívekortalan,

hazájában lett hóntalan.

Kissebség letünk szépen, csendben

mind Ábel a rengetegben. 

Ha egy 15 éves lány álmok nélkül, remények, jövő felejtésével próbál lábon maradni akkor egy 68 éves álmodozó hogy tud látni a jövőben? 11 ével ezelött, egy aljas cég eldöntötte hogy 57 évesen leírt. Nem volt egyszerü de mindent össze számolva, tudom, nekem még van tennivalom ezen a csodás világon. Mert az élet csak egy, és minden pillanatát átt kel élni.

Amit most fogok írni sokakat meg fog lepni de sajnos ez az érzés van bennem már jó ideje:

En Istenem, jó Istenem,

zárd le örökre a szemem.

Enged szabaddá a lelkemet,

hanvaszd el a por testemet.

Elfáradtam eben harcban,

fájdalom van öreg arcban.

Nem szeretem már a napot,

gyülölök én minden papot.

Szenvedtem már nagyon sokat,

nem szeretem a bókokat.

Hazug világ, nem az enyém,

boldog menyben, csak Te meg én