blackroze blogja

Amikor megtudtam, hogy miért is vannak a rosszulléteim, csak szépen leültem és elgondolkoztam, most akkor ez mi is akar lenni. Érdekes az, amikor tulajdon képen beteg szállító és műtősfiúként dolgozol és kiderül, hogy neked is van egy olyan nem kívánatos dolog a testedben, amitől vagy megszabadulsz, vagy....És én akkor a rákos betegek között dolgoztam. "Akasszák a hóhért" mondták a kedves munkatársaim akik, azt hitték magukról, ki van zárva, hogy ők is ebbe a helyzetbe kerülhetnének. Pedig minden ember halandónak születik és ezen, senki nem tud változtatni. Azon a napon, amikor közölték velem, vagy a műtét vagy a 2001 már nem érem meg, fél éjszaka sétáltam a korház udvarán de azt mondtam, ameddig van egy esély, hogy tovább léphessek, addig mindent meg fogok tenni ennek az érdekében, tehát jöjjön, aminek jönnie kel.

Nem is tudom mi járt akkor a fejemben, amikor a műtét vezetője megkérdezte, szeretném e megtudni, hogy fog ez az egész lezajlani? Lényegében a nyelőcsövemen keletkezett egy diverticulum, pontosabban egy nem kívánt gyomorszerű tágulat, ami lassan megtelt megkövesedett ennivalóval és ez időnként nyomást gyakorolt a főütőérre és ezért produkált ájulási tüneteket.

Mivel nem kicsit ijesztettek rám közöltem a doktor úrral hogy nem tud érdekelni de, ha mégis meghalnék műtét közben azokat a szerveimet, amik még használhatók szívesen fel ajánlom olyanoknak, akik ez által tovább élnének.

A kijelentésem teljesen ledöbbentette ezt az embert és közölte velem, hogy semmi szín alatt nem vállalna olyan műtétet, amit nem tudna sikerre vinni. Nem lesz egyszerű de, garantálja, hogy még sokáig fogom tudni áldani a keze munkáját. Ez volt 2000.IX.25. Délután elő készítetek mindent, és este már nem kaptam vacsorát csak nagyon sok folyadékot. Érthető is mivel nem szerették volna, ha olyan dolgok történnek, amik meg nehezítik a műtétet.

És felvirradt a 26- a műtét napja és én úgy készültem erre mind a halálra ítélt. Megborotválkoztam és imádkoztam.

2000.IX.26. Életem egyik olyan hihetetlen pillanata amikor el kellet döntenem alávetem magam egy életmentő mütétnek vagy feladom.A legborzalmasabb mégis az volt, azért vetem magam e mütét alá mert ha nem sikerül akkor legalább a szerveim amik meg felhasználhatok lettek volna akkor azok tovább éltek volna egy olyan testben ami még élni akar. Mert én nem.Különleges az emberi élet. Annyira ragaszkodunk sokáig ehez a jelenséghez hogy észre sem vesszük menyire értelmetlen is az egész.

Szeretnék össze hozni egy verses kötetet szerelmes versekből de nem tudom sikerül ezt elfogattatni az angol kiadóval de próba nélkül nem fogom megtudni.