blackroze blogja

Három féle ember "kerekezik csendben",

akinek két keze, két lába két füle, két szeme.

Nekem a bal oldalam lett sajnos a jobb,

a jobb oldalam megvan de kel neki sok torna.

A másik kategoria, akinek bal lába,

a jobb sajnos magasról amputálva.

Amikor sok benne a cefre, az essze,

elment nagyon nagyon messze, messze.

Az utolsó kategoria, kinek lába nincsen,

két kézzel szalad, a kertekes kincsen.

Az egy lábu és a lábtalan egyetlen orvossága,

a tabletás bór literszámra, pár tüskével alá "aknázva".

A három p-és pap, borotválatlan,

akkor tiszta ha esőben ázva, napnál száritva.

A fontos, ö az okos az egyetlen gondolkodó,

mindenki más idióta barom, hazudozó.

semmi sem baj, ha szemébe log a baj,

kenyerén vastagon van a vaj. 

Fülzsirbol készül az éjjeli gyertya,

ilatától a moly is sirva fakadna.

Az igazi egészséges cukrot, bár kevesen,

a cukornádból nyerték, a pornép.

Cukor répából, ésa mind bolondos gyerekek,

ezt a répét, meghámozva, kockákra vágva, boldogan.

A tejesmálét, szintén nyersen, 

etük de othonra is vitünk és megföztük.

Vadalma, vadkörte, sárgaszilva,

faiepret feketét a fára mászva.

Erdőben szedtük a medvehagymát

gombát legalább nyolc ehető fajtát.

Szelid gesztenyét, de az erdei remetét,

vitünk neki pálinkát, ö hálából galambból, 

                                               levessel kinált.

Szedtük a bodza virágát, hecserli bogyot, 

akácnak virágát, vadmentát, galagonyát.

Aminek értelme volt azért pénzt ?

de ha ügyes voltál ebből csináltál nem is kicsi zsebpénzt.

A halászoknak amikor kertet ástunk, 

szedtük a lótetüt, és meg volt mindenünk.

Nagybátyám kifogot egyszer egy 17 kilos harcsát,

a preparált álkapcsaát mint igazi trófeát.

Amikor reklámemberként, egész Budapestet,

a huszonhárom kerületét, mind tenyeremet.

Gyáll, Vecsés, Üllő, Monor, Szandaszölős,

pontosabban Túrkeve és Szentendre között.

A Bufáló Bil vendéglőben diszvendégként,

több ezer szórólapot szétszorva, nekünk kapora.

A másik hálozat a Trofea termei, svédasztalánál,

mivel pénzt nem kértünk, ingyen etünk ittunk.

Az "Egy csempe" Rácz Eleknek, nyolc év alat,

több mind 1.000.000 szórólapot, mindenhól.

2012 és 2022 közöt, minden munkát, Magyarok országát,

végig jártam, és a kínai nagyfal kétszer oda vissza, 24.000 km.

Emlékek, élmények, szép életek,

van miről írni mesélni, ábrázolni.

Sokan irigylik azt hogy nekem,

ez által volt legalább hét életem. 

Két éjszaka után két óra alvás,

én nekem töbet ért mind egy menyei megváltás.

Séta, és mandarint meghámozva, 

tepertős vajas kenyeret nagy élvezettel majszolva.

Kovászos uborkát, fügét vagy datoját,

interneten keresve a golyának lógoját.

Szénceruzával rajzol a cinke a felhős égre,

szegény ember esik csak vödőrből, csöbörbe.

Ma még csak kedd, a rend az mindig rend,

valameik csavargó, a vilany borotvaceruza elemeit "megfújva".

Négy ceruza elem, enyves kezekben, kanásborra,

elcserélve, sikeresen jutatja a tolvajt, "mámoros álapotba.

Aki alkoholista, annak semmi sem drága, 

sohasem gondol a holnapra, holnaputánra.

Könyebb úgy mindig mámorba maradva,

ha nem akar sohasem józan álapotba zuhanva.

Ha az ilyen ember beszarva, behugyozva,

ezt az ilatot a mágáénak tulajdonitva.

Aki ezt nem birja hát így járt, 

ne vigye szobára a vacsoráját.

Hetven három perc, és jöhet a menet,

fürdöruhábol három féle fajta, rajta rajta.

Bikini együtest soha sem feledve, 2023-ban,

élő koncertjét élőben töb ezren, könyezve.

Az Omszki tó egyik oldalán, kik testüket nem szégyelve, 

úgy ahogy a természet megteremtette napsütésben.

Van egyszer a monokini, az is két féle, mert az mi teljesen,

testét elfedve, vagy az is ami csak egy falatnyi kebleit kint felejtve.

A második a bikini, egy falatnyi bugyi, a meltartó is parányi,

a csodás női csipőt, sem strandpapucsot, se "tűsarcu cipőt".

Kecsesen ringatva, a ferfi szemet eszméletlenül felizgatva,

"fegyverét" meglátva, a nő kacsintva, magát a foro homokba,

                                                         hanyat dobva, várja hogy a férfi "letámadja".

A harmadik a vegetáriánus fürdöruha, mely zőld mint az eső áztatot fű,

"cukini" mert szemérem ajkait, nedvesen elé tárva, combjaival a férfi fenekét,

                                                                            magába rántva, érezve hogy elönti a sperma.

A férfi ijedten megkérdi : -Nem félsz hogy véletlenül teherbe eshetsz ?

- O te buta, a fogamzás gátló tabletámat, mindennap bekapva, az apaság gondolata zavarba hozna ?

Lehet hogy feltétel nélkül mivel tökéletes a tested, tőled akarok gyereket,

nyugodjál bele ezt soha meg nem tudod, mert akkor feltételeket szabva.

Gyerektartásra nem tartok igényt, és mivel azt sem tudod honnan vagyok,

ez a veszély számodra, nem áll fent, főleg ha eredmény fiu lesz.

Sebeők Monika Vitti, amikor mindenben segitetem neki,

"bonyolult tekintetétől megszabaditani", egyedivé tenni.

Mondta nekem : - Drága Benedekem, két lányomki tudja hány apátol,

nem lesz apáca, és "vadász ösztönüket, töllem megtanulva.

Visegrádon élel, és kertes házamat, kertész rendezi,

a polgármester is az igazi szexet, nekem köszönheti.

A felesége, bányrémmé csunyulva, a grizli medve is beájulva,

menekülne tölle a sötét barlangba, és inkább a vaddisznot magáéva.

Értelmes ember vagy, irántad a szerelmem nagy,

ne hid hogy, hálátlan leszek és ha valamikor utunk.

Keresztezi éltünket, megint megtenném, édesem,

zenédet imádom, csókos szádat, elmémbe zárom.

eltelt bő husz év és a Szécsenyi fürdő elöt,

szembe jöt velem, átölelt és megcsokolt.

A Fehér elefánt teraszán, megebédelve,

az albérletemben elkisérve, két nap és két éjszaka.

Semmivel sem törödve, csak pezsgőzve, szeretkezve,

a fürdőben, Szécsenyiben, egyedi medencéjében.

Négy óra boldogság, romantikázás, és mindent bele,

Őt soha de soha az éltbe, el nem feledve, bezárva szívemben.

Egy utolsó kivánság még annak is jár,

aki kivégzése ellöt csak a "gilotinre vár".

Szeretném még egyszer viszontlátni egyetlen egyszer,

imádot Budapestem hól 27 évet dolgoztam.

Megrokantam, de a túlélési pénzem megkaptam,

a napsütést bámulom most ablakon keresztül ablakban.

Kilenc óra, ötvenöt perc, Konya Gyulával, Bella Elvirával,

csilingelő hangjának köszönhető, a mai nap értelmet nyerő.