blackroze blogja

Sehol sincs már hó,

napsütés, és a szívem.

Itt ül melletem, fényem,

Ő lesz nekem az éjjeli fényem.

Eddig nem hittem hogy van menyország,

Ő az esthajnal csillag, akkor is ha a vihar csak vád.

Erdöben járunk özgidákat imádunk,

boldog számunkra a végtelen világunk.

Boldogság gyere haza                                

                         Melletem a Marikám!!!

                         mosolyog egy paripán.

                         Csókja olyan mint a bór,

                         nincsen benne alkohol.

                         Napsütés és égi csoda,

                         vörös rózsa, fehér rózsa.

                         Kizöldült már a mezö,

                         felfrisülhet a tüdő.

                         Lassan eljön a március,

                         a szerelem mágikus.

                         Esküvöre készülünk,

                         messze földre elmegyünk. 

                 Szeretem azt ha én tudok irányitani és nem félkegyelmű nöi szeméjek. Fele életemet Erdélyben éltem le, a másik felét Itt Mgyarországom. Testileg lerobantam de csak csak testileg. Nem maradok tétlen egy olyan helyen ami rosszabb mint egy börtön. Ha ki akarok menni vásárolni engedély kel. Nem vagyok egy báb, én ember maradtam. EMBER !!!

                  Csak 18 nap. Nem hiába utálják az amerikaiak a 13-mas számot. Lassan a falra fogok mászni. Szó szerint. Már rég ki kellene ezeket az elavult számítogépeket de talán 2026 márciussába talán meg fog történni. Álitolag a jelenlegi igazgatot egy nő fogja leváltani. Állitolag "az új söprü jól söpör". Mindegy mert én vissza akarok költözni Budapestre. Szombathely legalább 30 évvel el van maradva. Várok egy visszahivást. Remélem ez legkésöbb e hónap 16 megtörténik. Példát akarok statuálni és az biztos hogy ameddig dobogni fog a szívem, meg teszek mindent ennek érdekébe.

             Írtam egy egyedi forgató könyvet. Mindenkinek tetszet de megmagyarázták miért nem lehet "kivitelezni". Marikával már több mind másfél éve szeretnénk egy közös háloszobát. Egymás karjaiban elaludni. Nem csak úgy szeretnénk "ágyba bujni". Az osztrák rokonai áldásukat adták, de ez még mindig kevés. A Gordon családja,(havi 6.000 euró jövedelem mellet) szó szerint megszabadultak tölle. Fél évente meglátogatják, kiszurják a szemét egy 50 euros csomaggal. Szerencsétlen mindenét oda adta.

            Amikor megismertem, szegény csak ott ült és senki nem érdekelte. Nem sirt ugyan de olyan volt mind egy élő halot. Amikor oda ültem mellé bemutatkoztam :

            - Bölönyi Benedek vagyok, és én vagyok az egyik müsor szervező. Két dolgot szeretek. Verset írni és ámbár csak bal kézzel tudok írni, zongorázni, valamikor harmonikázni, de ezt egy kézzel képtelenség. Gitározni is tudok mivel a hurokat bal kézzel fogom le és a pengetöt a jobb kezemmel is tudom fogni de egy aproság hiányzik. Maga a gitár. Mi az Őn kedves neve ?

            - Kállay Marika vagyok de a családomnak nagyon érdekes neve van. A családja neve Gordon Viktor, a gyerekeit a fiut aki már nagy legénynek érzi magát Fukásznak a lánytestvérét pedig Flora. A kislány hihetetlenül apás, a fiu már sajnos az okos telefon rabja.

             Elkeztünk malmozni. Az első játszmát tüneményesen bénán elvesztetem és annyira büszke volt hogy a csodás arcán "kivirágzott két vörös rozsa". A második játsumánál már gyanus volt neki. Megfogtam a kicsi kezét és megcsokoltam. Látam hogy menyire boldog volt.

             Kora tavasztól késö öszig kint voltunk a természet lágy ölén. A kápolnában szoktunk elbujni és én olyan zenéket játszotam neki ami egyre közelebb hozot egymáshoz. Megkértem a kezét és Ő igent mondott.

             Eldöntötem hogy olyan helyre viszem ahol végre kettesben lehetünk. Tudom sokan "hütlenségel fognak vádolni". Teljesen hidegen hagy mert ha az oktatási minisztériumba felterjesztem az elképzelésem és a XVIII ker. képviselöi rádöbennek hogy 10.000.000 kereshetnek azt a szerény 1.500.000 ft. aprópénznek fogják tekinteni. Ez a csodás park, varázslatos de mégis csak egy falak nélküli börtön. Egy énekes madár kalitkába zárva hangtalanná válik. Csak a szívem vérzik. Remélem már nem sokáig.

                Elösszőr életembe amikor beszakadt alattam a jég. Alig voltam 5 éves. A két Páncél ikrek felváltva ott ültek meletem. Az édes apjuk nagyapámnak köszönhete az álását. Nagymamám tanitota öket zongorázni. Mire havittek szoborrá fagytam. 5 napig 39 és 40 fok közöt volt a lázam. Már Tőkés László aki akkor még csak a Dés városa egyszerü papja volt feladta az utolsó kenetet.  Ez a hat nap teljesen kieset az emlékeimből. Lebegtem a lét és léttelenség között. A hetedik napon lement a lázam 38 alá. Akik melletem virasztotak azok a Páncél ikrek voltak. Ezt soha életembe nem felejtetem el nekik. A másik család az a Munteanu család két gyereke volt. A Sztela az 3 évvel volt idöseb nálam. A Bábu testvére csak hat héttelKellet két hét amedig talpra tudtam álitani. Elválaszthatalanok letünk. 

            Akit ez a rendszer keményen büntetet a munka kerülöket. Olyanmunkát kellet végezniül ami után minden munkát beválaltak.

            Teltek az évek és amikor éretségi után elválasztot minket a sors, mi gondolatban együt maradtunk. Mivel a családom élete a zenéről szolt, pontosabban nagymamámnak és édesanyámnak egy magán zeneiskolát tartotak fent. Minden nyáron a Wejsz hangoló két hétig nálunk lakot. 12 évesen rátapadtam és szó szerint "elloptam ezt a szakmát". Egy szombati napon nagyanyámékal elmentek egy összejövetelre. Mivel ott hagyta a hangoló táskáját, 8 óra alat felhangoltam a tanuló szobában levő zongorát. Leeset az áluk és akkor két nyarat Kolozsváron töltötem és rengeteg munkát biztak rám. 16 évesen már Désen én hangoltam a zongorákat. Akkor egy hangolásér amit kb. 3 óra alatt be tudtam fejezni 300 lejt fizetek. 4 munkából anyit kerestem mind nagyapám nyugdijja. 

            Amikor befejeztem a gimnázium második évét, két helyen mindent beleadni túl nagy teher volt. Akkor vit fel nagyanyám Jagamos Jánoshoz. Ő már 5 éve nyugdijba ment és csak olyan egyetemistákal foglalkozot akinek a zene volt a lelke. Nagymamám elmagyarázta hogy ő a zenei pályát szánt nekem, nagyapám meg azt mondta :

           - Igazi komoly pálya a tervező mérnöki. A hangszer tanitás csak nöknek való. Ha bebizonyitja az elenkezöjét akkor "bánya kánya". Három orán keresztül "vért izadtam" de azt mondta ez a zenekoloszusz azt mondta :

          - Nem vitás. Ha most felvételizne akkor garantálom olyan csucs tejesitményt nyújtana hogy csak. A zene valakinek vagy a vérébe van a zeneszerzés mert ezt nem lehet megtanulni. 

          A legjobb barátom a Varga Stefan Octavianus volt.(Az utolsó két évet esti tanfolyamba végezten el és nyáron két hónapig a vasuti mühelybe dolgoztam). Büszke volt arra hogy a romaiak leszármazotja volt. Ő akkor már a Kozárvári fafeldolgozo üzembe dolgozott. Kedvenc idötöltése a gitározás és ezt a hangszert ö szeretette meg velem. Én akkor 16 éves voltam ö 28 és falta a nőket. Akikel elmentünk kirándulni a Trombitás lányok voltak. A fiatalabik "férfivá avatot". Nem ö volt életem első nöje. Aki elvete a "szüzeségemet" egy cigánylány volt. Mivel a családja tele volt adosággal én meg tele pénzel havi 6.000 lejt adtam az anyának.

          Megtanultam esztergálni, patkot hajlitani. Amikor a sinrakás,(akkor még a talpfák kemény fábol készültek). A jukaka amibe be lettek csavarozva a a sinlefogo vasak, kézzel kellet elvégezni. Akik ezt az emberi eröt komoly proba elé állitotak mind vidéki ember volt. Nem hiték hogy én a fiatal úr 8 órán átt piszenés nélkül dolgozni fogok. A harmadik nap már tiszteltek.

            - Nem az számít hogy a gimnáziumot hol fejezem be csak az számít ami a szívem diktál. Volt olyan osztálytársam aki már betöltöte az 50 évet de kitalálták hyogy csak akkor mehet nyugdijba ha leéretségizik. Érdekes hogy amikor elment dolgozni 15 évesen akkor elég volt 8 elemi. A kaszáláshoz és a főldmunkához elég volt 8 osztály. Reggel 06 és 15 óra közöt keményen gájázot de 17 órátol 21 őráig tanulnia kezdet. Az algebra, geometria foldrajz de főleg az orosz. Nekik nagyon nehéz volt ébren maradni. Nekem szerencsém volt mert mivel folyékonyan beszéltem franciául, angolul, olaszul én abba az orábaleveleket forditotam le románra. Minden szombaton és vasárnap feljártam Kolozsvárra. Olyan egyetemisták "finomitotak" az elöadoi tehnikámon mind a  mind Tabacu Marius és Kovács Magda. 

             Amikor a felvételinél a Ravel bal kézre írt koncertet kota nélkül játszotam el az Angi István dékánnak leeset az álla. Akivel négykezeseket játszodtam az a Kruzsnickij Rózsa volt. Már minden nagyobb városba ünnepelt elöadó páros voltunk. Sajnos amikor ezt a szülei megtudták, elviték a lányukat egy olyan vizsgára ami nem csak undoritó de megalázó volt. Akkor tudták meg hogy a lányuk ártatlan. Csokolozni csokoloztunk de tudtam, a szerelmünk Plátoi maradt. Akkor gyülölte meg a szüleit és az első külföldi koncertje után végleg kiköltözöt Londonban. Sajnos nem birta a ködös levegöt és kiment New Jorkba.

           Én sajnos utáltam Amerikát. A világ söpredéke kiirtota az öslakosságot.  Elveték a földjüket, aranyukat és amikor rádöbentek, nincs ki dolgozon már késő volt. A legnagyobb háboru az észak dél ellen. A regény címe(Elfujta a szél), egy igaz remekmü. Már akkor voltak afrikai rabszolgák. Az amerikaiak felszabaditoták öket de lényegébe ez csak egy rövid állomnak bizonyult. Szégyen gyalázat. Aki megmutatta hogy válhatok egy a zebével az a Lacrimiora Cofaru volt.

           A XX század lényegébe a háboruról szólt. Első világháboru. Sajnos voltunk anyira vakok hogy a németek mellet kitartotunk. A Trianon darabokra tépte ezt az országot. Erdély volt a legnagyobb veszteség. Nagyanyám árva maradt 14 évesen de minden munkát elválalt. El kellet tartani a családját. 8 kiskoru gyereket. Mindegyik iskoláztatását kifizette és igazi emberek modján ők is hálásak voltak. Amikor a pénznek semmi értéke nem volt(Magyarországon adták ki a legnagyobb papirpénzt. Tíz millió bilpengő). Miliárdokban játszotunk. Ha akkor csak 10 darabot megtartok akkor most gyűjtők 2.000 amerikai dolárt fizetek volna érte.

          Nagyanyámnak ez volt a legnagyobb boldogsága amikor ha felfedezet olyan gyereket akiben megérezte a tehetséget, abbol kihozta a maximumot. Akiket ő küldöt ki világversenyekre mind komoly dijakkal tértek haza. Volt olyan diák akit a Párizsi, Londoni gimnáziumba vettek fel. Kérték, menjen ki de ő nem hagyta itt a családját. Nagyenyeden születet és mivel örmény volt, tudta, sohasem fog tudni megtanulni se angolul, se franciául olyan szinten hogy oktatni tudjon. Nem szégyelte mert soha nem akarta elvesziteni a gyökereit. Egyetlen olyan növény volt ami gyökerek nélkül is tudot élni. a neve "ördögszekér volt".

        Megismerte nagyapámat és eldöntöte vagy ő lesz a férje vagy senki más. Amikor a rokonai megtudták kihez akar férjhez menni azt mondták ennek a nőnek elmentek othonról. Nem törödöt senki véleményével. Szerencsére tölle örököltem azt a fantasztikus "tulajdonságot". Nincs lehetetlen csak olyan aki a legkisebb nehézség elöl is elmenekült. 

        Nagyapám 1902-ben magyar állampolgárként születet. 1920-ban a családja miat Erdélybe maradt. Semmi sem érdekelte. Amikor nagyanyám megismerte, tudta, hatalmas adoságai voltak. Addig nem nyugodot ameddig fel nem hívta magára a figyelmét. Amikor nagyapám megkérte a kezét leült vele beszélgetni :

          - Bandikám, én tudom, olyan a tenyered mint a rosta. A világ minden pénze átfolyik rajta. Nekem van egy 3 éves lányom(ő volt az édesanyám). Az apját a németek végezték ki. Én kifizetem az adoságodat, megszabaditalak a hitelezöidtől. 16.000 pengő nem nagy pénz de igérd meg befejezed a kocsmázást. A szerelem mindennél fenköltebb érzés. Amikor elmentek vacsorázni ls nagymamám szolgáltata a zenét a primás hiábahuzta a "100 forintnak 50 a fele egy huncut "vasat sen kapot". Gyülölték nagymamámat de ez nem választatot a dolgokon. nem lehet tudni miért nem születet közös gyerekük. Akkor még az orvos tudomány Romániába a "béka ülepe alatt volt". Amikor megkapta a fizetését az utolsó filérig letette a feleségének. Már akkor lehetet érezni a második világháboru szelét. 

           Akkor már Nagyenyeden megvolt egy 4 szobás csucs konfortos lakásuk. Nagymamám minden pénzét arany ékszerekbe fektette, Abba a zongorának a hurok alati lencséjébe rejtette el. A házuk "uszot" és csak anyit kért hogy a Franc Virt zongoráját vihese magával. A németek röhögtek de ha tudták volna ami ékszer volt elrejtve az 15.000 arany márkát ért. Ha ez kiderül akkor ott a helyszinen kivégzig az egész családját. Amikor Désre költöztek, eleinte egy moziba (akkor még csak a néma filmek mentek, nagyanyám zongora játéka nyügözte le a közönséget).Már a második hónapban  teltházzal. 

         A katolikus templomba játszotam elösször két kézzel és lábal. Természetesen J.S.Bach müveket. Alapja  B.Á.C.H. Akkor írtam le az első preludium és fuga 4 szolamra. Az igazság az volt hogy mivel az egész családom nagyanyámnak köszönhető a zene rabjai letek. 

             Ami számomra a csoda volt vasárnap én huzhatam meg délbe a harangokat. Eleinte a galambok elmenekültek de a végén a tenyeremből csipegeték a buzát. Kijártam az erdöbe és a domd tulodalán volt egy igazi szőllő termő vidék. Ot ismertem meg azt a plébánost és fiát. Nagyon tehetséges volt de mind papgyerek nem jelentkezhetet a Kolozsvári zeneakadémiára. Amikor 1969 kimentünk egy versenyre Bukareszbe,sokan csak sablon szöveget darált le. A halgatoság 80% kényelmesen szunyokált. Amikor leültünk keten a két koncert zongora mellé és élöbe mutatuk be a barok korszaktól a XX századig terjedő müveket a végén a közönség álva tapsolt perceken keresztül. A társamat elvakitota a ragyogás és ott maradt. Én nem. Azonnal felveték és nem kis ösztöndijjal segiteték.

            Még a fütés fával és kőszenel ment a fütés. Amikor bevezeték a gázt, kiváncsi voltam ez menyire bonyolult. A kájhásnak tetszet és amikot már egyedül szétszedtem egy majdnem 3 méter magas kályhát, a kapot pénzt megfelezte velem.

           A Kajetán festömüvész ikrek kertjében volt egy fekete eper fa. Ksárba leszedtem nekik a gyümölcsöt és kötélen leengetem nekik. Cserébe megtanitotak vizfestékkel tájképeket festelni. Az olaj festés viszont azért nem jöt be nekem mert a festék illatá nem jöt be. 

           Aki eleinte címfestő volt a papir gyárba egyedi képeket festet az Dumitrescu Eugen volt. Egyhanguan támogaták hogy a Bécsi kiálitáson három képét kivigye. Kérték hogy maradjon ot de vissza utasitotta. Saját egyedi oktatást hozot létre a szülő várossába.

           André Lucian akinek lebénult a jobb keze az utolsó képeit, pontosabban 5 kép. Az ecsetet a job kezére erösitetek és a bal kezével irányitoták. A franciák mindig imádták a románokat és amikor Párizsba álitotta ki ezeket a képeket egy műgyűjtő egy vagyonért vete meg ezeket a képeket. Kivite Amerikába és egy nem egyszerü mütét után vissza nyerte a jobb kezét. Egyedi állás. képrestaurátor lett.                     

          Kolozsvár, 4 egyedi év. Aki a karvezetést tanitota az volt a Pop Dorin.  Már a város szépsége rabul ejtet. Ha álmodozni akartam akkor kimentem az Akácos utra. Sok igazi nóta születet ott. Csodás virágmezök és a éhek zümögésére szenderültem álomba.

         Aki az öszhangzatot tanítota at a Maros Rudolf volt. Az ellempontot a Vermesi Péter. Dumitrana Eugen, sajnos a nök rabja volt. A Szegö Péter javasolt hogy ebbe a csodás szálodába vegyem át azt a szerepet. A "Belvedere"(szép kilátás) vendéglöbe este 17 és 22 között zongoráztam és aki táncolni akart a megrendelt zenéért fizetet. Amit kerestem oda adtam nagymamámnak és amikor bevonultam katonának akkor már saját betétkönyvem volt amin 10.000 lej volt. Nagyapámnak akkor úgy hogy le volt dolgozva a vasutnál 41 éve a maximális nyugdijat kapta. 1200 lej.

            A Dumitrana Eugén vit bele az első játékterembe. Amedig kis öszegekbe játszotam addig mindig nyertem. Sajnos ot ismertem meg a könyü vérü nőket. A játék és a nők egy vagyonba kerültek. A Kassai téri Atlantisz kaszinoba felcsiptem azokat a nőket akik minden pénzüket eljátszoták, én azt vissza adtam nekik és csak egy boldog éjszakát kértem.

            Szatmár. Akkor ismertem meg a Weltman Gábort. Ő tanitot meg bekötöt szemmel zongorázni. Akivel a zeneszerzést tanultam anak a neve Vermesi Péter. Aki annak idején a legjobb tanitvány volt az Szegő Péter.

            Egyetem harmadik évében kellet választani egy dolgozat témát. Eldöntötem hogy megírom a Bihari népdal módusz elméletét. 900 népdal amit Bartok Béla gyüjtöt 1908-1911 között és 500 amit Trajan Mirza gyüjtöt 1960-1965 között. Büszke voltam mert aki már akkor nyugdijas volt, Jagamos János, Bartok tanitvány volt. 

           1989 december. Foradalom és a Ceausescut kivégezték.Akkor már Nagybányán tanitotam. Elkezdödöt az életem legsötétebb éve. 1990. Infláció és azok akik adig senkik voltak az új vezetöség lelki rabszolgái lertek. Egy év alatt háromszorosárra nőt a fizetésem de mindennek az ára a 10-15-szörössére nőt. Ha nem dolgoztam volna zongorahangoloként, "a fizetésem hideg vízre sem lett volna elég" 12 év amikor mindent meg tudtam minimum egy fél évre meg tudtam tervezni. Nem birtam tovább és haza költöztem Désre. Sajnos akit meválasztotak igazgatonak, igazi bugris román, mivel Moszkvába végezte a párt egytemet, egyszerüen betiltota a magyaroknak megtiltota hogy magyarul beszéljünk.

           1991 Debrecen. Az egyik osztálytársam férje kijárt Debrecembe és téliesitet faházakat épitet. Amikor megtudta menyire othon vagyok ebbe a szakmába, onantól kezdve együt jártunk. Német országból hozot magának egy csodás kocsit. Mivel az utak minösége katasztrofális vol, ép eszü ember 40 km. sebességet nem haladta meg. Amikor a vonat simán lehagyot, nevetet és megjegyezte :

         - Nem hajt a tatár. 

         Egy zongora hangolonak lettem a jobkeze. Dolgoztunk és volt amikor este kimentünk pecázni. A vices az volt benne. Soha nem evet halat de amit fogot elajándékozta.

        Augusztus 28 berontot és mondta :

            - Tegyél le mindent és találtam neked egy olyan munkát ami tökéletes neked. Mátészalka, magán zeneiskola. Zongorát, harmonikát, gitárt. Hétfő-péntek. Szombaton Koltó és vasárnap Debrecen. Lajti Károlyné nem egészen két óra alatt mindent hivatalossá tett.   

            A második hely Piricse, a harmadik Ramocsaháza. 1998 egy év Dunaújváros.1999 Budapest. Új szakmát kellet válalnom. Uzsoki korház, betegszálitó és mütösfiu. Rákos betegek között. 2.000 juliusában össze estem és a Határ tanár úrnak köszönhetem az életemet. Betetek a II belosztályra. Aki ügyeletes volt azt úgy hivták hogy Igaz Iván. Négy generáció ota a családja minden tagja az igazság szolgáltatás szolgái voltak. Iván párhuzamosan hat év alatt elvégezte a jogot és az orvosit. Amikor lediplomázot közölte az apjával nyugotan keretezze be a jogi diplomáját mert ő nem fog mások felet itélkezni. Gyogyitani akart. Az apja boszuból kitagadta a családból de mivel az orvosit kitünő eredményel végezte, felveték az Uzsoki korházba. 

              Akkor volt az igazgató a Golub Alexandrovici. Az Iván tökéletesen beszélt oroszul. 2000 augusztus 7-kén már féltem a munkától. Érdekes modon minden vizsgálatom negativ lett. Én már beletörödtem hogy nekem enyit adot a sors. Amugy is életem legmélyeb pontján voltam és a halál csak megváltás lett volna. És mégis 45 évesen még élni szeretem volna. Vagy ki tudja. Csalodtam a nőkbe és a válásom után csak kihasználtam öket és amikor össze törtem a lelküket "kukába velük". Őnző állatá vedletem és az élet így tett probára. Szívét lelkét beleadta a munkába.Főleg Májer tanár úr és a Sára urologusnak volt a jobkeze. Julius 21-kén ép beteget toltam fekvő kocsival. Már nem egyszer kapot el a szédülés de most elsötétült elöttem minden. Anyi eröm még volt hogy elorditsam magam :

            - Fogjátok a kocsit mert.... sötét lett. Ha a növér nem kap el akor biztos koponyatörésem lett volna. Egy hónapig minden nap egy növér csak meletem volt. Amikor augusztus 18-kán kiderült hogy vagy megmütenek vagy meghalok. Aki megmütöt az egy igazi zseni volt. Csak nyelöcsöveket mütöt. A nővérek azzal vigasztaltak "temetik a hohért".  A Kis Árpád Bálint el akarta magyarázni hogy fog a műtét végbe menni. Megérezte rajtam a megadás formályát. Amikor arra kértem, ha már semmit sem lehet tenni akkor az egészséges szerveimet felajálom azoknak akikben ha darabokba is tovább élek. Rám mosolyodot és azt mondta : 

           - Ha 1000 mütétből 999 sikerül de 1 nem, mindenki csak arra az egyre fog emlékezni. Nem azt mondom hogy ez egy "sétagalop" lesz de a mütét után 15 napra meg foglak látogatni.   Augusztus 26 egy majdnem 6 órás mütét után, 5 napig gépeken voltam. A hatodik nap kivert a veriték. A növérke tisztába tett és boldogan közölte : 

           - Túl vagy az életveszélyen.

           Az első sétámat egy csodálatos növérbe karoltam bele. 10 lépés, aztán 12, és minden nap háromszor lefürdetet. 

           Amikor a profeszor urat megkerestem és egy boritékba 50.000 ft. akartam neki adni, azt mondta :

           - Kolégátol nem fogad el pénzt. Menjen a hegyekbe és tudom nem sokan hisznek benne de naponta igyon meg 1 l. kecsketejet, ha lasan is de sokkal töbet ér mind a világ legdrágább gyogyszer. 

           Mivel már emelni nekem nem volt szabad a mütöbe kerültem. A Brandl Béának én letem a jobkeze. Volt egy olyan valaki aki adig nem nyugodot bele ameddig ki nem rugatot.

           Minden munkát beválaltam. Egy épitő cégnél akik új házakat épitetek a sitet nekem kellet "eltüntetni". Kihasználták a naivságomat és hatalmas pénzeket kerestek rajtam. Amikor elkezdtem egy olyan becsüsnél dolgozni aki teljes ingatlanokat vásárolt fel az értékének 25% biztositotak nekem egy lakást. A Lakatos család. A Cobor utcai palotájuknál kertészkedtem és olyan életem volt mind egy királynak. Eleinte csak szórólapoztam, füvet nyirtam. Az éjjel napali bolt reklámját is elválaltam. A kedvenc helyem a plécsárda volt. Filérekért lehetet ott enni. Akkor ismertem meg a Pelley Istvánt. A sarkon volt a lakása és megkérdezte : 

            - Menyiért válalja be hogy az én utca sarkom is szép legyen. Ami plusz munka volt szerény 20 perc.

            - Hogy ne legyen sok heti 400 forintért. Nevetet és azt mondta it hat lakás van és megbeszélem a többi lakoval. 

            Mivel a pincét is ki kellet takaritani. A vége 2.000 ft. lett.

            Szerény két 8 köbméteres konténert de ez nekem napi 8.000 ft.jelentet. Akkor ismertem meg a Rácz Eleket. A proba munka a Bajnok utcába ahol négy lakást vet meg egy angol fogász. Két lakásbol megcsinálta a rendelöt és a másik kett a saját lakása volt. Mivel a Szénás utcába volt egy csodás lakása, keletkezet egy hatalmas domb. Mivek a konténert az udvaron helyezték el, nem kellet helypénzt fizetni. Srégen szembe volt a Pepita vendéglő. Mivel ennek az étkezönek is 50% tulajdon joga volt ott étkeztem.

           2002 március. Javasolták ha sok pénzt akarok keresni jelentkezek mindenesnek a Benei cégnél. Alig 10 perc beszélgetés után megkérdezte a Benei Jolánda aki egy érdekes keverék volt, mikor kezdenék. Ez egy szerdai napon történt. Úgy dolgoztam mind egy rabszolga. Nemhitem hogy a Jolanda egy kigyó.

           - Boldogan kezdenék már csütörtökön. Közölte velem a feltételeket és én elfogadtam. Reggel 5.45-kor beléptem. Megkaptam a munka ruhát és az utcával kezdtem. 120 m. és ezt 4 nap alatt vasárnap délután kész lettem. 123 honapig és négy nap után botcsinálta indokkal kirugot.Két napig tökrészegre itam magam. Ez 2012-ben történt.

          Megismertem a Váradi Lászlót. Megkértem hogy szerezen nekem egy hangtompitos fegyvert. Megvárom és amikor az éjjel nappal nyitva tarto benzikkutnál megálnak tankolni a levegöbe repitem. Megkért:

         - Gondolkoz. Te nem vagy ilyen és a düh had ne boritsa el az agyadat. Legyél a segédem. Én napi 12 órát dolgozok de hid el ketten egy vagyont kereshetünk.

          A Cobor utcán a Lakatos családnál kezdtem. Az utca sarkán lakot egy igazi hiresség. Neve Pellei István. A Szomszédok sorozatnak ami 12 évig ment minden héten, ő volt a rendezője. Az első profi kameráját kapta az a Bujtor István volt. Őhozott ösze a Flegauf Bencével. Amikor megnyerte Németországba az "Arany medve" dijjat még meg sem köszönte. Mivel a Miskolci utca sarkán volt egy gyogyszertár. A srégen szembe volt egy parkoló. Tiszta gyom. Egy szombati napon kezdte délután 13-kor. Vasárnap estére már ki let gyomlálva és egy mester ember gyorsbetonnal oéyan simára csinálta gyönyör volt nézni. Amikor a Elek Rácz megláta leeset az álla. A Szénás utcában akkor fejezték be a házának a felujitását. A ház mögöt keletkezet egy hatalmas domb. Én eltüntetem és amikor a Bajnok utcába felujitot egy második emeleti lakást én voltam a takaritó.

         Gyál. "Korekt optika". Egyik munka hozta a másikat. 

         XVIII. Szembe jötem egy fiatal emberrel aki szintén szort. Oda köszöntem :

         - Kelemes sétát.

         Úgy nézet rám mind a véres rongyra :

         - Mi ebe a vices. Mivel a polgármesteri hivatal legfiatalabb alkalmazotja vagyok ezt a nyakamba varták. Bármit megadnák annak aki ezt beválalná de senik nem.

         - Ha azt mondom itt ál elöted.

         - Hét turnus, turnusonként 3.000 ez 21.000 lap.

         - Menyinél tartast ?

         - Alig 400 és már leszakad a lábom.

         - Ad át és inen folytatom.

         - A nevem Kassai Dániel. Kezembe nyomot 2.000 ft. de én a felét vissza adtam. Aznap 14 orakór megkötötük a szerzödést. Banga Zoltán. Nagyon megszeretet és onnantól kezdve minden szorás joga kizárolag az enyém lett. A legcsodálatosab család akit megismertem az az Ábrányi család.

          Kunhalmi Ágnessel Kiskunmajsán dolgoztunk és 4 órára 20.000 fizetet.  Szép pénz volt. Sajnos túl hajtotam magam. Agyvérzés lett a vége. 2018-2023.01.02-ig négy cégnek voltam a reklámarca. 5 honapig voltam korházba. Négy hónapig csak infuzion voltam. Bántam hogy tuléltem. 

          A 2026-ot olyan helyen szeretném újjá kezdeni ahol normális emberek élnek. Nem szoktam senki elött letérdelni. SOHA.