Holdfény királyság.

A teremtőnek kellet egy csoda kocka,

a világteremtéséhez hat áló napra.

A hetedik napon szabad napot vett,

akkor alkota meg a fekete szenet.

Legyenek tűzhányok, legyenek jégvirágok,

tengerek oceánok, tengerek, tengerszemek.

Legyen világos kék az ég, a tenger sötét kék,

legyenek öserdők de legyenek sivatagok, skorpiok.

A tudásnak a legnagyom palotája,

az görög orszából terjedt el a világban.

Egyik legnagyobb az Arhimedesz volt,

versben is foglalta és ezt minden diák fújta :

- "Minden vízbe mártot test,

    a sulyából anyit veszt,

    amennyi az általa,

    kiszoritot vízsulya".

A második az Pitagoras volt,

számokban 3.1417, a körnek a gömbnek.

Demostenes aki dadogos volt,

egy szép nagy hordoban lakot de boldog volt.

A harmadik aki egy költő, neve Ovidius,

kritizálta a Romai birodalmat,

Ha nem menkül el keresztre feszitik,

a holtestét a tengerbe vetik ahol a cápák elemésztik.

Amit mafával hozott az egy szöllő tőke,

a Dobrogea földjébe elvetette. 

A homokban meggyökerezve,

megerjesztve a vörösbort megteremtette.

Fekete tenger, ha vissza gondolok,

a juliusi hajnaloknak behodolok.

Sok volt ot a rák, de főleg a kagyló,

télem ismeretlen volt még akkor a hó.

A szerelemnek lángja, vulkánikus láva,

a hamu Pompei várossának halálla.

Ami nagyon sok ember elmulását okozta,

az a szénmonokszid mely minden élő embertüdejét megbénitotta. 

Megalkotta az embert és az Ádám nevet adta,

de mivel halhatatlansága untatta, 

Lengő bordájából az Évát kifaragta,

de egy fát is teremtet mejnek gyümölcse volt az ALMA.

Ezt a fát egy jáspis kígyó örizte,

az Évát ssssssziszegve bünbe vitte.

Szegény nő az almába beleharapot,

akkor a Teremtő megadta nekik a poklot.

Soha nem volt még olyan igazi csoda,

de a világ közepe egy hatalmas város neve Roma.

Amikor Krisztus születése után 101-ben,

a dákok fejedelme Burebiszta volt.

Sajnos nem tudta elviselni, 

hegyek közé ment bujdokolni.

A romaiak mentek utánna, öngyilkos lett,

temetését a Tordai hasadékba bejáratát befalazta.

Akkor már a romaiak a kárpátok aljába,

a Predeal és Busteni erdejébe, télen agyon fagyva.

Kristus után 106 májusban, juniusban

ahol aduna a kazánok szoros fölöt kötélen átmászva.

Akkor már Decebalus azt hitte ha romai lesz a neve,

meghadják királynak de sajnos nem és így megölte a bánat.

Sötét középkor, keresztes hadjárat, rengeteg áldozat,

amit a kafr meghagyta a bubos pestis, a kolera, vagy lepra.

A béke istennője aki nem volt más mint szent Johanna,

az élete végén mind minden "boszorkány" mágjára.

A mostani Kolozsvárnak, Cluj-Napoka lett a neve,

a szülövárosomnak Dés, pontosabban Deus- Dej.

10.000 évvel ezelöt  ott tengerszem volt,

amit ott bányásztak egy kilo sót egy kiló aranyra váltoták.

Amikor én megszületem, ennek a városnak "kis Jeruzsálem" volt a neve,

a zsidó családoknak mindenkinek volt hitele, és öket övezte az emberek szeretete.