December 3

Nemsokára, gyertya, gyertya után,

megadja szívemnek a fényt, örök reményt.

Nincs számomra lehetetlen mert elképzelhetetlen,

az éjszaka álmait, ne írjam le mert csak a test porlik el.

Amit viszont megfogadtam hogyha már eltávoztam,

szerveimet azoknak akiket ezzel megmentek, mert benük tovább élek.

Ami fölösleges azt hanvaszák el és egy vörös rózs cserepébe,

hat keljek hanvaimból új életre, mert szeretetre, örök életre.

Már csak hét nap és hat éjszaka, újból eljön a mindegy = 11,

elegem lett vadászni a szellemekre, mert az árnyéknak nincs teste.

Árnyéka, az univerzum végtelen világa, ahol a napfény csak egy diadém,

két göncöl szekér és az esthajnal csilagot tűzöm a hajadba, Kállai Marika.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ma van végre december tizedik napja, a gombának pötyös a kalapja,

reggeli elöt "lekoptatás mert már unalmas a jotékonykodás, mindenki csak"adjál".

Azt a szót hogy "légy szives", esetleg a "köszönöm szépen" e két szó nem terem a                                                                                                                    réten,

ennek lesz vége ezen a héten, mert akkor is ha az ég szürke, macska az egeret.