December 10 kezdő szürkületben.

Olyan gyorsan telt el ez az év,

hihetetlen "messze" van a Surány.

Csodás prtira mi két napig tartot,

kicsiny harmonikámmal, szenzácionak,

                                   nyelvtudásomnak.

Voltak ot angolok, franciák és olaszok,

fiatal nők de családos aszonyok, kalandra vágyok.

Vendégek között, egy oráig jártam,

utána már minden finomat kipróbáltam.

Este tánc, szépen felöltözve,

kezdödőt a kaland, egymáshoz tapadva.

Egy csucs francia nő let a partnerem,

buja éj után, az ágyába ébredtem.

Másnap este amikor elbucsuztam,

egy kicsiny boritékot szeretettel kaptam.

Csak arra kért, csak következő nap,

nezem meg tartalmát, hálája jelét.

500 frank volt benne, ezért az öszegért,

a Csepeli panzioban egy három ágyas szobát,

                                          két hónapra előre kifizettem.

Mindig csodálták, tele vagyok pénzel,

A Sebeők Monikával egy hétig szeretkeztem.

Elintéztem a szemműtétét, mert bonyolult tekintete,

zavarta öt és egyetlen munkahelyre sem veték fel.

Utánna viszont az Asztoria szálodában,

pincérnőnek, mindenesnek, otlakással, álandó állásal.

A három gyereke apja, sajnos börtönbe,

szabadságát hosszu időre elvesztette.

Az anyosa Visegrádon, tanítatta, nevelte,

fizetése felét minden hónapban oda küldte.

Emlékek mindig boldoggá tetek,

szeretet nőim engem sohasem feledve.

Egyiknek sem igértem házaságot,

szabad maradtam, mert rabmadár sorsa,

                                        nem csábitot már.